A Netflix december 31-én világszerte elérhetővé teszi a filmet, kiegészítve Avicii utolsó, ikonikus ibizai fellépésével...
Részletek itt:
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dokumentum. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dokumentum. Összes bejegyzés megjelenítése
2024. nov. 27.
2024. okt. 5.
Honnan jöttek a dj-k?
1985-ben közel ezer működési engedéllyel rendelkező dj volt Magyarországon.
Kedves kollégám, Galán Berci nem volt rest, és a vizsgajelentkezési lapokról kigyűjtötte, hogy mi volt az eredeti foglalkozásuk.
Íme a 202 szakma felsorolása:
(Forrás: Disco Info 1985/1)
Ebből a megbízható felsorolásból tudjuk, hogy az 1980-as évek elején az élet mely (202) területéről jöttek a disc jockey-k.
Vajon a pult mögött töltött évtizedek után hova értek/jutottak/mentek/kényszerültek?
Az is aktuális kérdés, hogy napjainkban kikből lesz dj?
Esetleg
Bárki lehet lemezlovas?
Sőt
Bárki lehet...???
2024. júl. 27.
The Story of Cymande
The new documentary tells the story of the British band that quietly influenced much of today's popular music.
OFFICIAL TRAILER | GETTING IT BACK: THE STORY OF CYMANDE:
A Cymande a legnagyszerűbb zenekar, akiről valószínűleg soha nem hallottál.
Dél-Londonban, a karibi térségből az Egyesült Királyságba érkezett zenészek alkották, Patrick Patterson (gitár) és Steve Scipio (basszusgitár) vezetésével, a jazz, a funk, a soul és a karibi groove-ok ötvözésével új hangzást alkottak.
Annak ellenére, hogy első három zseniális albumukkal sikereket értek el az Egyesült Államokban, otthoni előítéleteik miatt közömbösséggel szembesültek, kiábrándultak és feloszlottak 1975-ben.
Zenéjük azonban tovább élt, ahogy az előadók új generációi az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban felfedezték, mintavételezték és átdolgozták a lemezüket, új közönséghez juttatva zenéjüket.
Az archív felvételekkel illusztrálva ezeknek a meg nem énekelt hősöknek a történetét a képernyőn a zenekar eredeti tagjaival készült, két éven keresztül forgatott új interjúkon keresztül mesélik el.
2023. dec. 18.
Soundtrack of a Revolution
"Kihagyhatatlan sorozat a diszkó csodálatos történetéről!
Magával ragadó háromrészes dokumentumfilm a 70-es évek Amerikájának hangjaiba repít bennünket."
2023. végén mutatja be filmjét a BBC. A disco -nekünk külföldi- történetének ez a legújabb feldolgozása Amerika-központú.
Még nem láttam, de biztos nagyon érdekes.
Viszont tudom, hogy -néhány előadó és sláger kivételével- ennek sincs sok köze a magyarországi disco történetéhez.
Néhány cikk:
"Disco: Soundtrack of a Revolution áttekintés – hogyan vált egy underground jelenetből listavezető jelenség.A BBC dokumentumfilmje egyszerre egy mozgalom ünnepe és egy kijózanító kortárs történelem.A New York-i raktárakban megszületett jelenet listavezető jelenséggé vált, amelyet a Studio 54 csillogása követett.Ez a BBC dokumentumfilm-sorozat Három epizódban DJ-k, művészek és akadémikusok szenvedélyesen és meggyőzően állítják, hogy – minden sallangja és könnyelműsége ellenére – a disco társadalmi mozgalom volt.A sorozat első fele felemelő látványt nyújt, hiszen azt mutatja be, hogy a diszkó gyors növekedése (amelyet a klubok és a DJ-k, nem pedig a stúdiók hajtanak végre) hogyan változtatta a kívülállókat bennfentesekké.A második fele egy lehangoló esettanulmány arról, hogy mi történik, amikor a kapitalista erők egy egyedi és értelmes kultúrához ragadnak, és sekély árucikké redukálják azt.Tény, hogy az olyan nemzetközi óriásokat, mint az Abba, a Boney M és Giorgio Moroder még futólag sem említik, így a sorozat szűk vagy legalábbis Amerika-központú."
2023. okt. 26.
The War on Disco
Bár a "Disco elpusztításának éjszakája" 44 évvel ezelőtt volt- ám a disco ma is él.
Bár a "Disco elpusztításának éjszakája" 44 évvel ezelőtt volt
Az eseményt -és annak ma is aktuális vonatkozásait- dokumentum filmben most mutatják be Amerikában "The War on Disco." címmel.
Ennek apropójából készűlt az alábbi beszélgetés:
A "The War on Disco" filmről:American Experience: The War on Disco
The War on Disco explores the culture war that erupted over the spectacular rise of disco music. Originating in underground Black and gay clubs, disco had unseated rock as America’s most popular music by the late 1970s. But many diehard rock fans viewed disco, with its repetitive beat and culture that emphasized pleasure, as shallow and superficial.
A story that’s about much more than music, The War on Disco explores how the powerful anti-disco backlash revealed a cultural divide that to some seemed to be driven by racism and homophobia. The hostility came to a head on July 12, 1979, when a riot broke out at “Disco Demolition Night” during a baseball game in Chicago.
Egy történet, amely sokkal többről szól, mint zenéről, a The War on Disco azt kutatja, hogyan okozott az erőteljes diszkóellenes visszhang egy kulturális megosztottságot, amelyet egyesek szerint a rasszizmus és a homofóbia vezérel. Az ellenségeskedés 1979. július 12-én robbant ki, amikor egy chicagói baseball-mérkőzésen lázadás tört ki a „Disco Demolition Night”, a diszkó lerombolásának estjén.
A film előzetese:
Egy rész a filmből:
2023. máj. 12.
A Disco-Info Club 1. rész
A Disco-Info Club 1996-ban jött létre.
1996-ban ezekkel a levelekkel tájékoztattuk a tagokat.
(A felső levél az eredeti példány másolata, és a végén látszik a "támogatók" logója - kivágva, felragasztva.)
Disco-Info Club 2. rész
2023. máj. 1.
A diszkók és lemezlovasok helyzete 1970-1990 között
"A magyarországi diszkók és lemezlovasok társadalmi helyzete és társadalomra gyakorolt hatása 1970-1990 között" címmel egyetemi szakdolgozat(diplomamunka) készült 2023-ban.
Ebből egy rövid részlet:
"Összességében elmondható, hogy az 1978-as rendeletmódosítás következtében a sajtó is sokkal nagyobb figyelmet szentelt a diszkók és lemezlovasok számára. Valószínűsíthető, hogy az első disc-jockey vizsga megtartása után fellendült itthon a szakma.
Emellett a fiatalok diszkó iránti vágyát, kíváncsiságát a sajtó is szerette volna kielégíteni azzal a módszerrel, hogy többet írtak a helyszínekről, az adott lemezlovasokról, az OSZK képzésekről és vizsgákról.
Ez utóbbi véleményem szerint a továbbiakban nagy mértékben befolyásolta a diszkósok helyzetét Magyarországon."
Emellett a fiatalok diszkó iránti vágyát, kíváncsiságát a sajtó is szerette volna kielégíteni azzal a módszerrel, hogy többet írtak a helyszínekről, az adott lemezlovasokról, az OSZK képzésekről és vizsgákról.
Ez utóbbi véleményem szerint a továbbiakban nagy mértékben befolyásolta a diszkósok helyzetét Magyarországon."
A teljes diplomamunka itt olvasható:
2020. ápr. 29.
Kazetta melléklet a DISCO-INFO-hoz
A DISCO-INFO magazin több vonatkozásban különleges, egyedülálló volt.
A kiadvány egyik sajátossága, hogy hét évig egy kazettamelléklettel jelent meg.
"Az újsághoz egy hangkazetta melléklet tartozott azért, hogy az írásban bemutatott együttesek zenéjéből tartalmazzon ízelítőt.
A lemezek megszerzését, a számok felkonferálását, és a mesterszalag felvételét profi DJk végezték."
"Már a 1. szám is kazettamelléklettel jelent meg, melyen "nem más, mint" B. Tóth László mondta az összekötő szöveget.
A zenei illusztrációkhoz szükséges lemezek biztosítását, a számok felkonferálását, és a mesterszalag felvételét legtöbbször Cserhalmi György végezte. Jó néhány órát, éjszakát áldozott arra, hogy a rá jellemző lelkesedéssel és minőségben, -épp hogy határidőre- elkészítse a mesterszalagot. (Sajnos nekem már egy sincs meg.)
Ezt követően megkezdtük a házilagos sokszorosítást, másolást, hogy mind elkészüljön, mire az újságokkal végez a nyomda."
(Részletek innen: DISCO INFO – 12 év diszkótörténelem és Disco Info 1/1985.)
Ide vonatkozó részlet a HiFi Mozaik 1987/1. számában megjelent „Lovasiskola - Beszélgetés a Disco Info szerkesztőjével” című cikkből:
A
Igen. Minthogy a példányszám alacsony, egy-egy számért 250 forintot kérünk. Ebben viszont már egy magnókazetta ára is benne van.
Várj csak, a HFM-ben hifistákhoz szólunk, úgyhogy gyorsan szögezzük le, hogy a kazettátok hangminősége igen gyenge. Olcsó magnón készül a műsor, gyorsmásolással.
Ennek a kazettaműsornak nem az a rendeltetése, hogy hifi-berendezésen játsszák le. Az a rendeltetése, hogy kóstolót adjon azokból a zeneszámokból, amelyekről a Disco Info-ban írunk.
Nem élvezeti célra készül; információt kell szolgáltatnia. (Mellesleg az írásos anyag sem arra való, hogy a diszkós ezt majd a helyszínen felolvassa.)
Egyébként sem vehetünk fel teljes számokat, csak nem egészen 1 perces részleteket - ez jogvédelmi előírás. A műsor körülbelül 30 perces, ebbe 15-20 zenerészlet fér bele, és mindegyik előtt bemondják a címet és az előadót, a lehető leghelyesebb angolsággal.
Rákerül még a szalagra néha egy-két "jingle", azaz hangulatkeltő effekt is, nem árt ezekkel megismerkedni.
A kazettát amatőr eszközökkel készítjük, ugyanannyira házilagosan, mint magát a Disco Info-t. Nálunk senki sincs főállásban, még a szerkesztő sem.
Az első -ingyenes, bemutató- szám 1984 nyarán jelent meg.
Ennek a kazettamellékletén hallható zeneszámok listája:
És itt a vége: a 22/1991-es számhoz már nem volt kazetta:
"A DISCO-INFO ezen számát kazettamelléklet nélkül adjuk ki. Előfizetőink azonban még a nyáron dupla időtartamú, újdonságokat és ritkaságokat tartalmazó kazettát kapnak."
DISCO-INFO 24. szám, 1991. november:
2019. jan. 8.
Volt egyszer egy Disco forradalom
A titkos diszkó forradalom
Volt egyszer egy Disco forradalom
színes, magyarul beszélő, amerikai-francia-kanadai zenés dokumentumfilm a diszkókorszakról a műfajt meghatározó zenészek közreműködésével.
2012., hossz: 90 perc
A 70-es években Amerikában elindult egy új forradalom, amely megrengette a társadalmat és alapvetően megváltoztatta a szórakozási szokásokat: a DISCO. Jamie Kastner filmjében nyomon követhetjük, hogy mi vezetett lépésről-lépésre az új műfaj előre töréséhez, majd bukásához. A filmben megszólalnak többek között a DISCO olyan halhatatlanjai, mint Gloria Gaynor, a Village People, a Pointer Sisters, Robert "Kool" Bell a Kool & The Gang alapítója, vagy Niki Siano, a híres-hírhedt Studio 54 egykori DJ-je. Körítésképpen pedig a legnagyobb klasszikusok hangjai repítenek vissza minket a tükörgömbök, villanó padlók és fehér öltönyök világába...
********************************************
A kultúra és tiltakozás évtizedek óta egymást segítik. Az 1950-es években a népzene és a polgárjogi harc, a ’60-as években Woodstock és Vietnám. És utána jött a diszkó, de ez az időszak mintha kiesett volna az emlékezetünkből. Pedig a diszkó több volt üres szórakozásnál… sokkal több. Az igaz, hogy kiváló testedzés volt és a műanyag szerkók egyenruháknak tűntek, de a látszólag összevissza mozdulatok egy titkos hadsereg hadmozdulatai voltak.
Most már látjuk az igazi célt a diszkó rikító díszlete mögött… ez pedig a melegek, a feketék és a nők felszabadítása volt… a rock uralta világ elnyomása alól.
2018. okt. 7.
EDM - What We Started
Az elektronikus tánczenei műfaj (electronic dance music) Amerikából, underground irányzatként indult az 1980-as évek végén, majd szédületes magasságokba emelkedett.
A "What We Started" a műfaj három évtizedének meghatározó dokumentum-filmje.
Soha nem látott interjúk, dokumentumok láthatók az iparági úttörőivel (mint például a Carl Cox) és fiatal szupersztárokkal (pl. Martin Garrix).
Mi lesz az EDM jövője?
Erre a kérdésre nem ad választ a film.
Előzetes:
2018. febr. 27.
2018. jan. 23.
Vizsga - büntetlen előéletűeknek!
A kategória vizsgák általában évente egyszer voltak; a zenészeknek májusban, dj-knek júniusban.
Ezekre az OSZK központjában és a megyei kirendeltségeken lehetett jelentkezni.
Az adminisztratív teendőket igazgatói utasítás szabályozta.
1983-ban a jelentkezési feltételek között a "szokásos" korhatár és iskolai végzettség volt; befejezett középiskolai IV. osztály - tehát érettségi NEM kellett.
Ezek mellett még egy követelmény található: büntetlen előélet.
A lemezbemutató tevékenység akkoriban ugyanis azon szakmák, "munkakörök" között szerepelt, melyeket csak tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal lehetett végezni.
Vajon ez presztízsnövelő vagy szabadságjog korlátozó előírás volt?
1983-ban a büntetlen előélet azt jelentette, hogy a személy ellen nem volt jogerős, marasztaló (bűnösséget megállapító) bírósági ítélet.
Ez a jogállás lehetővé tette például közalkalmazotti, rendőrségi vagy más állami munkahelyek betöltését, illetve több engedély vagy jogosítvány megszerzését. A büntetlen előélet meglétét akkor is hatósági bizonyítvánnyal lehetett igazolni, amely a "hatósági erkölcsi bizonyítvány" elnevezést viselte.
(Ekkor az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban 4.862.- Ft, a vizsgadíj 600.- Ft volt.)
A lemezbemutató tevékenység akkoriban ugyanis azon szakmák, "munkakörök" között szerepelt, melyeket csak tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal lehetett végezni.
Vajon ez presztízsnövelő vagy szabadságjog korlátozó előírás volt?
1983-ban a büntetlen előélet azt jelentette, hogy a személy ellen nem volt jogerős, marasztaló (bűnösséget megállapító) bírósági ítélet.
Ez a jogállás lehetővé tette például közalkalmazotti, rendőrségi vagy más állami munkahelyek betöltését, illetve több engedély vagy jogosítvány megszerzését. A büntetlen előélet meglétét akkor is hatósági bizonyítvánnyal lehetett igazolni, amely a "hatósági erkölcsi bizonyítvány" elnevezést viselte.
(Ekkor az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban 4.862.- Ft, a vizsgadíj 600.- Ft volt.)
2017. aug. 20.
Mi kellett a "lemezlovagláshoz" - 30 évvel ezelőtt?!
Részlet a HiFi Mozaik 1987/1 számában megjelent „Lovasiskola” című riportjából.
Két és fél évvel ezelőtt egy új könnyűzenei magazint találtunk a postaládánkban, ezzel a különös címmel: Disco Info. Akkor nem tulajdonítottunk neki jelentőséget - ezek a popkiadványok hol feltűnnek, hol eltűnnek -, ámde a Disco Info azóta is rendíthetetlenül megjelenik, és tükröt mutat a könnyűzenei világnak, vagyis pontosan azt produkálja, amire mi nem vállalkozhatunk, noha Olvasóink rajtunk kérik számon. Igaz, a Disco Info nem szabályszerű, utcán terjesztett újság. Félhivatalos, "belső", de kívülállók számára is elérhető fóruma egy egész szakmának: a diszkózásnak. Szerkesztője, Hölzer Tamás a lemezlovasok "szakfelügyelője" is egyszemélyben (az engedélyügyi és közművelődési csoport vezetője az Országos Szórakoztatózenei Központban). Az alábbi interjúval tehát nemcsak egy érdekes és a mi programunkat kiegészítő - igaz, méregdrága - kiadványról tájékoztatjuk Olvasóinkat, hanem a hazai diszkó-iparágról is. DL.
Mi kell a lemezlovagláshoz?
Három dolog...
Pénz, pénz és pénz?
...nem, pénz csak az elsőhöz kell, a berendezéshez - habár,
gondolom, a HFM olvasói számára ez a legérdekesebb. Alapvető, hogy a
berendezés jól szóljon, márpedig Magyarországon tudomásom szerint nem
gyártanak komplett diszkó-berendezést. A diszkósnak tehát értenie kell
hozzá, hogy berendezését összeszedje és üzembe állítsa. A helyiség,
ahol dolgoznia kell, általában amúgysem zenehallgatásra való: rideg
falak vagy hodályok, esetleg kiskocsmák - nehéz behangosítani őket.
Tapasztalatom szerint a berendezés milyensége általában nem arányos a
hangminőséggel. Persze a készülékek minősége már eleve megszab egy
bizonyos korlátot, de gyakran előfordul, hogy a berendezés fényes, és
a hang mégis gyatra. Tény, hogy ma már egyre nagyobb értékű készülékek
szükségek, különösen, hogy nemcsak hangot kell produkálni, de
fényhatásokat is, és akkor már nem lehet megúszni 100 ezer forint
alatt. Megjegyzem, a diszkósok (meg a hifisták!) egy része éppen
műszaki oldalról keveredett erre a területre, és magával hozta a
technikai ismereteket. Előbb volt dolga a berendezéssel, és csak
azután a zenével. A másik dolog, illetve valójában az első, ami kell a
diszkózáshoz: a zenei anyag. Ez általában szalagról szól; a magyar
diszkósok többsége nem is annyira lemez-, mint inkább magnólovas - ez
magyar sajátosság.
A külkereskedelem nyelvén ezt úgy mondanák: devizát váltanak ki...
Persze. A lemezbemutatás gyökerei ugyan az ötvenes évekig nyúlnak
vissza, dehát akkor lemez alig volt, csak rádió. Meg a Mambó magnó
(amelyet előbb csak a zenekari szünetekben vittek fel a pódiumra).
Vagy a lemezkölcsönző a Rákóczi úton. Ma is igen kevés az olyan
diszkós, aki lemezről dolgozik. Habár ma már nálunk is vannak maszek
lemezboltok, szép számmal. Úgyhogy legalább a zenei anyag frissességét
illetően nem vagyunk elmaradva az angolszászoktól.
És a harmadik dolog, ami a lemezlovagláshoz kell?
Az ember. Ezt, sajnos, nem lehet megvásárolni a boltban. Ha a
vizsgákon szerzett benyomásaimból indulok ki, azt kell mondanom, hogy
nagyon kevés az olyan diszkós, akit a zeneszeretet hozott ide, nem
pedig...
A pénzszerzés lehetősége?
Ebben azért nem vagyok biztos.
Mi egyébről lehet még szó, a pénzen és a zenén kívül?
A diszkózás népszerű tevékenység. A fiatal embernek tetszik, hogy
ő itt a diszkós. De ez önmagában nem elég. Mindenekelőtt beszélni is
tudnia kell. Gátlásosságnak itt nincs helye. Más vizsgákon még el
lehet fogadni, hogy a jelölt egyébként jól tudja a fizikát vagy a
biológiát, csak éppen túlságosan izgul. De egy diszkós a vizsgán sem
lehet izgulós.
Vagy legalábbis nem jobban, mint a színész a színpadon.
Pontosan. A visszahúzódó, szorongó, félénk alkat (a beszédhibásról
nem is beszélve) nem arat sikert, a közönségnek nincs türelme
megvárni, amíg a diszkós belelendül. És ez még csak pusztán alkati
követelmény. Ezenkívül legyen a diszkósnak egy bizonyos fokú általános
műveltsége, ismerje az angol kifejezéseket, rendelkezzék zenei,
illetve műszaki-technikai ismeretekkel, és végül azt is be kell
mutatnia a vizsgán, hogyan dolgozik a "pultnál", a jellegzetes
kétlemezjátszós berendezéssel.
Angolul mennyire kell tudnia?
Mi nem igazi nyelvtudást várunk el, csak annyit, hogy a diszkós
helyesen ejtse ki az idegen szavakat, elsősorban az előadók nevét és a
slágercímeket. Ez tehát a nyelvismeretnek éppen csak a minimuma. A
kategóriavizsgán sem várunk el többet, csak ott aki jobban szerepel,
tehát aki le tud fordítani dalszöveg-részleteket is, az több pontot
szerez, vagyis nagyobb az esélye, hogy magasabb kategóriába sorolják.
Persze, neki is több vizsgaszakaszon kell átmennie, és hiába tud
tökéletesen angolul, ha mondjuk a műszaki-technikai ismeretekből
megbukik.
Az ezer diszkósból hánynak van végleges, azaz kategóriavizsgája?
Körülbelül a felének. Egyébként a kategóriavizsga sem végleges,
ezt is meg kell újítani 5 évenként.
Mi függ attól, hogy alacsonyabb, avagy magasabb kategóriába
tartozik-e a diszkós?
A tekintélye, a presztízse. A jövedelme kevésbé.
Mennyi időnként rendeztek vizsgákat?
Kategóriavizsga évente van, ideiglenes engedélyért csaknem havonta
lehet vizsgázni.
A zsűri?
Lényegében A-kategóriás profik, továbbá az OSZK szakemberei. De
például az általános műveltség vizsgáját (amit inkább
ismeretfelmérésnek neveznék) évek óta a Fővárosi Pályaválasztási
Intézettel közösen tartjuk, erre a célra egy tesztmódszert is
kidolgoztattunk. Angolból is szakember bírálja el a jelentkezőket.
Eljön a diszkós a vizsgára, nem felel meg, elutasítjátok.
Megkérdezhetné: honnan kéne tudnia mindazt, amit elvártok tőle? (Azt
hiszem, rövidesen eljutunk a Disco Info-ig.)
Hát igen, amikor a miniszteri rendelet kijött, összeállítottuk a
vizsgakövetelményeket és leszögeztük, hogy mi a lényeg: a zene
bemutatása, szavakkal. És máris elkezdődtek a bajok. Képzelj el egy
fiatal, talpraesett srácot, sugárzik belőle, hogy "együtt van" a
zenével, kifejezetten jó benyomást kelt, és akkor egyszercsak vége a
zenének, és kiderül, hogy a közhelyeken kívül nincs semmi
mondanivalója. De miért nincs? Gyakran csak azért, mert az égvilágon
semmit sem tud a szóban forgó zenéről, a címén és az előadójának a
nevén kívül. Mert a többség kazettán kapja az anyagot, kiesik a
lemezborító mint információhordozó; a külföldi újságok drágák, nehéz
megszerezni őket, és persze azokban nem magyarul írnak, a képektől
pedig nem lesznek okosabbak a diszkósok.
Nem tudnátok felkészíteni őket?
Csak általában véve készíthetjük fel őket, javíthatjuk a
készségüket, de a műsoranyag napról-napra változik, azt nem lehet
megtanítani - csak egy rendszeresen megjelenő kiadványban írhatunk
róla.
* * * * * *
A HiFi Magazin (HFM) több volt, mint egy "sajtótermék"!
2017. ápr. 20.
2015. aug. 2.
Kis magyar jogdíj-történet
A disc jockey általában (eredetileg kizárólag) mások által komponált, előadott, felvett hangfelvételeket játszik a közönségének. Ez "üzletszerű" alkalmazás esetében természetesen a szerzői és előadói jogok feltételei szerint történhet.
A magyar disco történetében végigkísérhető a hazai jogdíj-helyzet alakulása, melyben kitüntetett, reprezentatív, kísérleti szerepet kaptak a DJk.
Soha nem a jogdíj fizetés szükségszerűsége volt vitatható, hanem annak -korszakonként eltérő- értelmezése, módja, mértéke, alkalmazása, ellenőrzése...
Visszatekintve -ebből a szempontból is- említésre méltó a rendkívül divatossá, elterjedté vált videó-diszkó, mely filmvetítésekkel kiegészítve igazi hungarikum volt. A magyar "VJ"-k eredményekben és ellenőrzésekben bővelkedő időszakot éltek át.
Az 1990-es évek végén egyre több DJ jelezte, panaszolta, hogy munkavégzése során vizsgálták az általa használt hanghordozókat. A rajtaütésszerűen akciókat -melyek hátterében a MAHASZ állt- azért nem lehetett "ellenőrzésnek" nevezni, mert nem volt egyértelműen előírt és betartható jogszabály.
Ilyen előzményekkel és feltételekkel indult 2000-ben a -DJk egy része által használt- másolt felvételek jogdíj-átalánydíjjal történő legalizálási lehetősége.
A magyar disco történetében végigkísérhető a hazai jogdíj-helyzet alakulása, melyben kitüntetett, reprezentatív, kísérleti szerepet kaptak a DJk.
Soha nem a jogdíj fizetés szükségszerűsége volt vitatható, hanem annak -korszakonként eltérő- értelmezése, módja, mértéke, alkalmazása, ellenőrzése...
Visszatekintve -ebből a szempontból is- említésre méltó a rendkívül divatossá, elterjedté vált videó-diszkó, mely filmvetítésekkel kiegészítve igazi hungarikum volt. A magyar "VJ"-k eredményekben és ellenőrzésekben bővelkedő időszakot éltek át.
Az 1990-es évek végén egyre több DJ jelezte, panaszolta, hogy munkavégzése során vizsgálták az általa használt hanghordozókat. A rajtaütésszerűen akciókat -melyek hátterében a MAHASZ állt- azért nem lehetett "ellenőrzésnek" nevezni, mert nem volt egyértelműen előírt és betartható jogszabály.
A DJk tehát joggal várták el a másolt zenék felhasználásával kapcsolatos szempontok tisztázását, szakszerű, gyakorlatias és egyértelmű meghatározását, valamint a legalizálás egyszerű és reális lehetőségének biztosítását.
Az ellenőrzésekben -jogosságuktól függetlenül- az OSZK, és az MZTSZ nem vett részt; én sem. (Erre nem volt kötelezettségünk, jogunk, szándékunk.)
Inkább a DJk számára is reális, elfogadható feltételek megteremtésére törekedtünk.
Az általunk támasztott alapkövetelmény lényege volt, hogy kizárólag a szakképzettek élhessenek a legalizálás lehetőségével:
Ilyen előzményekkel és feltételekkel indult 2000-ben a -DJk egy része által használt- másolt felvételek jogdíj-átalánydíjjal történő legalizálási lehetősége.
Az együttműködés feltételeit a MAHASZ egy idő után figyelmen kívül hagyta, és szakképesítés ill. vizsga nélküli személyektől is "elfogadott" jogdíjat - növelve bevételeit és csökkentve a DJk presztízsét, munkalehetőségét.
Ez a folyamat mára teljes mértékben kiteljesedett és a "legális diszkózás" egyetlen, kizárólagos feltétele a jogdíj befizetése lett.
Ezt a célt szolgálja a "DJ érdekvédelemnek" álcázott szervezet is.
2015. jan. 29.
Filmek a DISCO-ról
Night Shift Documentary
színes, magyar dokumentumfilm, 2012
Biztosan sokunknak eszébe jutott már az a kérdés, hogy hogyan választják ki a szervezők a bulik fellépőit, hogy hogyan figyelik a trendeket a DJk és promoterek, hogy aztán mindezt bemutassák a közönségnek. Mi zajlik a kulisszák mögött? A dokumentumfilm egy órájában teljes képet kaphatunk azokról a kulisszatitkokról, melyek mindig is érdekelték a nagyközönséget, hogy kik állnak az egyes szerveződések mögött, milyen kulturális értéket hivatottak képviselni, mennyire figyelik az aktuális trendeket és hol tart a magyar elektronikus zenei kultúra. Ilyen s hasonló kérdésekre kaphat választ a néző.
********************************************
Glitter - Ami fénylik
színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus dráma, 104 perc, 2001főszereplő: Mariah Carey
Billie Frank tehetséges, fiatal énekes lány a nyolcvanas évek elején. Az állami gondozásban nevelkedett lánynak egyedül kell megállnia a helyét a kőkemény világban. Megbízható segítőtársat sajnos nem mindig könnyű találni. A tapasztalatlan Billie is rossz lóra tesz az ügyeskedő DJ Dice menedzserrel, aki százezer dollárért megveszi a lány kiadási jogait, de nem fizeti ki az összeget egykori producerének. Amikor a lány első kislemeze a slágerlisták élére tör, DJ Dice vérszemet kap és Billie tehetségét kihasználva kalandor módra egyre kényesebb ügyekbe rángatja bele kiválasztottját. Hála barátnőinek, Billie karrierjét mégsem töri derékba az ügyeskedő menedzser.
A film nem tartozik a vizuális kultúra mesterművei közé, de DJ "szakmai" szemmel nézve nagyon szórakoztató.
Érdemes lenne összeírni, hogy mennyi mindenhez ért a "jó" dj, aki persze sikeres és elismert...
********************************************
Titkos diszkó forradalom
(The Secret Disco Revolution)
Színes, magyarul beszélő kanadai-német dokumentumfilm (2012)
********************************************
Disco - Spinning the Story (2005)
Put on your boogie shoes and get on up!
The 1970s musical scene was made considerably brighter when disco emerged, with underlit dancefloors, huge white flares, and some incredible new dance moves all combining to make one the decade's most memorable.
With dance music legend Gloria Gaynor as host, "Disco: Spinning the Story" takes a comprehensive look at the evolution of the 1970’s music and cultural phenomenon.
The film showcases new interviews with funk pioneer George Clinton, members of Chic, Village People, The Trammps, producer/songwriter Giorgio Moroder, hip-hop icon Kurtis Blow, remix legend Tom Moulton, "Disco: Step-by-Step"® producer, Marty Angelo and even Bob Weir of The Grateful Dead.
Plus there are vintage interview clips with Donna Summer, Harry Wayne "KC" Casey, and Studio 54 co-owner, the late Steve Rubell. Also included are highlights of explosive performances by some of disco’s finest including Donna Summer, KC & The Sunshine Band, Bee Gees, Chic, Trammps, Gloria Gaynor, Rose Royce, Labelle, Hues Corporation, Commodores, Blondie, Rod Stewart and Barry White. As well as artists who inspired and fostered the disco sound including vintage performances by Delfonics, Supremes, Temptations, James Brown, early Kool and the Gang, Harold Melvin and the Blue Notes and more. So put on your boogie shoes and get on up!
Starring:
Gloria Gaynor Nile Rodgers (Chic) Earl Young (The Trammps) Giorgio Moroder Thelma Houston George Clinton (Parliament-Funkadelic) Kurtis Blow Bob Weir (Grateful Dead) Ernie Isley (The Isley Brothers) Remix legend Tom Moulton Karen Lynn Gorney (actress, "Saturday Night Fever") Mike Chapman (producer of Blondie's smash hit, "Heart of Glass") Michael Paoletta (Billboard Dance Music columnist) Marty Angelo (creator of "Disco: Step-by-Step"® TV show) Brian Chin (Disco historian) David Wild (Contributing Editor, Rolling Stone Magazine) Rupert Perry (former President of Capitol Records) RuPaul
Songs Included:
"I Will Survive" Gloria Gaynor "Never Can Say Goodbye" Gloria Gaynor "Le Freak" Chic "Good Times" Chic "Get Down Tonight" KC and the Sunshine Band "Heart of Glass" Blondie "Hot Stuff" Donna Summer "Disco Inferno" The Trammps "Lady Marmalade" LaBelle "Don't Make Me Wait Too Long" Barry White "Rock the Boat" Hues Corporation "Car Wash" Rose Royce "Rock Your Baby" George McCrae
Egy alapos kritika:
A dokumentumfilmből részleletek találhatók a YouTube-on:
********************************************
Pump Up The Volume: The History of House Music
Featuring:
Mel Cheren (West End Records)
David DePino (Paradise Garage)
Larry Levan (DJ)
Paul Oakenfold (DJ)
Little Louie Vega (DJ)
Luis Santiago (Garage Regular)
Scott Smokin' Silz (The Hot Mix 5)
Vince Lawrence (DJ)
Frankie Knuckles (DJ)
Robert Williams (The Warehouse/The Muzic Box)
Farley 'Jackmaster' Funk (DJ)
Duane Buford
Jesse Saunders
Screamin' Rachel Cain (Warehouse Regular)
Chip E (Imports Etc)
Steve 'Silk' Hurley
Joe Smooth
Byron Stingily (Ten City)
Ron Hardy (DJ)
Marshall Jefferson
Andre Hatchett (Muzic Box Regular)
DJ Pierre
Derrick May (DJ)
Charles Matlock (Muzic Box Regular)
********************************************
Diszkópatkányok (A Night at the Roxbury)
A Diszkópatkányok paródia azokról a bulikba járókról, akiknek egyetlen vágya, hogy bekerüljenek a legmenőbb disco csillogó világába.
Itt egy 10 órás (!) videó - de e helyett inkább nézd meg a filmet.
| Directed by | John Fortenberry |
|---|---|
| Produced by | Lorne Michaels Amy Heckerling |
| Written by | Will Ferrell Chris Kattan Steve Koren |
| Starring | Will Ferrell Chris Kattan Molly Shannon Loni Anderson Dan Hedaya Jennifer Coolidge |
| Music by | David Kitay |
| Cinematography | Francis Kenny |
| Edited by | Jay Kamen |
Production
company | |
| Distributed by | Paramount Pictures |
Release dates
|
|
Running time
| 82 minutes |
| Country | United States |
| Language | English |
********************************************
Nesze neked, Pete Tong!
(It's All Gone Pete Tong)
Ez a film megérdemel egy külön, részletesebb ismertetést itt:
********************************************
Our Vinyl Weighs A Ton
All true hip hop fans will throw respectful hand signs after names such as J Dilla, Madlib and MF Doom. Names, that among other things are a part of the Stones Throw record label's colourful - and at times tragic - history.
Behind the record label we find the both eccentric and introverted initiator Peanut Butter Wolf, who in many ways is a unique character, who has always followed his heart and not his financial gut feelings.
The film jumps back and forth from the present, where even genre-eclectic names such as James Pants, Anika and Mayer Hawthorne are allowed to flourish, to the past and the hip hop heydays. We are shown never-before-seen footage, home videos and wise words from ultra-fanboys such as Beastie Boys, Ariel Pink, Common and Questlove, and, not least, a rarely seen speechless Kanye West, who spends one and a half minutes to try and describe the magic of the late genius J Dilla, but has to settle for a pretty XXX-rated - but oddly appropriate - metaphor.
The film unfolds exuberantly, among other things with animated sequences and cinematography that is just as smooth as Dâm-Funk himself, and is a sheer treasure for rap and beat enthusiasts. And compulsory viewing for anyone thinking of being a bold entrepreneur.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)