A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zenész. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zenész. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. márc. 16.

A disc-jockey "zenél"?

 


Gyakran felmerülő kérdés:

Lehet mondani, hogy a disc-jockey "zenél"?

Igen, mondhatod, hogy a DJ „zenél” — köznyelvben teljesen bevett, mert a DJ-t gyakran úgy írják le, mint aki „zenét játszik” (lejátszik, válogat, bemutat).

Ugyanakkor a „zenél” szó sokaknak azt sugallja, hogy hangszeren játszik vagy élőben hoz létre hangot, ezért vitatható lehet olyan DJ-re, aki főleg kész felvételeket kever.

Ha viszont a DJ kreatívan élőben épít zenét (pl. loopok, scratch, live remix), a „zenél” kifejezés még inkább védhető.

disc-jockey (DJ) egyfajta híd a technikai szolgáltató és a művész között, és a megítélése sokat változott az elmúlt évtizedekben.

Egy jó DJ nem csak „lejátszik” számokat, hanem válogat, sorrendet épít, feszültséget adagol, tempót és hangulatot vezet, és közben a közönséget olvassa.

A „mixelés” pont attól mesterség, hogy a varrás eltűnik, és a különálló zenékből egy folyamatos történet lesz.

A diszkó- és DJ-kultúra története is azt hangsúlyozza, hogy a DJ a nightlife központi alakja, aki a bulikat „vadabbá” teszi és a zenét új formák felé tolja.

Szóval a mondat, hogy „a DJ nem zenél”, csak akkor igaz, ha a „zenélés” definíciója = hangszeren élőben hangot létrehozni.
De ha a „zenélés” alatt azt értjük, hogy zenei élményt tervezel és vezetsz le, akkor a DJ igenis zenél – csak más módon, más eszközzel.




Egy jogszabályi példa a zenész - Dj közösségre:

A zenészvizsgák (OSZK vizsga) és a minősítések eltörlése.


********************************************************************************

A kutatás tartalomjegyzéke

  1. Bevezetés
  2. Művészeti Dimenzió
  3. Zenei Alapok és Elmélet
  4. Technikai Készségek
  5. Zenész és DJ Összehasonlító Elemzése
  6. Következtetés

1. Bevezetés

A zenei világban számos olyan szakember található, aki a kreativitás és a technikai jártasság révén hatalmas élményt nyújt a közönség számára. A hagyományos zenészek – akik saját hangszereiken játszanak – és a disc-jockeyk (DJ-k), akik keverőpultokon, digitális rendszereken keresztül alkotják meg a hangulatot, elsőre nagyon különböző tevékenységeket folytatnak. Azonban a két terület között számos átfedés és hasonlóság fedezhető fel, ugyanakkor lényeges különbségek is nyilvánvalóvá válnak.

A jelen cikk célja, hogy összehasonlítsa a jó zenész és a jó DJ művészeti, zenei és technikai szempontjait, valamint megvizsgálja, vajon a disc-jockey "zenél-e" a hagyományos értelemben vett zenéléshez képest. A kutatás különös figyelmet fordít arra, hogy milyen készségeket kell elsajátítania mindkét szakembernek ahhoz, hogy kreatív és élménydús előadásokat tudjon nyújtani.


2. Művészeti Dimenzió

2.1 Kreativitás és Kifejezésmód

Mind a zenészek, mind a DJ-k alapvetően a zene kreatív kifejezőformáját képviselik. A zenészek általában hangszereken keresztül fejezik ki érzelmeiket, és komplex zenei struktúrákat, improvizációkat hoznak létre. A sikeres zenész nem csupán a műszaki tudást sajátítja el, hanem elmélyül a zeneművészet lényegében leírt verbális és érzelmi tartalomban, illetve a komponálásban és fülképzésben, melyek olyan szokások részei, amelyek a sikeres előadók életét jellemzik.

Ezzel szemben a DJ-k művészi kifejezését nem hagyományos hangszeres játékkal, hanem a felvett hanganyagok, effektek és élő keverési technikák révén érik el. A DJ-k előadása inkább a zenei hangulat folyamatos formálásáról szól, ahol a közönség reakciói, a mixek folytonos áramlása és a kreatív vágások egyedivé teszik a produkciót.

2.2 Művészeti Eszközök és Technika

A zenészek hangszeres technikája mélyreható gyakorlást és fülképzést igényel, amely általában hosszú évek alatt fejleszthető ki. A saját hangszeren történő előadás során a zenész nemcsak a helyes hangolásra, hanem az érzelmek visszaadására is törekedni képes. A ritmus, a hangszín és a technika precíz kontrollja létfontosságú a hatásos előadáshoz.

A DJ-k esetében a művészi eszközök közé tartozik a keverőpult, a CDJ-k, a laptopok és a digitális szoftverek, amelyek lehetővé teszik a zenei források közötti dinamikus átmeneteket. A DJ-k kreativitása elsősorban a zenei kúrációban, a beatmatchingben és a speciális technikák – mint például a scratching és a looping – alkalmazásában rejlik. Ebben az esetben a kreativitás és a technikai jártasság kéz a kézben jár, mivel a közönség hangulatához kell igazodniuk, és folyamatosan alkalmazkodni a posztmodern zenei tér dinamikájához.


3. Zenei Alapok és Elmélet

3.1 Zeneművészeti Elvek

A zenészek számára a zenelmélet, az akkordok, a skálák és a ritmus alapvető tudnivalói nélkülözhetetlenek. Ezek az elméleti ismeretek segítik őket abban, hogy tudatosan alkossanak, és képesek legyenek improvizálni a hagyományos struktúrák mentén. Az elmélet ismerete lehetővé teszi számukra, hogy megértsék és továbbfejlesszék a zene alapjait, ami kulcsfontosságú a hosszútávú fejlődéshez és a művészi kifejezés gazdagításához.

A DJ-k szempontjából a zeneművészeti elvek nem feltétlenül ugyanabban a formában jelennek meg, mint a zenészeknél. Bár a DJ-knek is hasznos, ha értenek a zenei elmélet alapjaihoz – például a dalok kulcsaihoz, ritmusához és struktúrájához –, munkájuk lényege nem a saját alkotás, hanem a meglévő zenei anyagok dinamikus újraformálása és ötvözése. A "zenélés" ebben az esetben a kreatív mixek összeállításával, valamint a közönség érzékeny megérintésével értelmezhető, azaz a zene újraértelmezése és élményszerű előadása.

3.2 Zenei Kreativitás és Kompozíció

A közös vonás mindkét területen a kreativitás iránti elkötelezettség. A zenész a kompozíció, az improvizáció és a fülképzés révén hoz létre új zenei darabokat, míg a DJ a zenei könyvtárból válogatva és a technikailag precíz keveréssel formálja a hangulatot. A zenész esetében a komponálás nem csupán az eszközhasználatról, hanem az érzelmek és gondolatok közvetítéséről is szól. A DJ-k esetében a zenei kúráció és a keverési technikák – melyek révén hosszan tartó, egységes zenei utazást hoznak létre – szintén a kreatív gondolkodás és az érzelmi intelligencia megnyilvánulásai.

3.3 Összehasonlító Táblázat: Zenei Elmélet és Alapok

Jellemző Zenész DJ
Zeneművészeti alapismeretek Mély zeneműelméleti tudás, akkordok, skálák és ritmusok Alapvető zenei struktúrák és ritmusa megértése
Kompozíció Saját darabok komponálása, improvizáció Zenei kúráció, trackek összeválogatása és keverése
Fülképzés Érzelmi és technikai fülképzés Közönség reakcióinak érzékelése és alkalmazkodás

4. Technikai Készségek

4.1 Hangszeres Technikák és Eszközhasználat

A zenészek esetében a technikai készségek elsajátítása hosszú, intenzív gyakorlati folyamatot igényel. A hangszer kezelésében, a megfelelő hangolásban és a finom motoros mozgásokban rejlik az igazi technikai jártasság. Fontos, hogy a zenész ne csak a helyes hangokat tudja előhívni, hanem ügyesen tudja kifejezni az érzelmi tartalmat, ami a művészi előadás hitelességét is növeli. Mindez olyan szokásokból és technikákból tevődik össze, mint a rendszeres gyakorlás, a fülképzés és a komponálás előzetes tanulmányozása.

4.2 DJ Technikai Jártasság és Digitalizáció

A DJ-k munkája az egyre fejlődő digitális eszközökön és szoftvereken alapul. A keverőpult, a CDJ, a laptopok és a speciális DJ szoftverek mind olyan technikai eszközök, amelyekkel a DJ-k napi szinten dolgoznak. Az alapvető technikai készségek közé tartozik a beatmatching – azaz két szám ütemének összehangolása –, a keverési technikák (pl. crossfader használata) és a speciális effektek, például a scratching és a looping alkalmazása. Ezek a technikák lehetővé teszik a DJ számára, hogy a zenei forrásokból folyamatos, harmonikus élményt nyújtson a közönségnek.

4.3 Mérnöki Eszközhasználat és Fejlett Technikák

A modern DJ-knek nemcsak a hagyományos eszközökkel kell megismerkedniük, hanem a digitális audio munkaállomások és a különböző zenei szoftverek világában is jártasságot kell szerezniük. Az egyre elterjedtebb szoftverszintű keverési technikák és az automatizált beatmatching rendszerek kihívást jelentenek, ugyanakkor új lehetőségeket is nyitnak meg a kreatív előadásban. A technikai jártasság itt a folyamatos tanulási és fejlődési folyamat része, amelyben a DJ-knek nemcsak a jelenlegi eszközöket kell hatékonyan kezelniük, hanem lépést kell tartaniuk az iparági trendekkel és innovációkkal is.

4.4 Összehasonlító Táblázat: Technikai Készségek

Jellemző Zenész DJ
Eszközhasználat Hangszer (zongora, gitár, stb.) használata Keverőpult, CDJ, laptop, digitális szoftverek
Technikai precizitás Finom motoros mozgások, pontos hangolás Beatmatching, keverési technikák, effektek alkalmazása
Fejlett technikák Speciális játéktechnikák és hangszín kezelés Scratching, looping, speciális effektek

5. Zenész és DJ Összehasonlító Elemzése

5.1 Művészeti és Zenei Dimenziók Együttese

A jó zenész és a jó DJ közötti legfontosabb átfedés az érzelmi kifejezés és a kreativitás iránti elkötelezettség. Mindkét területen alapvető, hogy a művész képes legyen az érzelmeket közvetíteni, legyen szó akár élő hangszeres előadásról, akár a zenei trackek folyamatos újraformálásáról.

A zenész a hangszer segítségével egyedi hangulatokat hoz létre, miközben előadása során számos művészeti elemet egyesít – például a ritmust, a hangszínt és a dinamikát. A DJ viszont a kiválasztott zenei anyag újraformálásával és a közönség hangulatára való reagálással éri el az élményteljes előadást. Ebből következően, a disc-jockey feladata nem csupán a lejátszás, hanem a közönség "vezetése" egy zenei utazáson, melyben folyamatos változtatásokkal, vágásokkal és hanghatásokkal teremti meg a harmóniát.

5.2 A "Zenélés" Fogalma a Két Szakmában

A hagyományos értelemben vett zenélés általában a hangszeres játékot jelenti, ahol a performansz során a zenész saját technikai tudását és művészi kifejezőkészségét építi be a darabba. Ebben az értelemben a DJ nem tekinthető valódi zenésznek, mivel nem saját hangszerrel játszik, hanem előre felvett zenei anyagokat manipulál.

Ugyanakkor, ha a "zenélés" fogalmát kibővítjük a zenei kreativitás minden formájára, akkor a DJ-zés is egyfajta zenélésnek tekinthető, hiszen a készség, hogy a zenei anyagot alkotó elemekből új, egyedi élményt hozzon létre, az önmagában művészeti kifejezés. A "Why You Don't Have To Be A Musician To Be A Good DJ" című forrás szerint, a DJ-k nem feltétlenül zsonglőrködnek a hagyományos értelemben vett zenével, de hozzájárulnak a zenei élmény megteremtéséhez a trackek és hanghatások kreatív összekapcsolásával.

5.3 Technikai Jártasság Összehasonlítása

A zenészek részéről a technikai jártasság elsajátítása többnyire a hangszeres technika és a zeneműelmélet alapos elsajátításából ered. Ez magában foglalja a finom motoros készségek fejlesztését, a hangolás pontos elérését, és a zenei struktúrák átfogó megértését, amelyek minden élő előadást autentikussá tesznek.

Ezzel szemben a DJ-k technikai jártassága a digitális eszközök, szoftverek és a keverőpult hatékony használatán alapul. A beatmatching és a keverési technikák mesteri alkalmazása lehetővé teszi a DJ számára, hogy a zenei anyagból folyamatos, élvonalbeli előadást varázsoljon. A modern technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a DJ-k már nem csupán a manuális beavatkozásra korlátozódnak, hanem automatizált funkciókat is használnak, amelyek azonban továbbra is a művészi „érzékenységet” igénylik a végső hangzás kialakításához.

5.4 Mermaid Diagram: Zenélési Folyamatok Összehasonlítása Diagram

5.5 Integrált Elemzés: Művészeti, Zenei és Technikai Összefonódások

Az összehasonlítás során nyilvánvalóvá válik, hogy bár a zenészek és a DJ-k különböző eszközökkel dolgoznak, mindkét csoport számára elengedhetetlenek a kreatív kifejezés és a technikai szakértelem. Mindkét oldal olyan alapelvekre épül, mint például a ritmus, a dinamikus előadás és a közönség reakcióinak érzékelése. A zenész az improvizáció és a komponálás révén hozza létre a művészetét, míg a DJ a meglévő zenei anyagokat új kontextusban mutatja be, ezzel egyedi előadásélményt kínálva.

A következő táblázat vizuálisan összehasonlítja a két szakember fő jellemzőit:

Tartalom Zenész DJ
Művészeti kifejeződés Saját hangszereken való improvizáció, érzelmi megnyilvánulás Kreatív zenei kúráció és élő keverési előadás
Zenei alapismeretek Mély zeneműelméleti tudás, komponálás Alapvető zenei struktúrák ismerete, ritmusérzék
Technikai jártasság Finom motoros készségek, helyes hangolás Digitális eszközök kezelése, beatmatching, effektek
Előadásmódszer Hangszeres előadás, improvizáció Élő mix, trackek közötti átmenetek finomítása

6. Következtetés

Összefoglalva elmondható, hogy bár a jó zenész és jó DJ között lényeges különbségek mutatkoznak – a zenész hangszeres játéka és mély zeneműelméleti tudása, míg a DJ a digitális eszközök és keverési technikák mesteri alkalmazása jellemzi – mindkét szereplő elengedhetetlen része a zenei élmény létrehozásának. A következő főbb megállapításokat fogalmazhatjuk meg:

  • Művészeti kifejeződés:

    • A zenész saját hangszeres előadásával, improvizációval és komponálással az érzelmek mély kifejezését szolgálja.
    • A DJ a zenei kúráció, a trackek dinamikus újraformálása és speciális keverési technikák alkalmazása révén teremti meg a közönség számára a megfelelő hangulatot.
  • Zenei alapok és elmélet:

    • A zenész részletes zeneműelméletre támaszkodik, és az akkordok, skálák valamint ritmusi struktúrák alapos ismeretét szerezte meg.
    • A DJ számára az alapvető zenei struktúrák és ritmusok megértése elegendő ahhoz, hogy a dalaokat harmonikusan keverje, hiszen a hangszeres kompozíciós folyamat nem áll a középpontban.
  • Technikai jártasság:

    • A zenész technikai készségeit a finszem ceset, a hangolás és a motoros készségek fejlesztése határozza meg, míg a DJ-k technikai jártassága a digitális eszközök, keverőpultok és szoftverek precíz használatán alapszik.
    • Mindkét területen a technikai tudás folyamatos gyakorlással és fejlődéssel érhető el, bár a hangszeres játék és a keverési technikák eltérő megközelítést igényelnek.
  • A "zenélés" fogalma:

    • Ha a zenélés kifejezést a hangszeres játékra értjük, akkor a DJ nem zenél ugyanolyan értelemben, mint a zenész.
    • Ha azonban a zenével való kreatív foglalkozást tekintjük zenélésnek, akkor a DJ-zés is egy önálló, egyedi művészeti forma, amely a zenei kreativitás más aspektusait ragadja meg.

Fő Megállapítások Összefoglalva:

  • A zenész és a DJ között művészileg abban hasonlítanak, hogy mindkét szereplő a zene érzelmi és kreatív kifejezésére törekszik, bár eltérő eszközökkel dolgoznak.
  • A zenei elmélet mélysége a zenészeknél elengedhetetlen, míg a DJ-knek az alapvető zenei struktúrák, ritmusok és a hangulat dinamikus kezelése számít.
  • A technikai készségek területén a zenészek a hangszeres játéktechnikákra fókuszálnak, míg a DJ-k a digitális eszközök és keverőpultok precíz használatára.
  • A "zenélés" fogalmának értelmezése attól függ, hogy milyen aspektusból közelítjük meg: a hagyományos hangszeres játék versus a zenei kreativitás modern megnyilvánulása.

Összegzésképpen megállapítható, hogy bár a jó zenész és a jó disc-jockey más formában éri el a közönség számára az élményteljes zenei előadást, mindkét terület a zene iránti szenvedélyen, kreativitáson és a folyamatos technikai fejlődésen alapul. A DJ-zés nem egyszerűen a zene lejátszása, hanem egy önálló művészeti forma, amely a zenei élmény újraértelmezését szolgálja, és amely – amennyiben a zenélés kiterjesztett fogalmát alkalmazzuk – szintén a zeneművészet egyik lényeges megnyilvánulása.


Végső Megállapítás

A jó zenésznek és jó disc-jockeynek az alábbi kulcstényezők együttesen kell igazodniuk:

  • Művészeti Kifejeződés:

    • Zenész: Saját hangszeres játékkal, improvisációval és komponálással egyedi hangulatot teremt.
    • DJ: A zenei anyag kreatív újrakombinálásával, mixeléssel és élő effektek alkalmazásával alakítja a közönség élményét.
  • Zenei Alapkoncepciók:

    • Zenész: Mély zeneműelméleti tudás és kompozíciós készségek szükségesek.
    • DJ: Az alapvető zenei struktúrák, kulcsok és ritmusok megértése segíti a harmonikus előadást.
  • Technikai Jártasság:

    • Zenész: Finom motoros készségekre és pontos hangolásra épít.
    • DJ: Digitális eszközök, keverőpultok és szoftverek precíz használata elengedhetetlen.

Ezek az összefüggések azt bizonyítják, hogy a „zenélés” nem kizárólag a hangszeres játékot jelenti, hanem a zenei kreativitás és előadás olyan formáját, amely bármilyen technikai megoldással és eszközzel elérhető. Így a DJ-k művészete éppoly fontos és elismert, mint a tradicionális zenészeké.


A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy bár a jó zenész és a jó DJ különböző készségekre és technikákra épít, alapvető céljuk ugyanaz: a zene által kiváltott érzelmi élmény és a kreatív kifejeződés minél hatékonyabb közvetítése. Ez a komplex összehasonlító elemzés nemcsak a két terület közötti különbségeket világította meg, hanem bemutatta azok összefonódását is, amely a modern zenei előadások sokszínűségét és innovációját biztosítja.


Ez az elemzés remélhetőleg segít abban, hogy átfogó képet kapjunk arról, hogyan lehet a zenészt és a DJ-t – bár különböző technikákkal és eszközökkel dolgoznak – egyaránt a zene művészetének magas szintű megvalósítóiként értelmezni, és hogyan járulnak hozzá a mai zenei kultúra sokszínűségéhez.




2024. ápr. 2.

Élőzene - DJ - gépzene?

 











A kérdés, hogy zenekar vagy disc jockey (élő zene vagy gépzene) leggyakrabban esküvő szervezésénél merül fel.

Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai; a döntés szubjektív.


Az viszont már tény, hogy a korábban megszokott jellemzők  alapvetően megváltoztak:
az "élő zene" készítése és előadása is lehet "gépesített", és a DJ is tudhat élő, alkotó előadóművészi tevékenységet végezni!

Tehát az "élőzene" (előadó, együttes, zenekar) és az általa előadott dal is lehet "gépzene", a DJ-k pedig valós időben (élőben) bármilyen dalt több sávra bontva keveri a zene összetevőit (ének, hangszerek).

    ***   ***   ***

Mindezeket a megdöbbentő változásokat akkor tudjuk "naprakészen" megismerni, megitélni, ha -legalább az alábbiakat- figyelembe vesszük:

  • A generációk közötti (egyre markánsabb) különbségek.
  • A mesterséges intelligencia lehetőségei és hatásai.
  • Nem csak a zenei élet változik meg.

***   ***   ***

Tehát napjainkban MÁS az "élőzene", mint ahogy ebben a -2024-ben publikált -tudományos kutatásban vizsgálják:

Miben más az élőzene?



2019. szept. 19.

A szórakoztató zenészek és lemezbemutatók társadalmi helyzetének vizsgálatáról


A Művelődéskutató Intézet megbízásával 1984-ben nagyszabású kutatás készült a szórakoztatásban tevékenykedők helyzetéről.

A kutatási minta az OSZK-nál nyilvántartott mintegy 20.000 szórakoztató zenész, énekes és lemezbemutató adataira épült.

Ezt követően, 1985-ben már kizárólag a lemezbemutatók tevékenységének, helyzetének "értékszempontú vizsgálata" készült el.

A kutatások eredményeit Dr. Szak Péter Otmár (zeneszerző, zongoraművész, filozófus, szociológus 1947–1992) teszi közzé a Disco-Info 1986/5 számában.





2019. jan. 2.

Munkabér és egyebek- 1984.

A szórakoztató zenészek és előadóművészek munkaidejéről, munkabéréről és munkafeltételeiről:


Ez a rendelkezés 1984. január 1. napján lépett hatályba.

Érdemes megjegyezni, hogy az

5. § Az előadóművészek fellépti dijával és munkafeltételeivel foglalkozik.
Itt található a lemezbemutatók munkaideje, munkabére és munkafeltételei.

Tehát a lemezbemutató egyértelműen előadóművész!



Teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 1984-ben 5.452 Ft
Forrás: KSH


2017. dec. 1.

Előadóművész - disc jockey


A művészet és a művészek minden társadalomban különleges figyelmet és helyet kapnak.
Helyzetük lehet tiltott - tűrt - támogatott; érték - vagy pénz-centrikus; az aktuálpolitika vagy a közönség igény által vezérelt, és természetesen ezek -művészeti áganként eltérő- keveréke.


Kétségtelen, hogy a disc jockey tevékenység hivatalos elismertsége 1990-ben volt a legnagyobb:






Amit a vizsgákról tudni kellett - 1991-ben

Az első hivatásos előadóművészi dj-vizsgáról itt olvasható!

Az előadó-művészet azon művészi produkciók összefoglaló elnevezése, amelyek (szemben az alkotóművészettel) nem új műveket hoznak létre, hanem a közvetlenül nem élményszerű formában (írásban, kotta, koreográfia) rögzített művek élményszerű átélését teszik lehetővé. Fő ágai a színházművészet, a szavalóművészet, ének-, tánc- és hangszeres zenei előadó-művészet.Az előadó-művészet sohasem jelenthet mechanikus reprodukálást, hanem interpretálás, azaz értelmezés, mely az eredeti művészi alkotás módosítását, kifejezés- és hatásmechanizmusának bővítését jelenti.
Az előadandó mű döntően meghatározza azt a mozgásteret, amelyben az előadóművész a maga felfogását érvényesítheti, s ha ezt a keretet túllépi, rendszerint meghamisítja a művet, vagy társszerzői, adaptálói tevékenységbe csap át; ennek ellenére az előadó-művészet nem nélkülözi az alkotói jelleg bizonyos mértékű jelenlétét.
(Wikipédia)
✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮✮

...az élő, jelen idejű előadó-művészeti alkotás semmi mással nem helyettesíthető társadalmi tevékenység...

2008. évi XCIX. törvény az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól

Az előadóművészet alapképzése 41 hangszeres/énekesi szakon ad képesítést.

A disc jockey (lemezbemutató) ma már sem az előadóművészek, sem a szakmák között nem szerepel.




2016. okt. 22.

Ismét a vizsgakötelezettségről...

A zene legalább olyan erős "fegyver", mint a szó, ám a zeneművészet általában békésebb, politikamentesebb, mint például az irodalom.
A gazdaság- és kultúrpolitika azonban időnként kizökkenti jókedvéből a tánc, illetve szórakoztatózenészeket és disc jockey-kat is. Például olyan  rendeletek, körülmények, melyek jelentős hatással vannak munkájukra, egzisztenciájukra, megélhetésükre.

Ilyen helyzet alakult ki egy évtiteddel ezelőtt, és -megrengetve a szórakoztatóipart- állásfoglalásra késztetett minden zenészt és dj-t.
Táborok és ellentáborok alakultak, melyek elszántan hirdették -eltérő helyzetükből, érdekükből adódó-  egymással ellentétes véleményeiket.


Végül is egy rendelet tett pontot  az ügy végére. Ennek hatása a mai napig tapasztalható, és vitatható.

Bár az emberek ingerküszöbe, passzivitása azóta jelentősen emelkedett, időnkén fellángol (pontosabban parázslik) a vita ebben a kérdésben.



Ezért szükséges és -mint az alábbiakból kiderül- aktuális átgondolni, hogy

kell-e szakmai tudás, felkészültség, illetve szakvizsga és képesítés a zenészeknek, DJ-knek?


(Erről természetesen már volt szó a Disco-Story-ban -többek közt- itt: A disc jockey szakma első jelentős tagolódása).


Most ismét napirendre került a téma - nem alaptalanul. Ám a "mozgalom" pont az ellenkezőjét akarja, mint a tíz évvel ezelőtti. Pontosabban az akkor hozott rendelet visszavonását, illetve az azt megelőző kritériumokhoz hasonló létrehozását.

Az október 15-én -néhány napja- közzétett petíció a szórakoztatózenészek köréből indult, de a dj-kre is hatással van.

Tárgya és folytatása:

Előadóművészi kategóriavizsga/szakvizsga visszaállítása



A petíció

A múltban számos rendelet szabályozta (egyidejűleg, vagy egymást váltva) a "zeneszolgáltatással" kapcsolatos -munkavállalói és munkáltatói- tevékenységeket. Ezek a szükséges képesítésre, a munkaszerződésre, gázsira, munkakörülményekre, munkaidőre, és még sok mindenre vonatkoztak.
Egy részük a szórakoztatózenészekre és a disc jockey-kra egyaránt, mások csak az egyik szakmára voltak hatályosak.

A zenészek, énekesek ezrei már évtizedek óta a kötelező vizsga és közvetítés rendszerében dolgoztak, amikor 1978-ban a DJ-k is az OSZK hatáskörébe kerültek.
Később a diszkósok egy csoportja indított harcot a vizsga ellen (A disc jockey szakma első jelentős tagolódása), aminek hatására (vagy egészen más okokból) születettek rendeletek, melyek egyike ellen most (tíz év elteltével) petíciót indítanak a zenészek.

Nyilvánvaló, hogy a petíciót zenész kezdeményezte és eddig zömében zenészek, énekesek írták alá, támogatták és véleményezték.
Azonban ilyen bejegyzést is találtam:
Én személy szerint a Dj-zést is vizsgához kötném. Ott is hasonló a helyzet, mint a hangszeres zenénél.
Valóban. Sőt; a dj. helyzete több vonatkozásban még cifrább!


A petíció eredetiben olvasható, aláírható és megjegyzéssel ellátható, illetve a statisztikája is megtekinthető itt: peticiok.com


(Az "időhiányosok" kedvéért igyekeztem kiemelni a lényeget.)

Előadóművészi kategóriavizsga/szakvizsga visszaállítása


Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Az utóbbi években a nyilvános zenei fellépések terén (szállodákban, szórakozóhelyek) siralmas a helyzet, ugyanis ma Magyarországon már bárki felléphet ilyen helyeken, akár mindenféle szakmai képzés, tapasztalat vagy tudás nélkül. Ez azt eredményezte, hogy a zeneszolgáltatások árai jelentősen csökkentek, mivel a “kínálat” hirtelen megnőtt. Ez hátrányos helyzetbe hozta mindazokat a művészeket, akik egy életen át tanultak, gyakoroltak, rengetek pénzt fektettek be a jó minőségű hangszerekbe, oktatóanyagokba stb., ugyanis az “amatőr” énekesek/zenészek, akik általában egy hétköznapi munkahellyel is rendelkeznek, mindennek hiányában jóval olcsóbban kínálják a szolgáltatásaikat. A mai profitorientált világban a “vevők” a legolcsóbb “terméket” választják, így a hivatásos zenészeknek választaniuk kell: olcsóbban ajánlják szolgáltatásaikat vagy otthon maradnak. Véleményem szerint ma Magyarországon, azon kívül, hogy rengeteg élőzenés szórakozóhely megszűnt, az általában kábítószerpiacnak is tekinthető diszkókkal ellentétben, rekord-alacsony a zenészek fizetsége. Ugyanakkor a legtöbb hivatásos előadóművész arra kényszerült, hogy a szakmán kívül keresse meg a kenyerét.
Mindezt a 66/2006. (IX. 20.) GKM rendelet tette lehetővé, melyben törlik a 43/1998 (VI.24.) IKIM rendelet mellékletének azon pontjait, melyek kötelezővé tették az élőzenét szolgáltató személyek kategória- és szakmai vizsga meglétét.
Az utóbbi rendelet melléklete leírta a vendéglátó helységekkel szemben támasztott alapkövetelményeket, mely részletesen kitért az élőzenét szolgáltató személyek képesítésére. Vendéglátóhely kategóriájától függően, ez az Országos Szórakoztató Zenei Központ által kiadott, Kiemelt, A vagy B kategóriavizsga, illetve. szakvizsga volt.
A törlést aláíró Gazdasági Miniszter, Kóka János indoklása ez volt: 
1. Nincs szükség állami beavatkozásra olyan gazdasági területeken, ahol a piaci szereplők, "érdekeiket pontosan felismerve", maguk is képesek hatékony döntéseket hozni,
2. Egyre több vendéglátó egység biztosít majd bemutatkozási lehetőséget a képzett muzsikusoknak, a tehetséges, ifjú zenészeknek
3. A módosítás nem rontja a vizsgával rendelkező, tapasztalt zenészek munkaerőpiaci helyzetét, hiszen szakmai tudásuk miatt mindenképpen előnyt élveznek a piacon.
Tisztelt Miniszterelnök Úr, a tapasztalatok és a 10 évvel későbbi helyzet teljesen mást mutat, ugyanis:
1. A piaci szereplők (itt a hangsúly természetesen a “vevőkön” van) általában nem tudják eldönteni, hogy mi az adott énekes vagy zenész szakmai szintje, tudása és nem is érdekli őket. A döntést a szolgáltatás ára határozza meg: minél olcsóbb a szolgáltatás, annál nagyobb eséllyel veszik igénybe. A vendégek pedig ennek eredményéül általában egy rossz minőségű gépzenét kénytelenek elviselni. Ez többek közt azt vonzza maga után, hogy csökken az adott hely forgalma, végső esetben pedig megszűnik, vagy egyáltalán nem kérnek élőzenét. Ezzel ellentétben, a jó zene felvidít mindenkit, a vendégek szívesen visszatérnek az adott helyre.
2. A képzett, tehetséges ifjú zenészek addig is gond nélkül megkapták a kategóriavizsgát, hiszen megvolt hozzá a tehetségük. Csupán azok nem kaphatták meg, akik nem feleltek meg a szakmai vizsgabizottságnak. Ráadásul egyre kevesebb élőzenés vendéglátó egység létezik 2006 óta (talán éppen a nevezett törlés miatt), így sem a vizsgával rendelkező sem pedig ezzel nem rendelkező zenészeknek jóval kevesebb esélyük van bemutatkozni.
3. Az állítással ellentétben, a módosítás teljesen elrontotta a tapasztalt, hivatásos zenészek munkaerőpaci helyzetét! Általában nem a tapasztalt zenész élvez előnyt, hanem az olcsó zenész, az utóbbi pedig általában tapasztalatlan, szakmailag nem megfelelő, “hobbi” zenész, aki örül neki, hogy a munkahelyén kívül hétvégenként a kedvenc hobbija gyakorlásával még pénzt is keres. Azon kívül, hogy az ilyen emberek teljesen “lenyomták” az árakat, a zenész tekintélyét is aláásták, hiszen adott esetben egy olyan vendéglátóhely tulajdonosa, aki tapasztalta a rossz zene “hatását”, nem is akar már hallani zenészekről.
A Miniszter döntése egy erős lobbi eredménye volt, ugyanis 2005 december 6-án született egy petíció, melyet számos debreceni kulturális egyesület és alapítvány elnöke írt alá. A petíció szövege itt található. Az aláírók szerint az OSZK vizsga szükségessége “a zenekar tagjaira, vagy a lemezlovasra irracionális anyagi terhet ró, illetve a zenészeket, előadókat tevékenységükhöz szükségtelen, sokszor értelmetlen feladatok elé állítja”. Itt megjegyezném, hogy a zenekar tagjaira semmilyen anyagi teher és szükségtelen feladatok nem hárultak (kivéve persze a hangszervásárlás és a gyakorlás), hiszen a rendelet szövege egyértelműen kimondta, hogy elég, ha a zenekarvezető rendelkezik az adott bizonyítvánnyal. Ez azért is volt elég, mert pl. egy “A" kategóriás előadóművész biztosan nem dolgozna egy olyan emberrel együtt, aki nem tud zenélni. Azoknak az embereknek, akik nem tudnak énekelni vagy zenélni, az OSZK vizsga valóban értelmetlen és megterhelő volt.
Egy weboldal is készült a vizsga eltörlési kezdeményezésről. A weboldal azóta megszűnt, itt található az elmentett változata.
2006 elején elkezdődött egy OSZK lejáratási kampány. Például ebből az Index cikkből kiderül, hogy mivel érveltek a vizsga kötelesség ellenesek. Sok hasonlóságot vélek fedezni a mai Index cikkekkel, melyben Önt és a Kormányt próbálják lejártani, bemocskolni.
2006 áprilisában az Origó itt beszámolt arról, hogy hiába örültek (?!), mivel több hivatásos előadóművész egy ellenpetíciót nyújtott be Kóka János miniszter úrnak, melyben kérik, hogy szíveskedjen visszautasítani a az OSZK-vizsga elleni támadást.
2006.08.22-én megjelent ez az Index cikk, mely részletesen (és a szokásos Index-féle gúnnyal) leírja a vizsga jövőjéről való egyeztetéseket.
A vizsga törlésére felhozott érvek nagyon távol állnak a valóságtól, ugyanis az OSZK vizsga egy bizonyíték volt arra, hogy az adott személy egyáltalán tud énekelni vagy hangszeren játszani. A vizsga anyagi vonzata csekély volt és a kategória vizsga megléte egy elismerés volt az adott előadóművésznek, aki érezte, hogy van egy elismert szakmája. Ma az éneklés vagy a zenélés már nem szakma, hiszen bárki pénzt kérhet azért hogy adott esetben akár semmiféle zenei tudás nélkül is egy zenei alap mellett azt szimulálja, hogy “zenél”.
Az akkori peticíó aláírói és a lejárató Index és Origo cikkek szerint bárki énekelhet vagy zenélhet, aki csak akar, hisz a művészet nem államhoz van kötve. Ez teljesen igaz, az adott rendelet viszont nem is tiltotta a művészet gyakorlását, csupán azt szabályozta, hogy egy bizonyos színvonalú  vendéglátóhelyen ki kérhet pénzt a zenei szolgáltatásokért. Erre éppen azért volt szükség, hogy a mai helyzet ne alakulhasson ki, ugyanis ma bárki, aki eldönti, hogy zenész, vásárol magának egy szintetizátort (amin még csak játszani sem kell tudni) és a képzett, tapasztalt zenésznél jóval olcsóbban ajánlja szolgáltatásait. Az OSZK vizsgabizottság, mely magasan képzett, elismert művészekből állt nem a mai tévés szórakoztató műsoroknak megfelelő módón döntött, hanem szakmai szempontokat nézve. Ez azt jelentette, hogy aki nem tudott énekelni vagy hangszeren játszani, az nem kapott bizonyítványt. Képzeljük el azt, hogy például bárki lehet orvos, mérnők, teherautó vezető stb. bármilyen képesítés és szakmai bizonyítvány nélkül. A zene természetesen egy kényesebb dolog, mivel művészetről van szó, viszont éppen ezért a rengeteg gyakorlás mellett tehetség is kell hozzá. Akiben mindez megvan, annak semmilyen nehézséget nem okoz egy szakmai vizsga megtétele, hanem inkább egy védelmet és elismerést.
Tisztelt Miniszterelnök Úr, arra szeretném kérni, hogy fontolja meg egy hasonló rendszer kialakítását, mely a mai elvárásoknak megfelel és szem előtt tartja a hivatásos előadóművészek jogait és mely, mint bármilyen más szakmában, szabályozza, hogy milyen körülmények között lehet ezt fizetségért gyakorolni. A zene mindenkié és mindenkinek megvan hozzá a joga és a lehetősége, hogy tanulja, gyakorolja, művelje, viszont megfelelő feltételek hiányában, bárki aki azt gondolja magáról, hogy tud énekelni vagy hangszeren játszani, még ha ez nem is így van, a zenész szakmának lejáratójává tud válni és a hivatásos zenészektől elveszi a munkalehetőséget.
Bízom benne, hogy sikerült átadnom az üzenetem lényegét és, hogy nemsokára az előadóművészét visszanyeri a tekintélyét Magyarországon azáltal, hogy biztosítva lesz a magas színvonalú szolgáltatásnyújtás. Ehhez kétségtelenül szükség van egy ösztönző és védő szabályozórendszerre és egy objektív szakmai vizsgabizottságra mely megszűri, hogy ki az aki valóban méltó erre a szakmára.
Maradok tisztelettel,
  Fülöp Adrián   

§    §    §    §    §


Nem tudom, hogy ebben a fontos ügyben miért egy zenész, és nem a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége, illetve annak elnöke dr. Gyimesi László lép fel (emlékeim szerint ő igen hatékonyan képviselte a szakmák érdekeit).

Az a hiba is elkerülhető lett volna, hogy az élő zenét szembeállítja a diszkóval; más vonatkozásokban ez lehet reális lehet, de ebben az ügyben nem. A szóban forgó rendelet ugyanis egyaránt vonatkozik mindkét szakma képviselőire. (A zenész és a DJ tevékenységei és érdekei között vannak azonosak, hasonlók és alapvetően különbözőek - itt azonosak.)
A dj-k köreiben is már évek óta gyakran felmerül a kérdés: bárki lehet lemezlovas?


Egyébként attól tartok, hogy napjainkban egy petícióval nem lehet eredményt elérni - de jó lenne, ha tévednék!

*    *    *    *

A petíció kapcsán -és különösen a fiatalok számára- érdemes és tanulságos felidézni azokat az érdekeket és érveket, melyeket a vizsga eltörléséért -a művészi szabadság érdekében(!) hangoztattak, - de a valós helyzetet, tényeket is.
(Hamarosan...)
Addig csak egy dokumentum a múltból: Vendéglátósoknak levél - DJ csak képesítéssel!