"Van egy nagyon-nagyon fontos a dj-zés kapcsán, ami manapság erősen hiánycikk, mégpedig a trend-alakítás, és az ízlésformálás. Régebben a dj-k voltak azok a fantasztikus fickók, akiknek olyan lemezeik voltak, amik másnak nem, és miközben játszottak, azon járt az agyad, hogy vajon melyik zene szól épp, nagyon akartad azt, hogy neked is meglegyen, és amikor odaléptél, hogy megnézd, mi szerepel a bakelit címkéjén, akkor az le volt ragasztva, és nem láttad a címét. Nem az számít, milyen slágereket játszol, hiszen slágereket mindenki tud játszani, hanem azok a zenék, amelyeket az ismertek között játszol, mert ezek adják meg a stílusod, mint “előadó”, és ezek adják meg a lehetőséget, hogy kiállj a közönség elé (mint dj). Az ízlésformálás tehát a legfontosabb dolog, és ti magatok vagytok a felelősek azért, hogy mi lesz a saját stílusotok. Bár a tömeg lehet, hogy pont azokat akarja hallani, nagyon fontos feladat, hogy beleásd magad abba a körülbelül 3000 zenébe, ami megjelenik hetente, és megtaláld a saját titkos fegyvered közöttük! És tudjátok, ez az oldschool dj-k gondolkozásmódja, ezt kellene jól az eszetekbe vésni. Ízlésformálás!”
A fent idézett sorokat rengeteg DJ írhatta volna (sokan írták, mondták is), ám Laidback Luke szavai többekhez jutnak el. Jól megfogalmazott gondolatait teljes egészében elolvashatjátok edm hungary weblapján, az eredeti forrás-videó pedig meghallgatható itt.
A DJ-k (és a legtöbb művészeti ág) egyik -a kezdetektől vitatott- alapkérdése: ki kell szolgálni a közönséget, vagy fejleszteni az ízlését. Olyan számokat kell-e játszani, amiket már ismer és szeret, vagy új, "értékesebb" zenéket megismertetni vele. Az eltérő vélemények szerint két szélsőség létezik: a minden kívánságot teljesítő "wurlitzer"-dj, vagy az "én ezt szeretem, ezt játszom, nincs kérés, akinek nem tetszik, menjen máshova" típusú dj. Az üdvözítő megoldást -ami a két véglet között van- könnyű tanácsolni, de nehéz megvalósítani. Sőt, egyre inkább úgy látszik, hogy lehetetlen, reménytelen. Különösen azoknak a régi, oldschool dj-knek okoz ez problémát, akik zenei ízlésükkel, válogatásukkal, műsorukkal korábban hatással voltak a közönségre, és nem kényszerültek olyan mértékű kompromisszumra, mint napjainkban - aminek gyakori következménye a belefásulás, pályaelhagyás.
A technika fejlődése során a legtöbb munkafolyamat egyszerűsödött, akár olyan mértékben is, hogy egy gombnyomással elkészül a termék. Ez a tömegtermelésben rendkívül hasznos, ám a művészetek területén kevésbé tiszteletreméltó.
Egyes korszerű digitális eszközökkel, szoftverekkel (fényképezőgép, hangszer, stb.) tökéletesnek látszó, hallatszó produktumok állíthatók elő egy gombnyomással.
Tekinthető ez emberi, művészi alkotásnak - vagy legfeljebb reprodukciónak?
Zenészek vonatkozásában először a dobgépek és a billentyűs szintetizátorok elterjedése az "élő" zenében jelezte ezt a "gazdaságos" folyamatot.
A disc jockey munkájában kezdetben egyes szakmai elemek (pl. beatmatching, harmonic mixing) egyszerűsítése, majd szinte a teljes tevékenység gombnyomással történő elvégzése vált lehetővé.
Az utóbbi években -zenetörténelmi mértékben pillanatok alatt- alapvetően megváltozott az előadóművészet , illetve az élő szórakoztatás (előre programozott műsorral) értelmezése.
Kialakult a "Fake DJ" illetve a "Button pushing" fogalma és népes tábora. Egyes alkalmakkor a "gombnyomogatás" szükségszerű és indokolt - főleg a gigantikus elektronikus tánczenei (EDM) fesztiválokon. Általában azonban megengedhetetlen. Tény, hogy a kialakult helyzet DJ-szakmai és anyagi szempontból kérdéses, vitatható és kiválóan alkalmas ellentétek szítására, téves általánosításokra. A letisztulási folyamatnak már vannak halvány jelei, de még időszerű felidézni a problémát kirobbantó eseményeket, véleményeket.
A "robbantómester" Deadmau5 volt, akinek nem csak a neve, de az esze is egy egérre utal:
Itt írta le 2012-ben "We all hit play" címmel azokat a -nem túl bölcs?- gondolatait, ami az egész szakmát felháborította, és máig tartó vitát indított el!
Néhány mondata:
...nem titok, hogy az EDM-ben a fellépők nem élő műsort adnak; we all hit play - azaz mindannyian a lejátszás gombot nyomjuk.
(Ebből alakult ki és vált ennek a kamu-dj-tevékenységnek a jelzőjévé a "Button Pushers"- gombnyomogató.) i just roll up with a laptop and a midi controller and “select” tracks n hit a spacebar. ableton syncs the shit up for me… so no beatmatching skill required.
A beatmatching egyébként is semmiség: már 3 évesen tudtam.
Mindazt amit én, vagy bármelyik DJ csinál,azt egy óra alatt meg lehet tanulni. given about 1 hour of instruction, anyone with minimal knowledge of ableton and music tech in general could DO what im doing at a deadmau5 concert.
Ami igazán számít, az a stúdióban történik; producerként zenéket készíteni, kiadni és "élőben is eladni". my “skills” and other PRODUCERS skills shine where it needs to shine… in the goddamned studio, and on the fucking releases. thats what counts… because this whole big “edm” is taking over fad,
Mivel deadmau5 napjaink egyik legsikeresebb producere, ezért általánosító véleménye gyorsan bejárta a világot.
Felfokozta a nézeteltéréseket és az indulatokat a disc jockey - producer vitában! Pedig ezt a két -nagymértékben különböző- művészeti területet, tevékenységet nem összemosni, hanem végre különválasztani kellene!
A írásra reagálva, a témával kapcsolatban jó néhány (sztár)DJ is kifejtette véleményét:
A nemzetközi DJ-társadalom egyik elismert alakja -szalmai és véleményformáló szempontból egyaránt- a kanadai A-Trak nem késlekedett a válasszal:
A "túl sok gombról" gúnyos paródiák is készültek, mint pl. ez: (érdemes végignézni!)
Great EDM trolls come a dime a dozen these days. Although most in the past have focused on the heavy drops and whether or not they are actually DJing, few have addressed the underlining issue: What are all the damn buttons for? Norwegian comedians Kollektivet showcase their extensive knowledge of the how the DJ setup works by buying all the typical Midi controllers you might find and syncing them all together in one 4 minute long troll. Awkward hand raises, incomplete drops and plenty of fist pumping make this a must watch. Check out the video below:
Magyarul ezt a cikket választom és ajánlom (más nincs is):
Egy felvétel, melyeken látható, hogy minél nagyobb a buli, annál több "munkája" van a DJ-nek; egyedül nem is bírja!
(Az időnként megjelenő feliratok segítenek megfejteni az egyes munkafázisok jelentőségét.)
Laidback Luke, Steve Aoki és Sander van Doorn:
What DJs REALLY do
Or what they SHOULD be doing with their time, when they are not playing a pre-recorded set!
After the video of Laidback Luke, Steve Aoki, and Sander van Doorn from a festival went viral, where all 3 were "DJing" together, and Art Department criticized them for it, and someone made a similar video of them to a make them eat their words, I thought it would be fun to show people what DJs REALLY do, or what they SHOULD be doing instead of playing air guitar, twiddling knobs necessarily, or generally doing the same thing the crowd is doing but in the DJ booth.
☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺ ☺☺ ☺ ☺ ☺
És íme a tökély:
a kamu kamuja!
A "művész" úgy tesz, mintha nyomná, tekergetné a gombokat - pedig hozzá sem ér!
BEST DJ EVER!!!
Posted by Bobina
on 2015. április 6.
Utóirat
Ahogy minden kategorizálás, úgy a „Button Pusher” sem egyértelmű. Ahhoz, hogy valakit jogosan a gombnyomogató skatulyába tegyünk, ismernünk kell a pályafutását, tevékenységét, képességeit és tudását – pontosabban ezek hiányát. Alapvetően másképp kell megítélni azt a DJ-t, aki a bulijaiban, clubokban rendszeresen megállja a helyét, mint azt, aki nem tudja „élőben”, rögtönözve, a pillanatnyi helyzethez, hangulathoz igazodva szórakoztatni, megtáncoltatni a közönséget. Ha egy „igazi DJ” alkalmazkodik egy látványos műsor (EDM fesztivál) követelményeihez, ahol a komplex élmény érdekében minden hatáselem előkészített, „időkódolt”, és nincs lehetőség igazi élő produkcióra – az nem degradálható gombnyomogatónak. (A helyzet hasonlatos a zenészek, énekesek playback-játékával kapcsolatos vitákhoz.)
Utóirat
Ahogy minden kategorizálás, úgy a „Button Pusher” sem egyértelmű. Ahhoz, hogy valakit jogosan a gombnyomogató skatulyába tegyünk, ismernünk kell a pályafutását, tevékenységét, képességeit és tudását – pontosabban ezek hiányát. Alapvetően másképp kell megítélni azt a DJ-t, aki a bulijaiban, clubokban rendszeresen megállja a helyét, mint azt, aki nem tudja „élőben”, rögtönözve, a pillanatnyi helyzethez, hangulathoz igazodva szórakoztatni, megtáncoltatni a közönséget. Ha egy „igazi DJ” alkalmazkodik egy látványos műsor (EDM fesztivál) követelményeihez, ahol a komplex élmény érdekében minden hatáselem előkészített, „időkódolt”, és nincs lehetőség igazi élő produkcióra – az nem degradálható gombnyomogatónak. (A helyzet hasonlatos a zenészek, énekesek playback-játékával kapcsolatos vitákhoz.)
Az üdvözítő megoldást -ami a két véglet között van- könnyű tanácsolni, de nehéz megvalósítani.
