25 év az OSZK-ban...

1976-ban új munkára, hivatásra vágytam, ezért elkezdtem megkeresni az érdeklődési köreimnek és végzettségeimnek megfelelő lehetőségeket.

Az egyik irány a ZENE volt; szerettem, érdekelt, zongorán és gitáron játszottam...
Évekig voltam Kertész Kornél magán-tanítványa. Tőle tudtam, hogy van OSZK, ahol szintén tanít, és annak a vizsgabizottságnak is tagja, amelyik a hivatásos zongoristákat minősíti.

Így került a felkeresendő intézmények, cégek hosszú listájára az OSZK.

Amikor sorra került és elmentem a Gorkij fasor 38-ba, lenyűgözött a környék és az épület: még lakóhelynek is remek - nem hogy munkahelynek...

A portán megkérdeztem, hogy hol a Személyzeti - mert, ahogy mindenhol, gondoltam itt is náluk tudok érdeklődni.

A magasföldszinti tágas váróteremből több ajtó nyílott. Az egyikből hangos trombitaszó hallatszott ki. Közelebb lépve láttam a táblát: Személyzeti és Engedélyügyi Csoport.

Bekopogtam, beléptem.
A szobában többen ültek íróasztalok mögött, köztük a trombitáló úr is, aki letette hangszerét és kedvesen megkérdezte, hogy mit szeretnék.
-Állás, munkalehetőség ügyben érdeklődnék.
-Milyen hangszeren játszik?
-Hát zongorán és gitáron - de én...
Hamarosan kiderült, hogy itt a zenészeknek biztosítanak munkalehetőséget bel-és külföldön, viszont ha ennél a cégnél szeretnék dolgozni, akkor érdeklődjek az Igazgatóságon - szembeni ajtó... - mondta (későbbi kollégám, Galán Berci).

Kijöttem a szobából és bekopogtam az Igazgatóság feliratú ajtón...

Az ápolatlan külső...

 

Pest Megyei Hírlap, 1990. november 12.

Bár a cikk nem mentes az "újságírói túlzásoktól" - már a címe sem igaz- de érdekes kortörténeti dokumentum.

Az újságoldal megtekinthető ide klikkelve!

Lemezbemutatókról - 1981-ben...

 

Szórakoztató Zenészek, 1981. (22. évfolyam) 1. szám.

Galán Berci (akkori kollegám) cikke kivágva, nagyítva:

Oly korban élünk...

 

• 168 óra, 2003. 08. 28.

Most egyszerű a helyzet: akár névtelenül, telefonon is

 

bárki tehet bejelentést, jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre,

mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ birtokában.

Telefonon:  (06-80) 215-000 ingyenesen hívható zöldszámon /                 

                   (06-1) 475-7100 telefonszámon

Egy -nem csak személyes- levél

Egy kis magyarázat az alábbi levelemhez:

Nem szeretek személyes dolgokat megosztani (ezt nem szoktam a privát FB oldalamon sem).

Most azonban -bő két évtized elteltével- néhány dokumentumot közzéteszek, melyek szerintem nem "csak" személy szerint engem érintenek.

A levél címzettjeit itt olvashatatlanná tettem - de örülnék, ha Ők vállalnák. 

(Megírásakor nem gondoltam, hogy egy év múlva már a felmondólevelem is elküldöm.)

Az OSZK mindig "szakszervezeti" intézmény volt. A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének illetve a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ) intézményeként a –gyakran változó nevű- kulturális, művelődésügyi ágazathoz, minisztériumhoz tartozott.

 Az MZTSZ főtitkári tisztségét Dr. Gyimesi László töltötte be.

A levél végén kezdődő idézet teljes egészében itt olvasható: 

A disc jockey szakvizsga és képzés szabályozásáról...

Lemezbemutatók és a szakszervezet

 

A fenti -rosszul sikerült- oldalkivágás a DISCO INFO 1986 évi 5. számából készült.

A cikk írója Gyimesi László, aki (akkor még csak) a Zeneművészek Szakszervezete munkatársa volt.

• Dr. Gyimesi László 1989. április 26. óta megszakítás nélkül töltötte be a főtitkári tisztséget. Zenész, jogász, 2019-ben jogászként master fokozatú végzettséget is szerzett. 1994-től egyidejűleg tölti be a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöki tisztségét, illetve 1997-től együttesen ellátta a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Előadóművészi Jogvédő Irodájának elnöki teendőit is. 1989-től megszakítás nélkül képviseli a szakszervezetünket a FIM Zenészek Nemzetközi Szövetsége, több mint 60 ország zenész szakszervezeteit tömörítő világszervezet végrehajtó bizottságában. Évek óta részt vesz, több, az előadóművészek jogaival foglalkozó nemzetközi szervezet munkájában. Ezek mellett, többek között tagja a Szerzői Jogi Szakértő Testületnek, elnöke a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsnak, és szintén elnöke a 2012-ben önállósult Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesületnek. 2019. áprilisától nem kívánta folytatni az aktív főtitkári tevékenységet, az alelnöki jelölést a szakszervezet átalakulásának segítése jegyében vállalta el.

Ugyanebben a DISCO INFO-ban jelent meg ez a felhívás is:

Bizony, volt egy időszak, amikor az OSZK nem csak szórakoztatózenészeket, majd diszkósokat, hanem szinpadi (revű- és stiptease) táncosokat is vizsgáztatott!

Ezt idézi fel az alábbi újságcikk:

Táncosvizsga: Gyertya, fény, keringő

"A zsűri: Török Jolán, a Táncművész Szövetség elnöke és Bakó Gábor táncos, a Macskák és mindenféle más főszereplője és természetesen Jeszenszky Endre, balettmester, tánctanár, koreográfus, nemzeti intézmény. "

Jeszenszky Endre

Bakó Gábor

A Mesterről itt is: Zenei érdekességek

Szerettem volna megosztani ezt a bejegyzést a Disco-Story csoportban, de a Facebook cenzúra nem engedte!

A disc jockey szakvizsga és képzés szabályozásáról...

Az alábbi levelet 2001. szeptember 25-én írtam az MZTSZ és az OSZK vezetőjének:

Levelem "A szakvizsga díjazása" résszel folytatódik, aminek közzétételével nem szeretném az érintettek jogait sérteni.

Madonna a Disco-Infoban...

A DISCO-INFO az együttesekről, előadókról szöveges ismertetéseket, fotókat és -az első években- hangbemutatókat is közölt. (A magazinról többet itt: DISCO INFO – 12 év diszkótörténelem.)

Így volt ez Madonna esetében is, aki az évek során többször kiérdemelte, hogy foglalkozzunk vele.
Egy alkalommal azonban nem az aktuális lemezét, slágerét, hanem egy akkoriban előkerült ifjúkori "felvételét" tettük közzé.
Ezen a 20 éves -modellkedéssel foglalkozó- Madonna látható a maga valójában, szőröstül-bőröstül.

A DISCO-INFO-ban történő megjelenéshez egy emlék:

Épp az OSZK igazgatói titkárságán voltam, amikor az akkori igazgató, Péter Miklós kijött az irodájából, az odakészített tiszteletpéldányát felvette és belelapozott. Amikor megakadt a tekintete Madonna fotóján, feltett egy szőrszálhasogató költői kérdést: mit szólna ehhez Gorbacsov elvtárs!?

Mellesleg (szőrmentén) megjegyzem, hogy átböngésztem a Disco- Info 12 évfolyamának összes meglévő példányát, és nem találtam a Madonna képet - pedig biztos, hogy megjelent.
Itt viszont néhány ráadás:

Az "elveszett meztelen képek"-ként emlegetett aktfotókat 1979-ben készítette Martin H. M. Schreiber a New York-i stúdiójában és később könyvben is megjelentették.

 

2/1978. (VI. 14.) KM rendelet

a zenei lemezműsoros előadásokról és a lemezbemutatók működéséről

A műsoros előadásokról szóló 1955. évi 13. törvényerejű rendeletben foglalt felhatalmazás alapján -a belkereskedelmi miniszterrel, a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

(1) A rendelet hatálya - a rendezőszervre tekintet nélkül - kiterjed a zenei lemezműsoros előadásra. A rendelet nem érinti a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek által rendezett zenei lemezműsoros előadást.

(2) E rendelet alkalmazásában zenei lemezműsoros előadás (a továbbiakban: lemezműsoros előadás) a hanglemez vagy magnetofonszalag használatával, illetőleg bármely más gépi úton lemezbemutató ("disc-jockey") közreműködésével nyújtott zeneszolgáltatás.

(3) A lemezműsoros előadásra a műsoros előadások rendezéséről szóló 3/1974. (XII. 14.) KM rendelet (a továbbiakban: R), továbbá a vendéglátóipari zene- és műsorellátásról, valamint a táncmulatságok és tánciskolák zeneszolgáltatásáról szóló 1/1959. (M. K. 1.) MM utasítást e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. §

(1) A lemezműsoros előadáshoz - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - rendezési engedély szükséges. Az engedély iránti kérelmet az R. 1/b. számú - ha hivatásos előadóművész is fellép, l/a. számú - melléklete szerinti nyomtatványon, az abban megjelölt engedélyező szervhez kell előterjeszteni.

(2) A lemezműsoros előadás rendezésére irányuló kérelemben a bemutatni kívánt műsorszámok szerzőjét és címét nem kell feltüntetni.

(3) A lemezműsoros előadáson bemutatott zenemű után a szerzői díjat az R. 4. számú mellékletében foglaltak szerint kell meghatározni. A szerzői díjnak az érdekeltek részére történő kifizetéséhez szükséges adatokat a Szerzői Jogvédő Hivatal szerzi be.

(4) A vendéglátóipari üzem által rendezett lemezműsoros előadás nem esik rendezési engedély alá. Nincs szükség engedélyre abban az esetben sem, ha a lemezműsoros előadást a rendezőszerv belépődíj nélkül rendezi és a közreműködő lemezbemutató sem részesül díjazásban.

3. §Jsz/AB​

A lemezműsoros előadáson kizárólag olyan zenei hangfelvétel mutatható be, amelyet az első előállító adott ki vagy másolásához az első előállító hozzájárult. Nincs szükség hozzájárulásra ha az első előállítás évének december 31. napjától húsz év már eltelt.

4. §Jsz/AB​

(1) A rendezőszerv a lemezműsoros előadáson díjazás mellett csak olyan lemezbemutatót foglalkoztathat, aki az Országos Szórakoztatózenei Központ* által kiállított működési engedéllyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott működési engedélyt az Országos Szórakoztatózenei Központ csak annak adhatja ki, aki az általa erre a célra szervezett vizsgát sikerrel letette. A vizsga anyagát a jelentkező rendelkezésére kell bocsátani.

(3) A vizsgára jelentkező személy csak a külön megállapított vizsgadíj befizetésének igazolása esetén bocsátható vizsgára. A sikertelen vizsga - a vizsgadíj újbóli befizetése mellett - megismételhető.

(4) A lemezbemutatók képzéséről, illetőleg szakmai továbbképzéséről az Országos Szórakoztatózenei Központ gondoskodik. Az ezzel járó költségeket a Országos Szórakoztatózenei Központ a vizsgadíjból, valamint a 6. § rendelkezései alapján befizetett közvetítés díjból fedezi.

5. §

(1) A sikeres vizsgát tett személy részére - a vizsga eredményétől függően - A, B vagy C kategóriájú "Lemezbemutató működési engedély"-t kell kiállítani. A működési engedély nem minősül hivatásos előadóművészi működési engedélynek.

(2) A lemezbemutató működési engedélyét a kiállító szerv - egy hónaptól egy évig terjedő időtartamra - bevonhatja, ha a lemezbemutató működése e jogszabály rendelkezéseibe ütközik.

6. §Jsz/AB​

A lemezbemutató díjazás mellett csak az Országos Szórakoztatózenei Központ által végzett közvetítés útján foglalkoztatható. A közvetítési díj a szórakoztató zenészek és énekesek közvetítési díjával azonos összegű.

7. §

(1) A lemezműsoros előadáson közreműködő lemezbemutató e tevékenysége során ellátja a műsor szerkesztésével és vezetésével, illetőleg a zenei anyag ismertetésével járó feladatokat. A lemezbemutató feladatát képezi a lemezműsoros előadáshoz szükséges technikai eszközök kezelése is.

(2) A lemezbemutató felelős azért, hogy a közreműködésével nyújtott zeneszolgáltatás a közérdeket és a jó ízlést ne sértse, továbbá, hogy a hangfelvétel felhasználása a 3. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban álljon.

(3) A lemezbemutató díjazására a 4 1978. (I. 28.) MüM-BM-KM együttes rendelettel módosított 21/1974. (VII. 31.) MüM-BkM-KM együttes rendelet az irányadó.

8. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit az 1978. évi július hó 1. napjától kell alkalmazni. Egyidejűleg az R. 4. és 17. §-a a zenei lemezműsoros előadások vonatkozásában hatályát veszti.

Pozsgay Imre s. k.,

kulturális miniszter

A rendelet legfontosabb része számomra: 

(1) A rendezőszerv a lemezműsoros előadáson díjazás mellett csak olyan lemezbemutatót foglalkoztathat, aki az Országos Szórakoztatózenei Központ* által kiállított működési engedéllyel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott működési engedélyt az Országos Szórakoztatózenei Központ csak annak adhatja ki, aki az általa erre a célra szervezett vizsgát sikerrel letette. A vizsga anyagát a jelentkező rendelkezésére kell bocsátani.

Forrás:

(https://jogkodex.hu/jsz/1978_2_kum_rendelet_3165951)

Kategóriás diszkósok Békés megyében

Békés megyei Népújság - 1979. július 26., csütörtök:

"Kategóriás diszkósok" cikk kinagyítva:

DISCO INFO -1989

A DISCO INFO 18. száma 1989. novemberében jelent meg.

A zárt terjesztésű (újságárusoknál nem kapható) kiadvány hivatalos besorolása "Segédanyag a hivatásos és amatőr lemezbemutatók képzéséhez, vizsgájához és munkájához" volt, ami egyaránt hűen tükrözte rendeltetését és tartalmát.

A DISCO INFO – 12 év diszkótörténelem!

Ennek egyik epizódja ez a 102 oldalas szám volt, mely 72 (különböző jellegű, műfajú) együttesről, előadóról adott -fotókkal ellátott- ismertetést.
Ezen felül a "Mini lexikon" (Haluska Imre rovata) további 52 csapat vagy "szólista" aktualitását tartalmazta.

Az információs tartalmat diszkótechnikai írások (Hermann János-Garry, Molnár István), zeneelméleti ismeretek (Esze Jenő), és vizsgatájékoztatók is bővítették.
Ötféle slágerlista és dj-ket érdeklő hirdetések, valamint képes születésnap-tár és zenei keresztrejtvény (Pajlócz Júlia) volt még az újságban.

A kiadvány ára -a kazetta melléklettel együtt- 400.- Ft volt.


A tartalomjegyzékék:

Néhány oldal rövid infókkal, fotókkal:

Egy hirdetés dj-knek:

Ez az oldal is tükrözi az információk sokrétűséget:

Slágerlistákból is van választék; kettő az öt közül:



























A 72. oldal felső részén a Képes születésnap-tár vége látható.
Alatta Kabalababa üdvözlete és ajánlata a DJ-knek:

Tervezem a DISCO INFO többi számának ismertetését is.

Amit a vizsgákról tudni kellett - 1991-ben

A "Szórakoztatózenészek" újság 1991. 2. negyedévi számából:

Pályázat

Egy pályázat a több közül:

Vizsga - büntetlen előéletűeknek!

A kategória vizsgák általában évente egyszer voltak; a zenészeknek májusban, dj-knek júniusban.
Ezekre az OSZK központjában és a megyei kirendeltségeken lehetett jelentkezni.

Az adminisztratív teendőket igazgatói utasítás szabályozta.

1983-ban a jelentkezési feltételek között a "szokásos" korhatár és iskolai végzettség volt; befejezett középiskolai IV. osztály - tehát érettségi NEM kellett.

Ezek mellett még egy követelmény található: büntetlen előélet.
A lemezbemutató tevékenység akkoriban ugyanis azon szakmák, "munkakörök" között szerepelt, melyeket csak tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal lehetett végezni.

Vajon ez presztízsnövelő vagy szabadságjog korlátozó előírás volt?

1983-ban a büntetlen előélet azt jelentette, hogy a személy ellen nem volt jogerős, marasztaló (bűnösséget megállapító) bírósági ítélet.
Ez a jogállás lehetővé tette például közalkalmazotti, rendőrségi vagy más állami munkahelyek betöltését, illetve több engedély vagy jogosítvány megszerzését. A büntetlen előélet meglétét akkor is hatósági bizonyítvánnyal lehetett igazolni, amely a "hatósági erkölcsi bizonyítvány" elnevezést viselte.

(Ekkor az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a nemzetgazdaságban 4.862.- Ft, a vizsgadíj 600.- Ft volt.)

Képzés és vizsgáztatás - 1997.

Ez a "Tájékoztató" 1997-ben készült, amikor a hazai disco már 20 éves múltra tekintett vissza:

Mi kellett a "lemezlovagláshoz" - 30 évvel ezelőtt?!

Részlet a HiFi Mozaik 1987/1 számában megjelent „Lovasiskola” című riportjából.

Két és fél évvel ezelőtt egy új könnyűzenei magazint találtunk a postaládánkban, ezzel a különös címmel: Disco Info. Akkor nem tulajdonítottunk neki jelentőséget - ezek a popkiadványok hol feltűnnek, hol eltűnnek -, ámde a Disco Info azóta is rendíthetetlenül megjelenik, és tükröt mutat a könnyűzenei világnak, vagyis pontosan azt produkálja, amire mi nem vállalkozhatunk, noha Olvasóink rajtunk kérik számon. Igaz, a Disco Info nem szabályszerű, utcán terjesztett újság. Félhivatalos, "belső", de kívülállók számára is elérhető fóruma egy egész szakmának: a diszkózásnak. Szerkesztője, Hölzer Tamás a lemezlovasok "szakfelügyelője" is egyszemélyben (az engedélyügyi és közművelődési csoport vezetője az Országos Szórakoztatózenei Központban). Az alábbi interjúval tehát nemcsak egy érdekes és a mi programunkat kiegészítő - igaz, méregdrága - kiadványról tájékoztatjuk Olvasóinkat, hanem a hazai diszkó-iparágról is. DL.

Mi kell a lemezlovagláshoz?
Három dolog...

Pénz, pénz és pénz?

...nem, pénz csak az elsőhöz kell, a berendezéshez - habár,
gondolom, a HFM olvasói számára ez a legérdekesebb. Alapvető, hogy a
berendezés jól szóljon, márpedig Magyarországon tudomásom szerint nem
gyártanak komplett diszkó-berendezést. A diszkósnak tehát értenie kell
hozzá, hogy berendezését összeszedje és üzembe állítsa. A helyiség,
ahol dolgoznia kell, általában amúgysem zenehallgatásra való: rideg
falak vagy hodályok, esetleg kiskocsmák - nehéz behangosítani őket.
Tapasztalatom szerint a berendezés milyensége általában nem arányos a
hangminőséggel. Persze a készülékek minősége már eleve megszab egy
bizonyos korlátot, de gyakran előfordul, hogy a berendezés fényes, és
a hang mégis gyatra. Tény, hogy ma már egyre nagyobb értékű készülékek
szükségek, különösen, hogy nemcsak hangot kell produkálni, de
fényhatásokat is, és akkor már nem lehet megúszni 100 ezer forint
alatt. Megjegyzem, a diszkósok (meg a hifisták!) egy része éppen
műszaki oldalról keveredett erre a területre, és magával hozta a
technikai ismereteket. Előbb volt dolga a berendezéssel, és csak
azután a zenével. A másik dolog, illetve valójában az első, ami kell a
diszkózáshoz: a zenei anyag. Ez általában szalagról szól; a magyar
diszkósok többsége nem is annyira lemez-, mint inkább magnólovas - ez
magyar sajátosság.

A külkereskedelem nyelvén ezt úgy mondanák: devizát váltanak ki...

Persze. A lemezbemutatás gyökerei ugyan az ötvenes évekig nyúlnak
vissza, dehát akkor lemez alig volt, csak rádió. Meg a Mambó magnó
(amelyet előbb csak a zenekari szünetekben vittek fel a pódiumra).
Vagy a lemezkölcsönző a Rákóczi úton. Ma is igen kevés az olyan
diszkós, aki lemezről dolgozik. Habár ma már nálunk is vannak maszek
lemezboltok, szép számmal. Úgyhogy legalább a zenei anyag frissességét
illetően nem vagyunk elmaradva az angolszászoktól.

És a harmadik dolog, ami a lemezlovagláshoz kell?

Az ember. Ezt, sajnos, nem lehet megvásárolni a boltban. Ha a
vizsgákon szerzett benyomásaimból indulok ki, azt kell mondanom, hogy
nagyon kevés az olyan diszkós, akit a zeneszeretet hozott ide, nem
pedig...

A pénzszerzés lehetősége?

Ebben azért nem vagyok biztos.

Mi egyébről lehet még szó, a pénzen és a zenén kívül?

A diszkózás népszerű tevékenység. A fiatal embernek tetszik, hogy
ő itt a diszkós. De ez önmagában nem elég. Mindenekelőtt beszélni is
tudnia kell. Gátlásosságnak itt nincs helye. Más vizsgákon még el
lehet fogadni, hogy a jelölt egyébként jól tudja a fizikát vagy a
biológiát, csak éppen túlságosan izgul. De egy diszkós a vizsgán sem
lehet izgulós.

Vagy legalábbis nem jobban, mint a színész a színpadon.

Pontosan. A visszahúzódó, szorongó, félénk alkat (a beszédhibásról
nem is beszélve) nem arat sikert, a közönségnek nincs türelme
megvárni, amíg a diszkós belelendül. És ez még csak pusztán alkati
követelmény. Ezenkívül legyen a diszkósnak egy bizonyos fokú általános
műveltsége, ismerje az angol kifejezéseket, rendelkezzék zenei,
illetve műszaki-technikai ismeretekkel, és végül azt is be kell
mutatnia a vizsgán, hogyan dolgozik a "pultnál", a jellegzetes
kétlemezjátszós berendezéssel.

Angolul mennyire kell tudnia?

Mi nem igazi nyelvtudást várunk el, csak annyit, hogy a diszkós
helyesen ejtse ki az idegen szavakat, elsősorban az előadók nevét és a
slágercímeket. Ez tehát a nyelvismeretnek éppen csak a minimuma. A
kategóriavizsgán sem várunk el többet, csak ott aki jobban szerepel,
tehát aki le tud fordítani dalszöveg-részleteket is, az több pontot
szerez, vagyis nagyobb az esélye, hogy magasabb kategóriába sorolják.
Persze, neki is több vizsgaszakaszon kell átmennie, és hiába tud
tökéletesen angolul, ha mondjuk a műszaki-technikai ismeretekből
megbukik.

Az ezer diszkósból hánynak van végleges, azaz kategóriavizsgája? 

Körülbelül a felének. Egyébként a kategóriavizsga sem végleges,
ezt is meg kell újítani 5 évenként.

Mi függ attól, hogy alacsonyabb, avagy magasabb kategóriába
tartozik-e a diszkós?

A tekintélye, a presztízse. A jövedelme kevésbé.

Mennyi időnként rendeztek vizsgákat?

Kategóriavizsga évente van, ideiglenes engedélyért csaknem havonta
lehet vizsgázni.

A zsűri?

Lényegében A-kategóriás profik, továbbá az OSZK szakemberei. De
például az általános műveltség vizsgáját (amit inkább
ismeretfelmérésnek neveznék) évek óta a Fővárosi Pályaválasztási
Intézettel közösen tartjuk, erre a célra egy tesztmódszert is
kidolgoztattunk. Angolból is szakember bírálja el a jelentkezőket.

Eljön a diszkós a vizsgára, nem felel meg, elutasítjátok.
Megkérdezhetné: honnan kéne tudnia mindazt, amit elvártok tőle? (Azt
hiszem, rövidesen eljutunk a Disco Info-ig.)

Hát igen, amikor a miniszteri rendelet kijött, összeállítottuk a
vizsgakövetelményeket és leszögeztük, hogy mi a lényeg: a zene
bemutatása, szavakkal. És máris elkezdődtek a bajok. Képzelj el egy
fiatal, talpraesett srácot, sugárzik belőle, hogy "együtt van" a
zenével, kifejezetten jó benyomást kelt, és akkor egyszercsak vége a
zenének, és kiderül, hogy a közhelyeken kívül nincs semmi
mondanivalója. De miért nincs? Gyakran csak azért, mert az égvilágon
semmit sem tud a szóban forgó zenéről, a címén és az előadójának a
nevén kívül. Mert a többség kazettán kapja az anyagot, kiesik a
lemezborító mint információhordozó; a külföldi újságok drágák, nehéz
megszerezni őket, és persze azokban nem magyarul írnak, a képektől
pedig nem lesznek okosabbak a diszkósok.

Nem tudnátok felkészíteni őket?

Csak általában véve készíthetjük fel őket, javíthatjuk a
készségüket, de a műsoranyag napról-napra változik, azt nem lehet
megtanítani - csak egy rendszeresen megjelenő kiadványban írhatunk
róla.

*   *   *   *   *   *

A HiFi Magazin (HFM) több volt, mint egy "sajtótermék"!

Magyar disco helyzet - negyed évszázada

Kis magyar jogdíj-történet

A disc jockey általában (eredetileg kizárólag) mások által komponált, előadott, felvett hangfelvételeket játszik a közönségének. Ez "üzletszerű" alkalmazás esetében természetesen a szerzői és előadói jogok feltételei szerint történhet. 
A magyar disco történetében végigkísérhető  a  hazai jogdíj-helyzet alakulása, melyben kitüntetett, reprezentatív, kísérleti szerepet kaptak a DJk.
Soha nem a jogdíj fizetés szükségszerűsége volt vitatható, hanem annak  -korszakonként eltérő- értelmezése, módja, mértéke, alkalmazása, ellenőrzése...

Visszatekintve -ebből a szempontból is- említésre méltó a rendkívül divatossá, elterjedté vált videó-diszkó, mely filmvetítésekkel kiegészítve igazi hungarikum volt. A magyar "VJ"-k eredményekben és ellenőrzésekben bővelkedő időszakot éltek át.

Az 1990-es évek végén egyre több DJ jelezte, panaszolta, hogy munkavégzése során vizsgálták az általa használt hanghordozókat. A rajtaütésszerűen akciókat -melyek hátterében a MAHASZ állt- azért nem lehetett "ellenőrzésnek" nevezni,  mert nem volt egyértelműen előírt és betartható jogszabály. 

A DJk tehát joggal várták el a másolt zenék felhasználásával kapcsolatos szempontok tisztázását, szakszerű, gyakorlatias  és egyértelmű meghatározását, valamint a legalizálás egyszerű és reális lehetőségének biztosítását.  

Az ellenőrzésekben -jogosságuktól függetlenül-  az OSZK, és az MZTSZ nem vett részt; én sem. (Erre nem volt kötelezettségünk, jogunk, szándékunk.) 

Inkább a DJk számára is reális, elfogadható feltételek megteremtésére törekedtünk.

Az általunk támasztott alapkövetelmény lényege volt, hogy kizárólag a szakképzettek élhessenek a legalizálás lehetőségével:

Ilyen előzményekkel és feltételekkel indult 2000-ben a -DJk egy része által használt- másolt felvételek jogdíj-átalánydíjjal történő legalizálási lehetősége.

Az együttműködés feltételeit a MAHASZ egy idő után figyelmen kívül hagyta, és szakképesítés ill. vizsga nélküli személyektől is "elfogadott" jogdíjat - növelve bevételeit és csökkentve a DJk presztízsét, munkalehetőségét.

Ez a folyamat mára teljes mértékben kiteljesedett és a "legális diszkózás" egyetlen, kizárólagos feltétele a jogdíj befizetése lett. 

Ezt a célt szolgálja a "DJ érdekvédelemnek" álcázott szervezet is. 

Diszkótábor Nyíregyházán - 1984.

Egyhetes bentlakásos disc-jokey tanfolyam és vizsgalehetőség Sóstófürdőn!

Előadások, konzultációk és gyakorlati foglalkozások szinte egész nap!

Éjszaka nyilvános buli a résztvevők és a -népszerű és tapasztalt- előadók, dj-k közreműködésével.

A diszkótábor díja (ami tartalmazza a képzést, szállást és teljes ellátást) a szponzoroknak köszönhetően 30.-Ft/nap.

(Forrás: Disco Info 1984.)

Disco tanfolyamok, képzések és vizsgák -főleg Budapesten- már évek óta rendszeresek voltak, amikor 1984 nyarán -elsőként Nyíregyházán- egyhetes, bentlakásos "tábor" került megrendezésre.
Ezzel kezdetét vette az évtizedekig tartó, országszerte megtartott "kihelyezett" tanfolyamok sora.

A nyíregyházi táborok számomra jó néhány felejthetetlen emberi és szakmai élményt jelentenek.
Remek fiatalokból álló közösség alakult ki már az első években,

Cikk a DISCO INFO-ból:

(forrás: Kelet-Magyarország 1988.)

Sikeres diszkós-tábor
(1985. részletek -ika- cikkéből)

Természetesen senki nem állítja, hogy (jól) diszkózni meg lehet tanulni egy hét alatt, legyen bár egy tanfolyam feszített tempójú. De az kétségtelen, hogy azok a fiatalok, akikben él a jó értelemben vett érvényesülési és közlési vágy, csak profitálni tudnak egy ilyen, vagy hasonló tanfolyamból.

Ha a közlési vágy még a diszkózáshoz kapcsolódó tájékozottsággal, az ehhez szükséges alapfogalmak nyilvánvaló tudásával is párosul, akkor a siker nem maradhat el.

A siker ezúttal ideiglenes lemez- bemutatói engedélyt jelentett a résztvevők többsége számára, ugyanis a nyíregyházi diszkós-tan- folyaTm utolsó napján, „kihelyezett” vizsgán adhattak számot tudásukról a jelentkezők.

A 63 fő összlétszámból 18-an nem feleltek meg, és azonnal hozzá kell tenni, hogy ez az arány sokkal kedvezőbb, mint a megszokott körülmények között, folyamatosan zajló budapesti lemezbemutatói vizsgák és LIME-felülvizsgálatok eredményei.

...festői környezetben zajlott a tanfolyam, kitűnő nyárutói időben, jó hangulatban.

Néhány jellemző téma az előadásokból, melyek talán érzékeltetik a sokoldalúságot: Az egyéniség szerepe a szórakoztatásban; A lemezbemutatói tevékenység a vendéglátóiparban és a művelődési házakban; A közvetítési és vizsgáztatási rendszer hazai sajátosságai; A technika és az ember kapcsolata a diszkózásban... stb.

Az előadások sorrendjében a következő élvonalbeli dj-k „tágították a fejeket”: Arató András, Éliás Gyula, B. Tóth László, Gazdag György, Cserhalmi György.

A diszkótábor légkörére érzékletes mondatokkal reagált az egyik sikeres vizsgázó:

— Ilyen kedvező körülmények között (és ilyen kedvezményes tandíjért) a feszített tematikájú, mégis oldott hangulatú tanfolyam csak hasznos lehetett. Rengeteg információt kaptunk és gyűjtöttünk. Aki közülünk következetesen és a lényegre összpontosítva jegyzetelt, az már tudja, hogy jól csinálni ezt sem könnyű. De a tanfolyam után már sejtjük-tudjuk, hogy miként és hogyan lehetne jobban. Mindenképpen sok gyakorlással, konkrét, célratörő beszéddel, szószátyárkodás és talmi bohóckodás nélkül, felelősséggel és jókedvvel.