Roger Sanchez

 

Roger Sanchez Grammy-award winning Producer and DJ.

"...akár a house zenei tehetségek következő generációjának mentorálásáról van szó saját kiadóján keresztül, Sanchez évtizedekig hűségesen törekedett a ritmusra, bebizonyította, hogy az igazi szenvedély mindig áttöri a telített zeneipar zaját."

Sanchez tovább erősíti örökségét a Spectrum című , 20 év után első nagylemezével, amely idén júniusban megjelent.
A hatalmas projekt hatéves aprólékos munkáját képviseli.

A megjelenés megünneplésére Sanchez egy kontinensen átívelő nyári turnéra viszi a Spectrumot , amelyet mind a lemezrajongók, mind a fesztiválozók igényeit szem előtt tartva terveztek.

Roger Sanchez: Spectrum Sounds [Interview]

Rövid kivonat a fenti cikkből:

DJ LIFE : Hogyan kezeled azt a tömeget, amelyik a telefonjuk képernyőjén keresztül bámul téged? 

Sanchez : Mindig jobban szeretem, ha félreteszik a telefonjukat, és a jelenben élnek, de azt is megértem, hogy az emberek manapság így élik meg az eseményeket, és megpróbálják nem hagyni, hogy ez eltántorítson. Azt hiszem, egyre több esemény kezdi korlátozni őket – és remélhetőleg ez lehetővé teszi a tömeg számára, hogy jobban a jelenben legyenek. 

DJ LIFE : Hogyan látod az iparági változásokat, például a közösségi média használatának szükségességét? 

Sanchez : Az online láthatóság az iparág sikerének egyik fő mércéjévé vált. Azt hiszem, amikor minden eléri a telítettségi pontot, akkor azok fognak áttörni, akik igazi szenvedéllyel és valami eredetivel rendelkeznek. 

DJ LIFE : A közösségi média statisztikái és a virális videoklipek nagy hatással vannak rád, hogyan tudod megőrizni a kompromisszumok nélküli, tiszta válogató státuszodat? 

Sanchez : Mindig is olyan zenét játszottam és alkottam, ami megérintett, és hiteles maradtam. Azt tapasztaltam, hogy a közösségi média valójában a hitelességet jutalmazza a mesterségesen létrehozott tartalommal szemben, szóval ez nekem beválik [nevet].  

Magyar Zene Háza eseménye: 50 éves a DISCO

 

50 éves a DISCO 

Egy műfaj története négy részben

Magyar Zene Háza eseménye.

Négy alkalmas előadássorozatot tartunk a Zene Házában, ahol végigvesszük a táncos-klubos zenék legfontosabb alapjának számító műfaj teljes történetét, a legfontosabb állomásokat, minden jelentős előadóját! Hihetetlen történetekkel, ikonikus és obskúrus zeneszámokkal, élő DJ-zéssel, és interneten nem elérhető anyagokkal várunk titeket!

A disco, mint zene a hetvenes évek vívmánya, ötven éve, 1976-ban indult a csúcsra, jó pár évig mindent letarolva uralta a zenei világot, és máig folyton megújul és visszatér. A diszkó (discoteque), mint a klubok szinonimája még hosszabb múltra tekint vissza, a két dolog pedig szorosan összefonódik. Négyrészes sorozatunkban a műfaj útját járjuk be, a multimédiás előadást korabeli zenei anyagok, könyvészeti érdekességek, archív tartalmak és számos zenei bejátszás teszi teljessé. A zenéket a helyszínen DJ mutatja be élőben: az előadást hangulatteremtő warm-up vezeti fel, az estét pedig egy különleges zenei mix zárja, egyben előrevetítve a sorozat következő állomásait. Az út a csúcshoz című első rész a műfaj kialakulását mutatja be.

Az előadás-sorozat első részében a diszkó kialakulásának történetét követjük végig a kezdetektől egészen 1976-ig. Felidézzük azokat a korszakokat, helyszíneket, alkotókat és technikai újításokat, amelyek meghatározták a műfaj fejlődését, és megteremtették a későbbi világsiker alapjait.
Utunk során ellátogatunk a diszkókultúra legendás klubjaiba, többek között az első Discotheque-be, a Chez Regine-be, a The Loftba, a Whisky A Go Góba, a The Sanctuarybe és a The Sandpiperbe. Megismerjük David Mancuso, Francis Grasso és Nicky Siano munkásságát, valamint azokat az újításokat, amelyekkel alapvetően formálták át a DJ-kultúrát és a klubok zenei világát.

Szó lesz a korszak meghatározó televíziós műsorairól, így a Soul Trainről és a The Midnight Specialről is, amelyek éveken keresztül formálták a közönség zenei ízlését, és elősegítették az új előadók, hangzások és táncstílusok széles körű elterjedését.

Hamburg, Párizs, New York és Los Angeles érintésével követjük végig a diszkó világhódító útját, miközben híressé vált előadók, nagy slágerek és maradandó történetek segítségével idézzük fel a műfaj felemelkedésének éveit. Az est során megelevenednek a korszak slágerlistái és ikonikus nyomtatott zenei kiadványai is.

A multimédiás előadást korabeli zenei anyagok, könyvészeti érdekességek, archív tartalmak és számos zenei bejátszás teszi teljessé. A zenéket a helyszínen DJ mutatja be élőben: az előadást hangulatteremtő warm-up vezeti fel, az estét pedig egy különleges zenei mix zárja, egyben előrevetítve a sorozat következő állomásait.

Az este során többek között Barry White, Dennis Coffey, James Brown, a Love Unlimited Orchestra, Harold Melvin & the Blue Notes, Heatwave, Carl Douglas, Andrea True Connection, George McCrae, Rose Royce, Average White Band, The Jackson 5, The Trammps, Kool & the Gang, Wild Cherry, Gladys Knight & The Pips, Lou Rawls, Candi Staton, MFSB, K.C. & The Sunshine Band, McFadden & Whitehead és számos további előadó meghatározó felvételei szólalnak meg.

A kőkemény igazság...

 

Dan von Schulz

Szilágyi Gábor és   Borbély Gyula

A kőkemény igazság...

Olyan beszélgetést hoztunk, ami nem csak a zenerajongóknak, de minden vállalkozónak és klubtulajdonosnak kötelező. Vendégünk az élő legenda, Németh Zsolt, akit a legtöbben Dan von Schulz néven ismernek. Zsolt végigkalauzol minket a hazai elektronikus zene születésének legizgalmasabb pillanataitól egészen a mai, olykor karcos és fájó valóságig. A beszélgetés elején visszarepülünk az időben a nyolcvanas évekbe, a legendás budapesti Fortuna klub fénykorába. Zsolt részletesen elmeséli, hogyan hozták be egyenesen Ibiza ikonikus Pacha klubjából az első igazi house lemezeket 1991-ben. Ezzel a bátor lépéssel teljesen átformálták a hazai éjszakai életet és a közönség zenei ízlését. Megtudhatod belőle, miért kellett szó szerint letakarni a bakelitek közepét a kíváncsi szemek elől, és miként épült fel egy olyan erős szórakoztatóipari márka, amelynek a mai napig hatalmas közönségmegtartó ereje van. A névválasztás pszichológiája is terítékre kerül. Zsolt nevetve idézi fel, hogyan lett egy egyszerű Snoopy kulcstartó feliratából és Erich von Däniken paleoasztronautikai könyveiből az a Dan von Schulz márkanév, amely évtizedekre meghatározta a szcénát. Különleges utazás ez a Balaton parti hekksütőktől és a matrózcsomóval rögzített Taja lemezjátszóktól egészen a belgiumi Tomorrowland nagyszínpadának hátteréig. A minőség és az alázat végül minden szinten kifizetődik. De nem ragadunk le pusztán a múlt romantikájánál. Zsolt kíméletlen őszinteséggel elemzi a jelenlegi hazai DJ társadalom és az egész zeneipar helyzetét. "Egy szóval kéne most jellemezni, ha egy szó, akkor azt mondom síralmas." Fájdalmas pontossággal világít rá arra a rendszerszintű problémára, amit a szakmai kontroll hiánya, az ötezer forintos "pendrive DJ-k" megjelenése és a kölcsönös tisztelet elvesztése okozott. Kifejti, hogy az előadóművészetből hogyan lett sok helyen puszta gombnyomogatás, ahol teljesen eltűnt az az emberi kapcsolódás, aminek a pult és a tánctér között kellene vibrálnia. "A zenéhez kell az ember, kell a lélek, és kell az agyi kapacitásnak azok a pici kis nyújlansznyi rezgései, amitől a zene igazán jóvá válik." Marketing és üzleti szempontból is rengeteget tanulhatunk az adásból, ami nekünk szakmabelieknek külön csemege. Szóba kerül a spanyol klubmodell, ahol komoly üzleti tervek és kitartó működőtőke nélkül esélytelen piacra lépni, szemben a gyors meggazdagodást remélő hazai próbálkozásokkal. Zsolt és Gyula rávilágítanak arra a stratégiai hibára, hogy a puszta technikai felszereltség és a drága lámpapark sosem pótolja a megfelelő klubmenedzsmentet, a profi marketinget és a minőségi tartalomépítést. A megoldás és a jövő kulcsa egyértelműen az összefogásban rejlik. Zsolt egy friss, saját konkrét példán keresztül mutatja be, hogy az acsarkodó konkurenciaharc helyett a közös rendezvények és a különböző közönségbázisok tudatos összeolvasztása hozza el a valódi üzleti sikert. A központi marketing üzenet minden szolgáltatónak és márkaépítőnek szól. "Nem az emberek vannak értem a diszkópultban. Én vagyok értük. Azért jöttek oda, hogy szórakozzanak." Készülj fel egy igazán mély, elgondolkodtató és sallangoktól mentes epizódra. Ebből az adásból kiderül, hogy az elektronikus zene izgalmas kulisszatitkai mögött milyen kőkemény üzleti, stratégiai és emberi tanulságok bújnak meg, amiket te is azonnal beépíthetsz a saját vállalkozásodba.

A Backstage podcast, az EDM Hungary podcastje
Szilágyi Gábor és Borbély Gyula

Legfontosabb pillanatok 06:57 A hivatalos intro és az élő legenda bemutatása 12:34 A legendás Fortuna klub nyitása 1986-ban 26:45 Az 1991-es ibizai út (így jött be a house zene Magyarországra) 38:51 A névválasztás titka (hogyan lett Németh Zsoltból Dan von Schulz) 48:54 Kőkemény kritika (siralmas a mai hazai elektronikus zenei helyzet) 1:00:04 Mi egy valódi DJ igazi feladata a pultban? 1:11:34 A kontroll hiánya és az ötezer forintos pendrive DJ-k kora 1:18:19 A spanyol klubmodell üzleti titkai a hazai próbálkozásokkal szemben 1:23:45 Fesztivál körkép (a Sziget kezdeteitől a belga Tomorrowlandig) 1:28:40 Konkurencia helyett összefogás (a közös rendezvények marketing ereje)

Gombnyomogatás a történelemben

 

Először az agy. Utána a gomb.

Van egy híres fotó: 1986-ban, Washingtonban matektanárok tüntetnek a számológépek ellen. Transzparenseiken: "Turn off that calculator!" és "The button's nothin' 'til the brain's trained." Attól féltek, ha a gyerekek csak nyomogatják a gombokat, soha nem tanulnak meg igazán számolni.

Ismerős félelem, igaz?
Volt, amikor a "gombnyomogatás" disc-jockey körökben merült fel!

Most épp az AI körül folyik hasonló vita. De nézzük meg: hányszor játszódott már le ugyanez a történet?

1986: A SZÁMOLÓGÉP LÁZADÁSA

Matematikatanárok tiltakoznak Washingtonban (április, 1986).

Félelmük: a számológép miatt a diákok elveszítik a fejben számolás és a megértés képességét.

---

A válasz: A technológia nem ördögtől való — ha az alapokat előtte megtanítjuk.

A kompromisszum: Számológép igen, de csak az alapműveletek elsajátítása után.

ELŐSZÖR AZ AGY. UTÁNA A GOMB.

Történelmi párhuzamok

Időszak	Mit elleneztek?	Miért?
i.e. 4. sz.	Írás — Szókratész szerint az írás gyengíti a memóriát	"Külső jelekre" hagyatkozunk, nem az agyunkra
15. század	Könyvnyomtatás	Elburjánzik a pontatlan tudás — a kézzel másoló szerzetesek féltették a szakmájukat
20. sz. eleje	Golyóstoll az iskolákban	"Elkényelmesíti" a gyerekeket a szépíráshoz képest
1970-es évek	Számológép az alapfokú oktatásban	Nem tanulnak meg fejben számolni
1986	Zsebszámológép (lásd a fenti képet)	Matektanárok tüntetése Washingtonban
1990-es évek	Internet / keresők	"Már nem kell megtanulni semmit, elég rákeresni"
2000-es évek	GPS / navigáció	Elfelejtünk tájékozódni, térképet olvasni
2020-as évek	MI / ChatGPT	"Nem tanulnak meg gondolkodni, csak promptolni"

🤔 Ami közös mindben: Nem a technológia a probléma, hanem a sorrend. Ha előbb megtanítjuk az alapokat, utána jöhet az eszköz. Mindegyik tiltakozás mögött ugyanaz a félelem: az eszköz használata megkerüli a gondolkodást.

✅ A végeredmény: Minden esetben beépítették a technológiát az oktatásba — de az alapok megtanítása után. Ugyanez lesz az AI-val is, csak épp most zajlik a vita.

A számológépes példához visszatérve: ma már senki sem tiltja a számológépet matekórán. De az alapműveleteket előtte megtanítják. A "gombnyomogatás" soha nem ördögtől való — csak a sorrend a lényeg.

ELŐSZÖR AZ AGY. UTÁNA A GOMB.

Forrás: 1986-os washingtoni tüntetés fotója matektanároktól

A leírtak természetesen a disc jockey munkájára, technikájára is vonatkoznak!

Studio 54!

 Csillogás és szórakoztatás: Studio 54!

Manhattan szívében, a West 54th Street 254. szám alatt 1977. április 26-án megnyitott, a diszkó fellegvára, a Studio 54!

A tulajok, Steve Rubell és Ian Schrager elképesztően látványos víziója valóra vált, rabul ejtette a party kedvelők fantáziáját, a csillogás etalonjaként új mércét állított fel, a bulizni vágyó művészvilág menedék helyévé vált. A különcök és a magamutogatók paradicsoma estéről-estére tömeget vonzott, sikk volt oda járni, hírességek, celebek, társasági szereplők, modellek együtt mulatoztak, élvezték a klub különleges varázsát.

Egyszerű halandónak igen nehézkes volt a bejutás. Jellemző, hogy a klub külön alkalmazott egy celeb felhajtó újságírónőt, aki kellemes jutalékért csalogatta az 54-be a sztárokat.

Minden éjszaka varázslat volt, a csodájára jártak, hedonista élvezetek zarándokhelyeként vonzotta a látogatókat, a popkultúrára, a zenére és a hírességek életére gyakorolt hatása jóval túlmutat a hároméves tündöklésén, meghatározó kulturális jelenséggé formálódott. A Studio 54 felkarolta a funk és soul ötlet gazdagságát. A kezdetekben a DJ-pultnál, Nicky Siano hétköznap estéken dolgozott, Richie Kaczor hétvégén pörgette a lemezeket. A lemezlovasok uralták a teret, az ujjuk köré csavarták a közönséget, innovatív mixelési technikák nagyban hozzájárult a Studio 54 egyedi hangulatának megteremtéséhez.

Forrás: Gusztafik Tibor: Volt egyszer egy lemezlovas

Diana Ross láthatólag élvezi a bulit, a keverőpultnál DJ Richie Kaczor

Diszkó-dinasztia

 

...egy válogatott, merész nőcsoport volt az, akik a műfaj élén álltak, és átalakították a 70-es évek éjszakai életét és divatját oly módon, hogy az a 80-as, 90-es, 2000-es években és azon túl is megmaradt.

Egy újabb, sajátos "disco-történelem":

Disco Dynasty

A diszkó káprázatos, merész története...

Két disco-történelem Amerikából:

Discover the history and revolution of disco music, from its birth in the 1970s to the present day:

The Dazzling, Daring History of Disco

Forrás: PBS, Amerika

Who Invented Disco?

Forrás: Our Pastimes, California

DJ működési engedélyek

DJ működési engedélyek:

LIME

Szakvizsga

Előadóművészi

A diszkó elterjedése Magyarországon az 1970-es években -

 Adtam egy témát a mesterséges intelligenciának .

A (perplexity.ai) rövid válaszaiból két verziót osztok meg.

Az első, rövidebb válasz: 

A diszkó elterjedése Magyarországon az 1970-es években

• Az 1970-es évek közepére a nemzetközi diszkózenei hullám elérte Magyarországot, főleg Nyugat-Európán keresztül. A magyar fiatalok különféle forrásokra – külföldi rádióadásokra, balatoni nyaralás közben hallható nyugati zenékre, vagy utazások révén hozott lemezekre – támaszkodva ismerkedtek meg a műfajjal.

• Fontos szerepe volt a tévében közvetített táncdalfesztiváloknak, könnyűzenei műsoroknak és slágerrádióknak, amelyek egyre többet sugároztak modern, külföldi hangzású zenéket.

• Az 1970-es évek második felétől országszerte számos klubban, presszóban, művelődési házban és ifjúsági klubban kezdték az élő zenét lemezlovasok (disc jockey-k) által bejátszott diszkóslágerekkel helyettesíteni.

• Az újfajta tánczene dinamikus, korszerű formában szólt, amely gyorsan népszerű lett a fiatalabb generáció körében, mert közelebb hozta őket a nemzetközi trendekhez.

• Az állami és ifjúsági szervezetek (például a művelődési házak, szakszervezeti klubok) gyorsan reagáltak a felmerülő igényre, hogy a fiataloknak vonzóprogramokat kínáljanak a hivatalos szórakozóhelyeken belül is.

• 1978-tól az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) engedélyhez és vizsgához kötötte a lemezlovasi tevékenységet, ezzel egységesítve a szakmai színvonalat és ellenőrzötté téve az új szórakozási formát.

• Népszerűvé váltak a magyar diszkó-előadók, mint például a Neoton Família, Szűcs Judit, illetve a Kati és a Kerek Perec, amelyek kialakították a korszak hazai „diszkóidentitását”.

• Az 1979-től a televízióban is megjelentek diszkóműsorok (pl. Disco-Disco), amelyek segítették a műfaj társadalmi beágyazódását.

• Nagyvárosokban és vidéken egyaránt gombamód szaporodtak a diszkók, a Balaton-part különösen népszerű helyszínné vált.

• A „diszkóláz” hamar elterjedt, a korabeli szórakozóhelyek főként a fiatalabb generáció modern, közösségi szórakozási formájává váltak.

• A klubok és művelődési házak infrastruktúrája fejletlenebb volt, mint Nyugat-Európában, de a magyar kompromisszumok mellett így is sikerült tömegeket megmozgatni, korszerű zenei élményt nyújtani.

• A diszkó az 1970-es évek végére a magyar zenei és ifjúsági élet meghatározó elemévé vált.

• Országszerte elterjedt, klubokban, művelődési házakban és tévéműsorokban egyaránt népszerű lett, jelentős társadalmi hatást gyakorolva egy egész generáció zenei ízlésére és szabadidős szokásaira.

A második, forrásokkal is ellátott válasz:

• A diszkózene nemzetközi hulláma a hetvenes évek közepére ért el hazánkba, főként Nyugat-Európán keresztül, és a magyar fiatalok hamar megismerték a stílus világsztárjait és slágereit, köszönhetően a rádióknak, a Balatonnál hallható nyugati adásoknak, illetve a külföldre utazóknak123.

• A legnagyobb hatás a táncdalfesztiválok, könnyűzenei tévéműsorok és slágerrádiók révén volt érezhető, amelyek egyre nagyobb teret adtak a modern hangzásnak és a diszkó műfajának45.

• Az 1970-es évek második felétől a hazai klubokban, presszókban, művelődési házakban és ifjúsági klubokban egyre gyakrabban cserélték le az élő zenekarokat lemezlovasokra (disc jockey-kra), akik külföldi és magyar diszkóslágereket játszottak13.

• A diszkó népszerűségének egyik kulcsa volt, hogy a modern tánczene új, dinamikus formában szólalt meg — sokszor igényes, technikailag újszerű hangzással, amely közelebb hozta a fiatalokat a nemzetközi trendekhez5.

• Az ifjúsági klubmozgalom, a művelődési házak hálózata és a különböző szakszervezetek gyorsan reagáltak az új műfajra, hiszen a fiatalokat meg akarták tartani a hivatalos szórakozási formákban, így a diszkó is a “megtűrt”, majd egyre inkább szervezetten támogatott irányzat lett6.

• Az állam szerepet vállalt a diszkózás ellenőrzésében és szakmaiságának szabályozásában: 1978-tól az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) vizsgához és engedélyhez kötötte a lemezlovasok tevékenységét, amely közvetve a diszkók minőségének, szakmai színvonalának egységesítését is szolgálta13.

• A Neoton Família, Szűcs Judit, Kati és a Kerek Perec diszkóslágerei új szintre emelték a könnyűzenét, miközben külföldi hatások is folyamatosan érvényesültek (Boney M., Gloria Gaynor, Silver Convention)24.

• A tánczenei és diszkóműsorokat nemcsak élőben, hanem a ’70-es évek végétől már a televízióban és rádióban is közvetítették. Az 1979-es “Disco-Disco” TV-műsor például a műfaj társadalmi beágyazódásának egyik jele volt27.

• A “diszkóláz” hamar népszerű lett a nagyobb városokban és vidéki szórakozóhelyeken is, ahol a tömeges zenei rendezvények a fiatalabb generáció legkorszerűbb szórakozási formájává váltak13.

• Bár a nemzetközi diszkó-élethez képest szerényebbek voltak a hazai lehetőségek (például a klubok infrastruktúrája és technikai felszereltsége), a magyar diszkó gyorsan tömegeket mozgatott meg, és a kulturális élet egyik meghatározó eleme lett164.

• A diszkó, mint műfaj a hetvenes évek második felében hódította meg Magyarországot, a társadalmi igény – főként a fiatalok részéről – gyorsan átformálta a zenei életet, a szórakozóhelyeket és a műsorkínálatot.

• A klubokban és művelődési házakban a diszkóbejátszások váltották fel az élőzenekarokat, a diszkóslágerek gyorsan slágerlisták élére kerültek, és intézményesült felügyelete segítette elő az egységes, minőségi szórakozást országszerte123.

1. https://popkulturalis.hu/korszak-diszko-14
2. https://www.koncert.hu/hirek/-/beatkorszak-blog--az-ev-amikor-magyarorszagot-elerte-a-diszkolaz-7959
3. https://www.zenci.hu/szocikk/discozene
4. https://ripost.hu/insider/2025/04/retro-zenei-pillanatok-magyarorszagon
5. https://recorder.blog.hu/2017/04/13/50_ev_50_magyar_momentuma_1967-2016_kulcspillanatok_a_hazai_zeneben_60-as_70-es_evek
6. https://www.archivnet.hu/politika/diszkorobbanas_a_kisz_kozponti_bizottsagaban.html
7. https://hu.wikipedia.org/wiki/Disco-Disco
8. https://telex.hu/komplex/2021/05/28/szorakozohely-buli-kilencvenes-evek-retro-budapest
9. https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_k%C3%B6nny%C5%B1zene
10. https://www.youtube.com/watch?v=C1rKsbWM8Cs
11. https://hu.wikipedia.org/wiki/Popzene
12. https://open.spotify.com/playlist/316wynSk1ym2yhrwcDX2Vp
13. https://hu.wikipedia.org/wiki/Diszk%C3%B3
14. https://regiujzenek.hu/diszkozene-a-fenykor-70-es-evek-disco-slagerei/
15. https://www.youtube.com/watch?v=8DvpRXrylD8
16. https://www.origo.hu/alomslager/2006/05/20060531elet
17. https://www.koncert.hu/hirek/ajanlo/ki-volt-1970-ben-a-legjobb--a-magyar-konnyuzene-kincsestara/
18. https://www.youtube.com/watch?v=qBlIDYxNT1w
19. https://www.origo.hu/kultura/2013/02/a-hetvenes-evek-50-legjobb-magyar-szama-elso-resz
20. https://www.youtube.com/watch?v=yCkkgAFSUYE