Lemezbemutatókról - 1981-ben...

 

Szórakoztató Zenészek, 1981. (22. évfolyam) 1. szám.

Galán Berci (akkori kollegám) cikke kivágva, nagyítva:

Kategórizált DJ-k a 80-as években - teljes lista

Az alábbi névsor előzménye, története itt olvasható:

Kategórizált DJ-k a 80-as években

Kategórizált DJ-k a 80-as években

1989-ben jelent meg Riskó Géza: Diszkó A. B. C. D. című könyve.

Abban található -az OSZK akkori adatállománya alapján- a kategória vizsgával rendelkezők névsora.

Bár azóta eltelt több mint három évtized, de ez csak növeli az akkori teljesítmény (és emlék) értékét.

Itt található az országos, a teljes lista.

Részlet a könyvből és a névsorból:

Mi újság Komárom megyében?

A kérdést 1986-ban tette fel a DISCO-INFOban megjelent írásában Gusztafik Tibor.

A válaszokból kiderűl, hogy évtizedekkel ezelőtt milyen problémái voltak a DJ-knek:

Kategóriás diszkósok Békés megyében

Békés megyei Népújság - 1979. július 26., csütörtök:

"Kategóriás diszkósok" cikk kinagyítva:

Rendhagyó disco...

Megemlékezés egy eseményre

és 

arra, aki beszámolt róla...

Az írás a Szórakoztató Zenészek 1979 évi első számában jelent meg.

A cikkben hivatkozott előzmény az elméleti vizsgáról:

Vizsgáznak a lemezbemutatók - 40 évvel ezelőtt.

Az első kategória vizsga

Gyimesi Ernő igazgatóval az írásbeli vizsgán

1978 jelentős év a hazai diszkótörténelemben; ekkor kezdődött A DJ (lemezbemutató) tevékenység hivatalossá válása Magyarországon.

A Szórakoztató Zenészek 1978 évi 4. számában az alábbi cikk olvasható erről:

A vizsgáról helyszíni tudósítás olvasható "Rendhagyó disco" címmel Fehér Miklóstól.

A Magyar Ifjúság részletes, kétoldalas írása: Mestervizsga lemezpörgetésből.

Vizsga - büntetlen előéletűeknek!

A kategória vizsgák általában évente egyszer voltak; a zenészeknek májusban, dj-knek júniusban.
Ezekre az OSZK központjában és a megyei kirendeltségeken lehetett jelentkezni.

Az adminisztratív teendőket igazgatói utasítás szabályozta.

1983-ban a jelentkezési feltételek között a "szokásos" korhatár és iskolai végzettség volt; befejezett középiskolai IV. osztály - tehát érettségi NEM kellett.

Ezek mellett még egy követelmény található: büntetlen előélet.
A lemezbemutató tevékenység akkoriban ugyanis azon szakmák, "munkakörök" között szerepelt, melyeket csak tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal lehetett végezni.

Vajon ez presztízsnövelő vagy szabadságjog korlátozó előírás volt?

1983-ban a büntetlen előélet azt jelentette, hogy a személy ellen nem volt jogerős, marasztaló (bűnösséget megállapító) bírósági ítélet.
Ez a jogállás lehetővé tette például közalkalmazotti, rendőrségi vagy más állami munkahelyek betöltését, illetve több engedély vagy jogosítvány megszerzését. A büntetlen előélet meglétét akkor is hatósági bizonyítvánnyal lehetett igazolni, amely a "hatósági erkölcsi bizonyítvány" elnevezést viselte.

(Ekkor az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban 4.862.- Ft, a vizsgadíj 600.- Ft volt.)

Kategória vizsga - 1979, 1980

Az 1979 évi kategória vizsgára több mint 300-an jelentkeztek.
Sikeres vizsgát tett a résztvevők 42%-a, de csak egy érte el az "A" kategóriát.

Az 1980-as kategória vizsga "belső használatú" kimutatása:

Működési engedéllyel rendelkezők - 1980

Mestervizsga lemezpörgetésből...1978-ban

 

A Magyar Ifjúság részletes, kétoldalas írása 1978-ból,

az első disc jockey kategória vizsgáról:

Mestervizsga lemezpörgetésből.

Néhány részlet az írásból:

A Fiatal Művészek Klubja november elején délelőttönként is hangos volt.
Az önfeledt szórakoztatás máskor füligmosolyú bajnokai idegesen méregették lépéseikkel a szűk előcsarnokot.
Vizsgára készülődtek, egy eddig Magyarországon ismeretlen tananyagból, a lemezbemutatásból.

A kétszázharminc vizsgázó egy minőségileg megváltozott „iparág” képviselőinek úttörő- csapata volt hazánkban.
Tevékenységükkel hosszú életűnek tűnő, új típusú szórakoztatási forma indul hivatalosan is útjára.
Nem mindegy tehát, hogy miképpen.

A vizsgákon Hölzer Tamás, az OSZK képviselője segített eligazodni:

Alapfeltétel a vizsgán a középiskolai végzettség, ennek megfelelő általános műveltséget feltételeznek a tesztek.
A harminchat kérdés többsége irodalmi, képző- művészeti és zenei ismereteiket feltételez.
Abból indultunk ki — mondja Hölzer Tamás —,hogy aki mikrofont kap a kezébe, rendelkezzen alapvető művészeti, társadalompolitikai, technikai ismeretekkel.

A rendeletet követően alakult meg „diszkóbizottságunk”, igyekeztünk tudományosan megközelíteni, hogy mi is a diszkó, mi a diszkós feladata. Végül is a pontozási rendszert választottuk.
Elméleti és gyakorlati feladatokra osztottuk a vizsga anyagát.
Nagyjából mindenki meg tudja állapítani első hallásra is, hogy jó diszkóst hall-e vagy sem.
Mégis objektív mércével szeretnénk mérni. Az a célunk, hogy a vizsga végén pontszámaink is ezt támasszák alá.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

GPT szerint:

• A vizsgázóknak alaposan fel kell készülniük, hogy sikeresen bemutathassák tudásukat a zsűri előtt.
• A zsűri tagjai nem ismerik az elméleti pontszámokat, így elfogulatlanul értékelhetik a produkciókat.
• A jelöltek különböző korhatárokhoz vannak kötve, a maximális korhatár 35 év.
• A bemutató műsorokat a szakma elismert képviselői, mint professzionális diszkósok értékelik.
• A sikeres vizsgázók a következő lépésként funkcióba léphetnek diszkókban, míg a többiek újra próbálkozhatnak.
• A dokumentum utal arra, hogy a diszkós mestervizsga nem csupán egy pálya kezdetét jelenti, hanem a szakmai fejlődés lehetőségét is.
• Az OSZK elkötelezett abban, hogy tanfolyamokat szervezzen a vizsgára készülőknek, hogy növeljék tudásukat és felkészültségüket.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Az első kategória vizsgáról itt is!


1978 jelentős év a hazai diszkótörténelemben; ekkor kezdődött A DJ (lemezbemutató) tevékenység hivatalossá válása Magyarországon.

Az első 12 "A" kategóriás lemezbemutató

A DJ (lemezbemutató) tevékenység hivatalossá válásának egyik fontos eseménye volt az akkor már (1978) az élmezőnybe tartozók helyzetének rendezése.
Ők főleg a nagy rendezvényeken is közreműködő műsorvezetők voltak, akik erre érvényes ORI működési engedéllyel rendelkeztek, de dj-ként is dolgozhattak (az új rendelet megjelenéséig).
Ez a 13 fő -egyszeri lehetőségként- részt vehettek egy bemutató vizsgán, ahol reprezentálták azt a szintet, ami a legmagasabb fokú vizsgakövetelménynek lett beállítva.

Az esemény nem csak az ott fellépő, vizsgázó dj-ket, hanem az egész lemezbemutató közösséget érintette: a disc jockey tevékenység hivatalos elismerését, szakmának tekintését jelentette.

Ezt demonstrálta a meghívott  minisztériumi és más illetékes szervezetek vezetőinek jelenléte.

Az alábbi tartalmú levelet kapta -többek közt- a Kulturális Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium, az ORI, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és a Fővárosi Tanács vezetője, illetékese:

"Az OSZK igazgatósága 1978. október 9.-én 9 órától kezdődő időponttal az élvonalbeli és ORI konferanszié működési engedéllyel rendelkező lemezbemutatók fellépésével bemutató előadást rendez a Fővárosi Művelődési Házkörtermében.  

Az előadás egyben a fellépő lemezbemutatók minősítésére is szolgál. 

Erre a bemutatóra Önt tisztelettel meghívjuk és bizottsági tagként felkérjük.  

Gyimesi Ernő, igazgató"

Ez annak a levélnek a másolata, amit az érintett lemezbemutatók kaptak: 

(lakcímek kitakarva)

A 13  "konferanszié" a kötetlen bemutató vizsga alapján -egy kivételével-

hivatalosan, elsőként kapta meg a lemezbemutatói működési engedélyt:

1. Arató András, 
2. B. Tóth László, 
3. Baráz Miklós, 
4. Cintula (Keresztes Tíbor), 
5. D. Molnár György, 
6. Danyi Attila, 
7. Dévényi Tíbor, 
8. Éliás Gyula, 
9. Fehér Miklós, 
10. Gazdag György, 
11. Ladányi Tíbor, 
12. Liszeczky László.