...egy válogatott, merész nőcsoport volt az, akik a műfaj élén álltak, és átalakították a 70-es évek éjszakai életét és divatját oly módon, hogy az a 80-as, 90-es, 2000-es években és azon túl is megmaradt.
Egy újabb, sajátos "disco-történelem":
...egy válogatott, merész nőcsoport volt az, akik a műfaj élén álltak, és átalakították a 70-es évek éjszakai életét és divatját oly módon, hogy az a 80-as, 90-es, 2000-es években és azon túl is megmaradt.
Egy újabb, sajátos "disco-történelem":
Forrás: PBS, Amerika
Az első, rövidebb válasz:
Az 1970-es évek közepére a nemzetközi diszkózenei hullám elérte Magyarországot, főleg Nyugat-Európán keresztül. A magyar fiatalok különféle forrásokra – külföldi rádióadásokra, balatoni nyaralás közben hallható nyugati zenékre, vagy utazások révén hozott lemezekre – támaszkodva ismerkedtek meg a műfajjal.
Fontos szerepe volt a tévében közvetített táncdalfesztiváloknak, könnyűzenei műsoroknak és slágerrádióknak, amelyek egyre többet sugároztak modern, külföldi hangzású zenéket.
Az 1970-es évek második felétől országszerte számos klubban, presszóban, művelődési házban és ifjúsági klubban kezdték az élő zenét lemezlovasok (disc jockey-k) által bejátszott diszkóslágerekkel helyettesíteni.
Az újfajta tánczene dinamikus, korszerű formában szólt, amely gyorsan népszerű lett a fiatalabb generáció körében, mert közelebb hozta őket a nemzetközi trendekhez.
Az állami és ifjúsági szervezetek (például a művelődési házak, szakszervezeti klubok) gyorsan reagáltak a felmerülő igényre, hogy a fiataloknak vonzóprogramokat kínáljanak a hivatalos szórakozóhelyeken belül is.
1978-tól az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) engedélyhez és vizsgához kötötte a lemezlovasi tevékenységet, ezzel egységesítve a szakmai színvonalat és ellenőrzötté téve az új szórakozási formát.
Népszerűvé váltak a magyar diszkó-előadók, mint például a Neoton Família, Szűcs Judit, illetve a Kati és a Kerek Perec, amelyek kialakították a korszak hazai „diszkóidentitását”.
Az 1979-től a televízióban is megjelentek diszkóműsorok (pl. Disco-Disco), amelyek segítették a műfaj társadalmi beágyazódását.
Nagyvárosokban és vidéken egyaránt gombamód szaporodtak a diszkók, a Balaton-part különösen népszerű helyszínné vált.
A „diszkóláz” hamar elterjedt, a korabeli szórakozóhelyek főként a fiatalabb generáció modern, közösségi szórakozási formájává váltak.
A klubok és művelődési házak infrastruktúrája fejletlenebb volt, mint Nyugat-Európában, de a magyar kompromisszumok mellett így is sikerült tömegeket megmozgatni, korszerű zenei élményt nyújtani.
A diszkó az 1970-es évek végére a magyar zenei és ifjúsági élet meghatározó elemévé vált.
Országszerte elterjedt, klubokban, művelődési házakban és tévéműsorokban egyaránt népszerű lett, jelentős társadalmi hatást gyakorolva egy egész generáció zenei ízlésére és szabadidős szokásaira.
A második, forrásokkal is ellátott válasz:
A diszkózene nemzetközi hulláma a hetvenes évek közepére ért el hazánkba, főként Nyugat-Európán keresztül, és a magyar fiatalok hamar megismerték a stílus világsztárjait és slágereit, köszönhetően a rádióknak, a Balatonnál hallható nyugati adásoknak, illetve a külföldre utazóknak123.
A legnagyobb hatás a táncdalfesztiválok, könnyűzenei tévéműsorok és slágerrádiók révén volt érezhető, amelyek egyre nagyobb teret adtak a modern hangzásnak és a diszkó műfajának45.
Az 1970-es évek második felétől a hazai klubokban, presszókban, művelődési házakban és ifjúsági klubokban egyre gyakrabban cserélték le az élő zenekarokat lemezlovasokra (disc jockey-kra), akik külföldi és magyar diszkóslágereket játszottak13.
A diszkó népszerűségének egyik kulcsa volt, hogy a modern tánczene új, dinamikus formában szólalt meg — sokszor igényes, technikailag újszerű hangzással, amely közelebb hozta a fiatalokat a nemzetközi trendekhez5.
Az ifjúsági klubmozgalom, a művelődési házak hálózata és a különböző szakszervezetek gyorsan reagáltak az új műfajra, hiszen a fiatalokat meg akarták tartani a hivatalos szórakozási formákban, így a diszkó is a “megtűrt”, majd egyre inkább szervezetten támogatott irányzat lett6.
Az állam szerepet vállalt a diszkózás ellenőrzésében és szakmaiságának szabályozásában: 1978-tól az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) vizsgához és engedélyhez kötötte a lemezlovasok tevékenységét, amely közvetve a diszkók minőségének, szakmai színvonalának egységesítését is szolgálta13.
A Neoton Família, Szűcs Judit, Kati és a Kerek Perec diszkóslágerei új szintre emelték a könnyűzenét, miközben külföldi hatások is folyamatosan érvényesültek (Boney M., Gloria Gaynor, Silver Convention)24.
A tánczenei és diszkóműsorokat nemcsak élőben, hanem a ’70-es évek végétől már a televízióban és rádióban is közvetítették. Az 1979-es “Disco-Disco” TV-műsor például a műfaj társadalmi beágyazódásának egyik jele volt27.
A “diszkóláz” hamar népszerű lett a nagyobb városokban és vidéki szórakozóhelyeken is, ahol a tömeges zenei rendezvények a fiatalabb generáció legkorszerűbb szórakozási formájává váltak13.
Bár a nemzetközi diszkó-élethez képest szerényebbek voltak a hazai lehetőségek (például a klubok infrastruktúrája és technikai felszereltsége), a magyar diszkó gyorsan tömegeket mozgatott meg, és a kulturális élet egyik meghatározó eleme lett164.
A diszkó, mint műfaj a hetvenes évek második felében hódította meg Magyarországot, a társadalmi igény – főként a fiatalok részéről – gyorsan átformálta a zenei életet, a szórakozóhelyeket és a műsorkínálatot.
A klubokban és művelődési házakban a diszkóbejátszások váltották fel az élőzenekarokat, a diszkóslágerek gyorsan slágerlisták élére kerültek, és intézményesült felügyelete segítette elő az egységes, minőségi szórakozást országszerte123.
2003-ban jelent meg a "Szórakoztató zenei lexikon" című könyvem.
Akkor ezt írtam a "disc jockey" szócikkben:
A diszkó soha nem halt meg igazán, de ez nem jelenti azt, hogy nem fenyegette a kihalás veszélye...
A DISCO REVENGE, egy új egész estés dokumentumfilm, amely feltérképezte a megölhetetlen műfaj felemelkedését, bukását és újjászületését...
![]() |
| www.disco-disco.com |
„A rendező szerv a lemezműsoros előadáson díjazás mellett csak olyan lemezbemutatót foglalkoztathat, aki az OSZK által kiadott működési engedéllyel rendelkezik.
Működési engedélyt az OSZK csak annak adhat ki, aki az általa erre a célra szervezett vizsgát sikerrel letette.”
********************************************************
********************************************************
A magyar beatzene kialakulásának egyik bölcsője, a Metro Klub.
A
Metro klub hangulatfelelőse:
Szöveg:
A magyar
beatzene kialakulásának egyik bölcsője, a Metro
Klub több helyen is működött, a legendás bázist 1968. április elsején nyitották,
a Dohány utca és a Síp utca sarkán. (Ott született a zenekar emblematikus
dalainak egyike, a „Dohányfüstös terem”).
Bejutni nem volt egyszerű: évadonként 1200 tagságit adtak ki, de csak 500-an
fértek be. A kinn rekedtek az első magyar koncert albummal, az „Egy este a Metro Klubban” cíművel
vigasztalódhattak. A közönség kábé négyötöde lány volt, a Sztevanovity testvérekért valósággal bolondultak a csajok. Csajok? Szépségkirálynők! Pest leggyönyörűbb
női rendszeresen odajártak átszellemülni, a klub kellemes és inspiratív
munkakörnyezet jelentett Herskovits
Tamás számára, aki a zenekari szünetekben szalagos magnóról bejátszott
zenékkel szórakoztatta a nagyérdeműt.
Liszeckij László
tagságival büszkélkedhetett, közelről csodálta a minőségi felhozatalt, szívta
magába a buli hangulatát, élvezte a műsort:
„A zenét imádtam, rendszerint ott
serte-pertéltem a diszkós, Herskovits Tamás körül, felfigyelt rám, idővel
összebarátkoztunk. Állati jó DJ volt, a Cintulához
hasonlóan ő is pompás orgánummal rendelkezett, ő lett a példaképem, tetszett,
ahogyan a műsorokra felkészült, betanulta a szöveget, remek zenei ízlése is
volt. Emlékszem arra, ahogyan a Thin
Lizzy-Whiskey in the Jar nótáját konferálta: „Whiskey a hordóban, whiskey a csávóban!”
Herskó
a soulra és a funkyra szakosodott,
zeneileg megkülönböztette magát a többi diszkóstól,
imádta a Temtations: Papa Was a Rolling
Stone című pompás dalát. Folyamatosan figyeltem, füleltem, tőle tanultam a
lemezlovas szakmát.”
Anna örök! Kultikus
helyszín a Váci utcában: Anna presszó!
Tamás
műsorvezetése, zenei összeállításai kifinomult, igényes hallgatóságot vonzott,
a bázisai nívós szórakozóhelyek voltak, a Metro
klub után a Víg Matrózban, a Váci utcai Annában és a Széna-téri Éden bárban szórakoztatta a közönséget.
Nyaranta a Balaton partján, Tihanyban a
Motelben, azaz a („Sárgaházban”)
táncoltatta a nagyérdeműt, mely sokak szerint az első balatoni diszkó
szórakozóhely volt! Anna törzsközönsége
a Balatonra is követte a kedvenc zsokéját, kitört a diszkó-láz a félszigeten!
Herskó, az USA-ból hozatta a minőségi zenéket, főleg azokat pörgette.
Herskovits: „Többnyire „fekete” zenét játszottam, soult és funkyt. Természetesen néhány slágert is, (azt is kellett). Nem az ismeretterjesztés volt a célom, hanem a szórakoztatás. Ismeretterjesztésre ott volt a Cintula, meg a Komjáthy, meg a New Musical Express. Rögtön az elején rájöttem, hogy nem én vagyok a fő műsorszám, hanem a ZENE! Két-három mondat a nóták között - elég is volt belőlem - de az lehetőleg vidám és jópofa legyen!”
Tamás az 1970-es évtized derekán külföldre költözött, búcsút intett az országnak és a lemezlovas mesterségnek. Műfajalapítóként fontos szerepet, és jó funkyt játszott, kulcsszereplő volt a diszkós mesterség hazai népszerűsítésében.
A "Disco: Music, Movies, and Mania under the Mirror Ball" egy lenyűgöző könyv a disco zenei stílusról és annak 1970-es évekbeli eredetéről, amely a fekete és latin queer kultúrából nőtte ki magát világszenzációvá. A könyv bemutatja, hogyan hatott a disco a populáris kultúrára az elmúlt ötven évben, kiemelve jelentőségét a társadalmi egyenlőségért folytatott harcokban és modern művészekre gyakorolt befolyását. Frank DeCaro kutatásai és interjúi alapján a könyv új megvilágításba helyezi a disco jelentőségét és elismeri annak sokszínű kulturális örökségét.