Honnan jöttek a dj-k?

1985-ben közel ezer működési engedéllyel rendelkező dj volt Magyarországon.

Kedves kollégám, Galán Berci nem volt rest, és a vizsgajelentkezési lapokról kigyűjtötte, hogy mi volt az eredeti foglalkozásuk.

Íme a 202 szakma felsorolása:

(Forrás: Disco Info 1985/1)

Ebből a megbízható felsorolásból tudjuk, hogy az 1980-as évek elején az élet mely (202) területéről jöttek a disc jockey-k.

Vajon a pult mögött töltött évtizedek után hova  értek/jutottak/mentek/kényszerültek?

Az is aktuális kérdés, hogy napjainkban kikből lesz dj?

Esetleg 

Bárki lehet lemezlovas?

Sőt

Bárki lehet...???

 

Budapesti szórakozóhelyek 1980-2010

Évtizedek legendás budapesti szórakozóhelyeit -koncert- és bulihelyszíneit- bemutató térképeket készített Vizi Ákos grafikus az 1980-2010 közötti időszakról:

"A 80-as évek éjszakai életét feldolgozó térképen jórészt egyetemi klubok ,gyárak és a művelődési intézmények kultúrtermei láthatók; ezekben volt minden, diszkó meg rockkoncert is. A nagyobb volumenű rendezvényeket pedig a stadionokban, esetleg szabadtéren tartották..."

"A 90-es évekre jellemző helytúltengés viszont már az előző évtized végén elkezdődött, úgyhogy felbukkan a térképen olyan név is, ami elsőre talán nem odaillő, mint a Fekete Lyuk, amit mindenki a 90-es évekhez köt, pedig már a 80-as években megnyitott."

„A nyolcvanas években főleg ifjúsági házak, egyetemi klubok és különféle más, az állam által létrehozott, működtetett és kontrollált helyek léteztek, ezek adták át aztán részben a helyüket az évtized végén az alternatív zenei kluboknak, olyanoknak, mint az emblematikus Tilos az Á vagy a Fekete Lyuk, de megjelentek a kultikus külföldi zenekarok rajongótáborát befogadó rendezvények, olyanok, mint a Depeche Mode- vagy a Cure-klub. A klubélet felfutását követte aztán a kilencvenes évek elején a zenés-táncos helyek, a rockdiszkók gyors elterjedése. Mindeközben a hétvégi házibulik is fontos részét képezték az éjszakai életnek”

A zenerajongó történész...

Kategórizált DJ-k a 80-as években - teljes lista

Az alábbi névsor előzménye, története itt olvasható:

Kategórizált DJ-k a 80-as években

Kategórizált DJ-k a 80-as években

1989-ben jelent meg Riskó Géza: Diszkó A. B. C. D. című könyve.

Abban található -az OSZK akkori adatállománya alapján- a kategória vizsgával rendelkezők névsora.

Bár azóta eltelt több mint három évtized, de ez csak növeli az akkori teljesítmény (és emlék) értékét.

Itt található az országos, a teljes lista.

Részlet a könyvből és a névsorból:

A diszkók és lemezlovasok helyzete 1970-1990 között

 

"A magyarországi diszkók és lemezlovasok társadalmi helyzete és társadalomra  gyakorolt hatása 1970-1990 között" címmel egyetemi szakdolgozat(diplomamunka) készült 2023-ban.

Ebből egy rövid részlet:

"Összességében elmondható, hogy az 1978-as rendeletmódosítás következtében a sajtó is sokkal nagyobb figyelmet szentelt a diszkók és lemezlovasok számára. Valószínűsíthető, hogy az első disc-jockey vizsga megtartása után fellendült itthon a szakma.
Emellett a fiatalok diszkó iránti vágyát, kíváncsiságát a sajtó is szerette volna kielégíteni azzal a módszerrel, hogy többet írtak a helyszínekről, az adott lemezlovasokról, az OSZK képzésekről és vizsgákról.
Ez utóbbi véleményem szerint a továbbiakban nagy mértékben befolyásolta a diszkósok helyzetét Magyarországon."

A teljes diplomamunka itt olvasható:

A magyarországi diszkók és lemezlovasok társadalmi helyzete és társadalomra gyakorolt hatása 1970-1990 között

Bérek, valamint lemezkopási és egyéb költségtérítések

Az alábbi közlemény 35 évvel ezelőtt jelent meg a Disco-Info-ban, és valószínűleg csak azok tudják értelmezni, akik akkoriban diszkóztak.

Olyan fogalmak, mint "munkaviszonyban álló lemezbemutató", "kategória szerinti alsó bérhatár" éppoly idejétmúltak, mint a hanglemezek vagy a video és egyéb berendezések használatáért fizetett -rendeletileg rögzített- költségtérítés.

Tardos Péter: Rock lexikon

„Rendhagyó lexikon – mi más is szólhatnak egy rendhagyó műfajról? Ez a műfaj, borzas lázongásaival, a fiatalság tűzhányó energiájával, a tehetség és az új akarásának összefonódásával gyökerestől felforgatta a muzsika évszázados rendjét, elsőként adva önálló zenét a fiatalok kezébe.
Milliókat mozgósít, blue jeans egyenruhában, azonos érdeklődési körrel, a zene azonos hangjaira mozogva. Alkotói világhírre tesznek szert, csak a legnagyobb hollywoodi filmszínészek és az emberiség politikai irányítói ismertebbek náluk.
Kialakul a történelme, papírra vethetők az egyének, együttesek jelentős mindennapjai: megszületik a szaksajtó, könyvek és lexikonok foglalkoznak e témával – ezek számát gyarapítja e kötet.” 

A könyv első kiadása 1980-ban 60.000 példány!) rövid idő alatt teljesen elfogyott – a második javított és bővített kiadás (1982.) friss adatokat, s mindegy 70 címszóval többet tartalmaz – az Adam and the Ants-től a KFT-ig és a Visage-ig.
A kötetet fényképek és Bodola György újabb karikatúrái gazdagítják.

Tardos Péter
(1924. augusztus 15. – 1984. október 25.)
 újságíró, zeneszerző, dalszövegíró, humorista, rádiós-televíziós szerkesztő.

A rock-lexikonban jó néhány "diszkó-zenekar" is megtalálható, és "lemezlovasok" címszó alatt ír a disco kialakulásáról és néhány reprezentánsáról. 
Részlet a lexikonból:

A "szórakoztatók" helyzetéről

részlet a kutatásból

A Művelődéskutató Intézet megbízásával 1984-ben nagyszabású kutatás készült a szórakoztatásban tevékenykedők helyzetéről. 

A kutatási minta az OSZK-nál nyilvántartott mintegy 20.000 szórakoztató zenész, énekes és lemezbemutató adataira épült.

Ezt követően, 1985-ben már kizárólag a lemezbemutatók tevékenységének, helyzetének "értékszempontú vizsgálata" készült el.

A kutatások eredményeit Dr. Szak Péter Otmár (zeneszerző, zongoraművész, filozófus, szociológus 1947–1992) teszi közzé a Disco-Info 1986/5 számában.

Ebből néhány érdekesség:

"A nők aránya a zenészek, énekesek között 4,7%, a lemezbemutatóknál 2,4%".
("Kutatásunk során megállapíthattuk, hogy ez a tevékenység nem nőies.)

Harminc évnél idősebb 71,2% illetve 26,2%.

Budapesten született 17,5% illetve 31,2%.
("Nehezen értelmezhető" adatként szerepel a Szeged-környékiek magas aránya.)

A DJ. kategória vizsgán "aggasztó, hogy a vizsgált években minden részeredményben csökkentek a pontszámok, ami egyértelműen a jelentkezők gyengébb felkészültségére utal: az elméleti átlag 1983-ban 12,04, 1985-ben 8,79; a gyakorlati 10,28 illetve 6,92 pont volt".

"Feltűnő, hogy a minimális angol nyelvismeret is gondot okoz a jelentkezők nem kis hányadánál."

"A már megszerzett kategória javítása nem könnyű: az újra jelentkezőknek csak 37%-a tudott magasabb minősítést elérni." 

Tudomásom szerint azóta ilyen felmérés nem készült.

Ennek ellenére a szórakoztatásban tevékenykedők jelenlegi helyzetéről vannak ismereteink.

A kutatásról a cikk folytatása ide klikkelve olvasható.

DISCO INFO 1986/5

Ebben a lapszámban is természetesen az együttesek, előadók ismertetései domináltak.

Ezek egyike az alábbi, ami három külföldi zenei újság információinak fordításából készült:

Ízelítő néhány rovatból

Az 1980-as évek közepén a számítógép használata még újdonságnak számított - főleg a diszkóban!
Ezért indítottunk egy ismertető sorozatot erről; írója Harsán András lemezbemutató, számítógép kezelő-programozó.

Részlet az első részből:

Ilyen kutatás is volt - 34 évvel ezelőtt!

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egyik főszerkesztőjének (Boros Lajos) együttműködése a DJ-kel:

"Visszatekintő" című írásában Czövek László -többek közt- a sportesemények zenéit idézi fel:

A Zenei Előadóművészek Szakszervezetébe "toboroz" Baráz Miklós:

Rejtvény csak néhány DISCO INFO-ban volt. Ebben a számban kettő is.
Készítőjük Pajlócz Júlia.

DISCO 50 - DJ slágerlista

A magyar lemezbemutatók szavazatai alapján készült slágerlista.

A DISCO 50 -ahogy lényegében minden, a hazai diszkózásban- az igények felismerésével és azok megvalósításával jött létre.
Ebben az esetben Haluska Imre volt, aki kidolgozta, létrehozta és hosszú évekig készítette a "diszkós slágerlistát".

Ezt írta a kezdetekkor:

A teljes írás a DISCO INFO 1986 évi 6. számából:

Ugyanebben a számban egy összesített lista:

Hét évvel később (a DISCO INFO 1993/32 számából):

...és a munkálkodás folytatódott Mátay Balázzsal (és persze Imrével is)...

Kazetta melléklet a DISCO-INFO-hoz

A DISCO-INFO magazin több vonatkozásban különleges, egyedülálló volt.

A kiadvány egyik sajátossága, hogy hét évig egy kazettamelléklettel jelent meg. 

"Az újsághoz egy hangkazetta melléklet tartozott azért, hogy az írásban bemutatott együttesek zenéjéből tartalmazzon ízelítőt.
A lemezek megszerzését, a számok felkonferálását, és a mesterszalag felvételét profi DJk végezték."

"Már a 1. szám is kazettamelléklettel jelent meg, melyen "nem más, mint" B. Tóth László mondta az összekötő szöveget.
A zenei illusztrációkhoz szükséges lemezek biztosítását, a számok felkonferálását, és a mesterszalag felvételét legtöbbször Cserhalmi György végezte. Jó néhány órát, éjszakát áldozott arra, hogy a rá jellemző lelkesedéssel és minőségben, -épp hogy határidőre- elkészítse a mesterszalagot. (Sajnos nekem már egy sincs meg.)
Ezt követően megkezdtük a házilagos sokszorosítást, másolást, hogy mind elkészüljön, mire az újságokkal végez a nyomda."

(Részletek innen: DISCO INFO – 12 év diszkótörténelem és Disco Info 1/1985.)

Ide vonatkozó részlet a HiFi Mozaik 1987/1. számában megjelent „Lovasiskola - Beszélgetés a Disco Info szerkesztőjével” című cikkből:

A Disco Info ára azonban meglehetősen magas.
Igen. Minthogy a példányszám alacsony, egy-egy számért 250 forintot kérünk. Ebben viszont már egy magnókazetta ára is benne van.
Várj csak, a HFM-ben hifistákhoz szólunk, úgyhogy gyorsan szögezzük le, hogy a kazettátok hangminősége igen gyenge. Olcsó magnón készül a műsor, gyorsmásolással.
Ennek a kazettaműsornak nem az a rendeltetése, hogy hifi-berendezésen játsszák le. Az a rendeltetése, hogy kóstolót adjon azokból a zeneszámokból, amelyekről a Disco Info-ban írunk.
Nem élvezeti célra készül; információt kell szolgáltatnia. (Mellesleg az írásos anyag sem arra való, hogy a diszkós ezt majd a helyszínen felolvassa.)
Egyébként sem vehetünk fel teljes számokat, csak nem egészen 1 perces részleteket - ez jogvédelmi előírás. A műsor körülbelül 30 perces, ebbe 15-20 zenerészlet fér bele, és mindegyik előtt bemondják a címet és az előadót, a lehető leghelyesebb angolsággal.
Rákerül még a szalagra néha egy-két "jingle", azaz hangulatkeltő effekt is, nem árt ezekkel megismerkedni.
A kazettát amatőr eszközökkel készítjük, ugyanannyira házilagosan, mint magát a Disco Info-t. Nálunk senki sincs főállásban, még a szerkesztő sem.

Az első -ingyenes, bemutató- szám 1984 nyarán jelent meg.
Ennek a kazettamellékletén hallható zeneszámok listája:

És itt a vége: a 22/1991-es számhoz már nem volt kazetta:

"A DISCO-INFO ezen számát kazettamelléklet nélkül adjuk ki. Előfizetőink azonban még a nyáron dupla időtartamú, újdonságokat és ritkaságokat tartalmazó kazettát kapnak."

DISCO-INFO 24. szám, 1991. november:

Pályázat

Egy pályázat a több közül:

HiFi Magazin 1979-1992

A HiFi Magazin (HFM) több volt, mint egy "sajtótermék"!

Az audio kultúra fóruma, szimbóluma lett!

Sajátságos látás- és zenehallgatási módja a mai napig egyedülálló!

Darvas László főszerkesztő és munkatársai műszaki szakértelemmel, de az emberi szubjektumot is figyelembe véve írták rendkívül érdekes cikkeiket.

A HFM jelenből múlttá vált, zárt művé, 40 kötetes házikönyvtárrá - bizonyos mértékig szakkönyvtárrá.
Mert bár minden egyes kötetünk "újság" volt, tehát a mindenkori mának szólt (olyan eseményekről és olyan készülékekről tájékoztatott, amelyek azóta rég nem időszerűek), szinte mindegyikben akadt olyan szakcikk, méréstechnikai összefoglaló, "audiofil-továbbképző" publicisztika vagy akár készülékteszt is, amely még sokáig nem veszíti el aktualitását.

A Magazin már rég megszűnt... és az audio kultúra?

Múltidézés - Darvas László a Hifi Magazinról

Beszélgetés az egykori magazin volt szerkesztőjével

Darvas László megtisztelt azzal, hogy meghívott otthonába, és bemutatta, megszólaltatta saját, gondosan összeállított hangrendszerét. Ráadásul néhány kísérlettel is elkápráztatott. 

Büszke vagyok arra, hogy a Disco Info-t a HFM "laptársának" tekintette, és egy részletes beszélgetést alapján cikket írt erről.

(A közel 30 évvel ezelőtti írásból több témakörben idézek részleteket a Disco Story-ban.)

HiFi Mozaik 1987/1. Lovasiskola - Beszélgetés a Disco Info szerkesztőjével

⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾

Darvas László - A mester és tanítványai

Mi, akik hifi-újságírásra adtuk a fejünket, pár nagyon ifjú titántól eltekintve, valamennyien a ma már történelmi távlatokba vesző Hifi Magazinon szocializálódtunk, nőttünk fel; belőle tanultuk a reprodukált zene esztétikáját és az alapfogalmakat; a HFM felbujtására vesződtünk A-B tesztekkel, kábelekkel meg asztalkákkal. Bevallva vagy tagadva, de mindannyian Darvas László kalapjából bújtunk elő – nem megkerülhető a kérdés: hogyan hifizik, min kísérletezik, egyáltalán: hogyan él ebben a harminc évvel ezelőttire aligha hasonlító világban?

⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾

A magazin tartalma a weben:

A magazinok címlapjára kattintva feltárul és olvasható a tartalom

Cím szerinti tartalomjegyzék

Katalógus

⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾

Visszaemlékezések:

20 éves a magyar hifi sajtó

"AUDIO-KULTÚRA 0 ÓRA 0 PERC 0 MÁSODPERC

- Az első magyar hifi-magazint tartja kezében az olvasó"

A HiFi Magazin 35 éves lenne

...a HFM minden aspektusában (mint alkotó gárda és alkotás egyaránt) megérdemli, hogy gondoljunk rá: még évfordulókon kívül is, amikor csak lehet.

⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾  ⌾

A High Fidelity vagy hi-fi egy szabvány, amely a reprodukált hang vagy kép magas minőségét garantálja. Az adott hang vagy kép elkészítése során igyekeznek a zajt és az egyéb torzítást okozó tényezőket minimális szintre, vagy nem észrevehetőre csökkenteni. 1973-ban a Német Szabványügyi Hivatal (DIN) a DIN 45500 nevű szabványban fektette le a minimális követelményeket a frekvenciamenet, a torzítás, a zaj és egyéb hibákra vonatkozóan,melynek az első kiadott hi-fi terméke a német Schneider HiFi Concept cég Schneider Power Packje volt. (Wikipédia)

The History Of HiFi

High fidelity sound has had a tumultuous journey from its birth in the early part of the 20th century to its rebirth in the form of high quality digital music. 

Here is a look at the ups and downs in the short history of HiFi.