A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Farkas Gábor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Farkas Gábor. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. dec. 20.

Farkast kiáltok!

 


Farkast kiáltok: hamarosan megjelenik a könyv!

A szólás arra vonatkozik, hogy hosszú idő óta, esetenként különböző személyek jelezték, hogy (emlék)könyvet írnak Cintuláról.

A kiáltás pedig arra, hogy megkaptam, salyát szememmel láttam Farkas Gábor (Dj. Wolfgang) Cintuláról, és több más kíváló dj-ről írt könyvének "nyomdai piszkozatát".

És nem csak láttam - olvastam is! 
Letehetetlen, remek könyv!

Gábor humora és változatos írásai magával ragadóak.
Azt hittem, már mindent olvastam Tőle, de meglepődve tapasztaltam, hogy tévedtem; a legtöbb sztori eddig ismeretlen - de azokat ismerem, akikről szólnak. Szóval nagyon jók!

Bár Cintulának állít emléket, de a kezdeti időszakról és több pályatársáról, dj-ről is szól.

Ezuton is gratulálok Farkas Gábornak és várom a végleges könyv megjelenését!



2024. jún. 1.

Disco 1985 - Farkas Gáborral...

 


Komárom-Esztergom 24 óra  1985. 04. 27.
Beszélgetés Farkas Gáborral:

Az újságoldal szövegrésze nagyítva:



2021. nov. 3.

A vicces diszkós!



Talán viccesnek tűnik, de a disco kezdeti időszakában a dj-k beszéltek- hazánkban is!

A "szövegelés" nem csak a rádiós, hanem a bulizó DJ eszköztárában is alapvető volt.
Köztük néhányan profi szintre fejlesztették és tökéletesen megvalósították műsorukban a szöveg és a zene (tartalom és kivitel) egységét, mások megrekedtek a "következik a következő szám, mely nem más mint..." jellegű összekötőszövegnél.

Róluk részletesebben a "Szövegelés (és zene)" című írásban, viszont a "vicces diszkó" legjelentősebb képviselőjéről az alábbiakban olvasható:



















Erről a témáról (funny disc-jockey) is írt Dallos Viktor 1985-ben. (Disco Info 2/1985.):



2021. okt. 20.

Mi újság Komárom megyében?

A kérdést 1986-ban tette fel a DISCO-INFOban megjelent írásában Gusztafik Tibor.


A válaszokból kiderűl, hogy évtizedekkel ezelőtt milyen problémái voltak a DJ-knek:



2020. jún. 24.

Disco Info 1/1985. folytatás



Már írtam összefoglalót a DISCO INFO első számáról itt: Disco Info 1/1985.
Ennek folytatása, kiegészítése olvasható az alábbiakban.


Néhány részlet az akkoriban népszerű 
EGYÜTTESEKRŐL, ELŐADÓKRÓL

A Wham! tagjai itt 22 évesek voltak:




Sade négytagú együttesével hódított:





A Bronski Beat trió egyik tagja Jimi Somerville:









ROVATOK, ISMERTETÉSEK...

Zeneelmélet címmel elindult Esze Jenő cikksorozata:





  
A Mokép - Videotéka megnyitásáról ad tájékoztatást Fekete Tibor a Videotéka vezetője:











Újdonságokról ad hírt Gábor György 
Róla, illetve hanglemezboltjáról itt olvashatsz: Tropical Hanglemezbolt









DISZKONIKA rovat a DISZKO INFO-ban.
Cs. Kádár Péterről és 1984-ben megjelent könyvéről többet itt: 
Diszkónika - régen és most!









MEGRENDELŐLAP a DISCO INFO 1985 évi számaihoz.

(Az természetes, hogy írógéppel van írva, az viszont meglepetés, hogy az előfizetők a következő számokat már jelentősen megnövelt - a mostani 48 helyett 72 - oldalon illetve bővebb tartalommal kapták!)







DISCO VARÁZS a címe Galán Bertalan (volt kollégám) érdekes írásának arról, hogy Honnan jöttek a dj-k?




Magyar dalok a nagyvilágban - Knisch Gábor rovata:








TOVÁBBI CIKKEK, ÍRÁSOK...


A Deep Purple együttesről írt részletes ismertetést Tuza Zsolt.

Farkas Gábor "olvasói levelet" küldött.

Slágerlista - böngészde Cserhalmi Györgytől.

Amerikai disco (és) zene a címe és témája Dallos Viktor cikkének.

Hazai lemezújdonságokról tájékoztat Boros Lajos (Pepita-Bravo főszerkesztő) és Wilpert Imre (Start-Favorit főszerkesztő).

Jogszabályokról közölt ismertetést Jurák Jánosné.


2020. jan. 10.

Disco Info 19/1990.

Néhány oldal a DISCO-INFO 1990 évi 19. számából:



Részlet Farkas Gábor egyéni stílusú írásából - melyben egy koncertélményén kívül sok minden szóba kerül: 



Néhány együttes, melyek már akkor (is) nagymenők voltak:



Akkoriban "robbant be" ... (de azután?):


Néhány tanfolyam (DJ-tábor) 1990 nyarán: 


...és a többi itt:


2019. dec. 28.

DJ; hivatásos előadóművész!




"Előadóművész - disc jockey" címmel bemutattam azokat a rendeleteket, dokumentumokat melyek lehetőséget adtak arra, hogy a lemezbemutatók hivatásos előadóművészi státuszt kapjanak.

Kétségtelen, hogy hazánkban ez volt a disc jockey tevékenység legnagyobb hivatalos, társadalmi elismertsége.

Egyértelmű, hogy ez az elismerés az egész DJ szakma rangját emelte, és annak minden képviselőjére, művelőjére vonatkozott.

Az 1991. márciusában hatályba lépő rendeletből részleteket közöltük a DISCO-INFO-ban, majd alapos előkészítés után lezajlott az első hivatásos előadóművészi dj-vizsga.

Erről -az érzelmektől sem mentes- folyamatról, eseményről számol be az alábbi két írás:




Szever Pál írása remekül érzékelteti az esemény fontosságát, tényszerű és érzelmi aspektusát:



















A DISCO-INFO 1991. novemberi, 24. számából.

A sikeresen vizsgázók ilyen "bizonyítványt" kaptak:




2019. júl. 14.

Hogy (nem) lettem előadóművész DI. 1989. 17.


Szlimák Hajnalka írása.
Kimásolva a Disco-Info 1989 áprilisi, 17. számából.

Az "új adótörvény" ismertetése ugyanebben a Disco-Info-ban jelent meg, de itt is olvasható:
Adó, kedvezmények, kérdések...

2017. okt. 27.

Deep Purple - Farkas Gábor

A DISCO INFO "sokoldalúságát" és a cikkíró dj sokrétűségét dokumentálja az alábbi élménybeszámoló:



(Forrás: DISCO-INFO 9. szám, 1987/1.)

Az esemény illusztrációja:





2016. febr. 28.

Farkas Gábor azt üzente...

Áttételesen kapjátok meg, és az alábbiakban olvashatjátok Farkas Gábor (DJ. Wolfgang) nektek szóló írását - természetesen szó szerint, kísérőlevéllel együtt.

Levél D.J. Tóbiásnak!
Tisztelt Előadóművész Úr!

Ismételten felkerestük titkos budoárjában DJ.Wolfgang-ot, hogy magvas gondolataival örvendeztesse meg a Disco Storyt olvasóit.
A dolog egyáltalán nem volt könnyű, mert az illető jelentős mennyiségű édesség elfogyasztása után (mákos guba, stb.) is csak álruhában volt hajlandó megírni a levelet.
Az elküldött (de jelentős műnek egyáltalán nem nevezhető) irományt szíveskedjél Hölzer Tominak továbbítani.


NEM ÉLHETEK MÚZSIKASZÓ NÉLKÜL,
AVAGY ÓDA RÉGENLÁTOTT KEDVES BARÁTAIMHOZ.

Hölzer és a többiek. Mese a diszkós lányról és a Farkasemberről.
(Kizárólag erős idegzetűek számára, én el sem mertem olvasni)



Krisztus után 2016-ban Cintula királyságának 50. évében történt, közép európai idő szerint fél 12-kor.
Épp kitűnő kollégám, DJ. Tóbiás könyvét olvastam, (címe valami ilyesmi: Retró zene és libanyak), jókat röhögvén kitűnően éreztem magam, mikor beütött a baj!
Közismerten ütődött unokahúgom bőgve rontott be a szobába és elcsukló hangon közölte: - Hallottad? - Mit? – kérdeztem. - Hát ezt - motyogta feldúltan, - hogy a Cintula, a Csiják meg a Dominik átmentek a Wallhallába!! Percekbe telt mire sikerült feldolgoznom buta rokonom rémületének valódi okát…
- Ne bőgj te ütődött - mondtam inkább szelíden, (mert hamar sértődik), - nyugodj le, ezúttal a Wallhalla nem a megdicsőült ógermán harcosok mennybéli palotáját jelenti a skandináv mitológiában, hanem egy jó nevű belvárosi éttermet, ami főként kitűnő konyhájáról és most már e három jeles diszkós műsoráról híres.
A párhuzam mindössze annyi, hogy Frejla palotájában is éppoly folyamatos a dáridó, mint a szuper Dj trió bulijában volt.
A Wallhalla étteremben pedig nem a Cintula, hanem Tor Isten viszi a prímet, akiről a Wermacht 70-cm-es űrméretű nehézlövegét nevezték el, és nagy disznóságot művelt Szevasztopol ostrománál.
- Érted?! - Értem. – mondta, - és akkor biztosan innen származik az a kifejezés, hogy disznótor!?
- Úgy van - mondtam, csak hogy megszabaduljak végre, mérsékelt „IQ”–szintű rokonom nyomasztó jelenlététől.
Végre visszatérhettem Tóbiás könyvéhez, mert egy korhű leírás katartikus élményét nyújtja azok számára, akik szintén átélték műfajunk édes bús történetének megannyi pokoljárását, és mennybemenetelét.
Jókat lehet röhögni tanult kollégám szarkasztikus humorba rejtett önvallomásain, melyben hűen tükröződik a diszkó műfaj (és az író szexuális életének bámulatos fejlődése… de ez már egy másik könyve), miközben a könyvben még egy frappáns latin nyelvórát is kapunk, szinte ingyen.
(Ez rám is fért, mert ez irányú (latin) művelődési igényem végleg kimerült az „ Aladdin és a csodalámpa” című könyv elolvasásában.)



Tisztelt Kollegák, Drága Barátaim!

A fenti könyv elolvasása után viszont egyből eszembe jutottak a régi szép idők, mikor még együtt égettük nyiladozó tehetségünk kétvégű gyertyáit imádott műfajunk a diszkó oltárán és együtt sugároztuk klubjainkban személyes zenei kultúránkat a nagyérdemű közönség felé.

Így naponta élvezhette a tisztelt publikum a Barabás Zoli bájos humorát, Fischer Gabi görkorcsolyára komponált DJ-etűdjét, az UV fényben vibráló „pálcikaembert”, Rákász Bélát, D. Molnár Gyurit és az Édent, és Bakai funky varázslatait is. Naponta látogattuk Kettler Pisti jó hangulatú műsorait a Lovasban meg a Vadorzóban ( a Lovasban én is voltam a Kettler Pisti előtt, de egyszer húsvétkor a Tojással úgy berúgtunk, hogy kirúgtak).
És sűrűn meghallgattuk a bariton hangú mester, Cintula klasszikusait is, ezekben a csodálatos időkben.

Apropó Cintula. Műfajunk alapítójának, nemrég volt a 70. születésnapja, ezért fogadjátok szeretettel kedvenc költőm ezen ünnepi alkalomra írt versét:

Vers Cintula születésnapjára:

Hajdanán egy műfaj terhét hordozta a hátán,
Majd balatoni legjobb klubját átnyújtotta tálcán.
Mert Arató meg Éliás is jó nagy sztárok lehetnek,
De mondják, hogy a Királyok már annak is születnek. 
Szülinapi ünnepednek 70 volt a mottója,
De tudjuk, hogy a hetvennek csak 51 a nettója.
Óvjanak meg kedves Tibor mindenkor az égiek,
Szeressenek barátaid, az újak és a régiek.

Amúgy én utoljára Cintulát a Népstadionban láttam kb. 70ezer ember előtt fellépni ( ami világcsúcs), és egy ilyen buli után tényleg mindenkire ráfér néhány év elmélkedés, ahogy Neil Armstrong asztronauta se tudott jó pár évig mihez kezdeni magával az ominózus Holdra-szállás után.
Emlékezetesek voltak Dworák Tomi szellemes konferanszai, de Fehér Miki tanáros orgánuma is. Vagy Szabó Palika lendületes bulijai a Balcsin, meg a Diannában, ahol tündéri időket éltünk egy nyár édes mámorában.
És hol hallhatóak az újabb tehetségek, a Tóth Zoli, a Török Jani vagy hol az a klub ahol Hölzer szerint a Bárány se hallgat?
Szerencsére Arató Andris a közelben diszkózik, így ma is élvezhetjük azokat az álomszerű zenés időutazásokat melyeket egy videodiszkó keretében megkomponálva nyújt át a nagyérdeműnek, sztárvendégekkel és minőségi vörösborral körítve.
Igazi élet van az Arató bulin, itt találkozom örömömre néha Rákász Bélával és másokkal vagy D.J. Dalival aki jelenleg fotósként bizonyítja a helyszínen sokoldalú tehetségét!
Sajnos D.J. Dali extrém avantgárd diszkói is nagyon ritkán hallhatók, ma már.

És hát hol van az első magyar diszkós lány: a Szőke Hajni, - akit én fedeztem fel Tatán, életem egy szürreális pillanatában?
Épp a tatai strandon sétáltam az előző esti buli utáni delírium trémensz poétikus állapotában, mikor a látványtól földbe gyökerezett a lábam!
Egy gyönyörű lányt pillantottam meg a parton, kéjesen napozott, Marylin Monroe-ra hasonlító bájos mosolyával szinte megigézett, miközben hosszú combjainak aranyló pihéi, mint mesebeli mező pompáztak a fényben…
Lenyűgöző jelenség volt a lány, így a mohó férfi pillantások roppant kereszttüzén átvágva egyenesen hozzá léptem. Farkas vagyok, mondtam némi meggyőződéssel. .
Az nem baj - mondta Ő. - Én meg a Hajni. Beszélgetni kezdtünk, el is kísérhetem, mondta, mert épp az állatkertbe megy és, ha rendesen viselkedem, akkor bemutathat a kis vaddisznóknak…
Szellemes, humoros lány volt, stílusával szinte lenyűgözött és egyre erősödött bennem – majd kifejezésre is jutott- a gondolat,
- Te Hajni, neked olyan jó dumád van, legyél te diszkós, úgy sincs még diszkós lány e hazában... Javaslatom így elsőre, nagyon meglepte a szép lányt, sok ellenvetése is volt, és még délután is sűrűn vitatkoztunk, de szerencsére estére már ugyanazt állította mint én!
Másnap felhívtam Hölzert, és mondtam neki, hogy olyan diszkós lányt küldök hozzájuk, hogy a „fal adja a másikat”…
Pár nap múlva a szép Hajni sikerrel levizsgázott , majd abban a pillanatban elindult szédítő karrierje is, rövidesen meghódította Budapestet, a festői Balatonpartot, TV-t, rádiót, tréfás könyveket is írt, sajnos egyikben sem vagyok benne.
Majd sikereinek csúcsán egyszer csak hátra hagyta imádott show businessének világát és váratlanul egy tanyára költözött…
Ki érti ezt? Az „éj királynője” egy tanyára ment, ahol nappal ugatnak a kutyák, éjjel csípnek a szúnyogok, és a bárányok se hallgatnak… Csak a varjak mondják neki, hogy kár! Kár! Kár!
Szerencsére azóta újabb csinos diszkós hölgyek kerültek a pályára… Sajnos az ő fölfedezésükről őszinte bánatomra már lemaradtam, de ezúton is üzenem nekik, hogy ma már sokkal veszélyesebb világot élünk, ezért feltétlenül viseljék műsor közben a balesetvédelmi szempontból előírt golyóálló bugyit!

Csak felületesen tájékozódva az újabb stílusokról azt látom, hogy főként a mixelés megy, melynek nagy részét már a mixelő-szoftverek végzik, melyek teljesítménye egyenesen elképesztő.
Egyik haverom szoftverje a minap diszkó ritmusra mixelte Beethoven és Bach összes műveit, miközben még az esti paprikás krumplit is megfőzte…
Ilyen világ jöhet Kedveskéim, viszont meggyőződésem, hogy a hagyományos mikrofonos–diszkósok között a magyarok (voltak?) a legjobbak a világon!
Én zseniket véltem látni köztetek, és ha Cintula, az Éliás a Dworák, az Arató, vagy a DJ. Dali netán angol nyelvterületre születik, hát máig rettegne DJ. Bobó…
Ma már a jó diszkósok előtt tényleg nyitva a világ. Nemrég történt, hogy DJ. Tyuki barátom egy luxus hajón utazva körbe diszkózta a fél világot teljes sikerrel, ami meg is látszott rajta (a lépésén meg a járásán, hajójának ringásán, meg a pénzzel teli buxáján…)

De beszéljünk néhány szót a műfaj Summa cum laude-járól, a misztikus A–kategóriáról:
Ez volt annak idején a Hölzer-istálló által kibocsátott csúcs termék, és az A–kategóriának még ma is nagyon magas a presztízse!
Sok mindent mondtak már az OSZK-ról, (Bemegyünk az OSZK-ba, arcunk sápadt, fejünk kába...) de az biztos, hogy ezt a csúcs kategóriát tényleg csak igen jelentős produkció esetén adta ki a „diszkófejű nagyúr”!
Ilyet kapott Arató, B.Tóth, Cintula, Devényi, Dali, Éliás, Fehér Miki, Fehérvári, Gazdag... de még Tóbiás is… a többi nem jut az eszembe…
Jó néhányuk még előadóművészi elismerést is magáénak mondhat, kiemelkedő munkásságuk tükrében, méltán! Gondoljátok el, van olyan diszkós, aki már 15ezredik buliján is túl van, és jobb mint valaha…
Elképesztő ez a teljesítmény, és hál istennek ezek a kitűnő kollégák más művészeti ágakhoz hasonlóan ma már életmű díjat is kaphatnak, ami szakmánk (hivatásunk) növekvő elismerését mutatja.
Ilyen életműdíjat kapott legutóbb két kitűnő „előadóművész” kollégánk, Arató Andris és a diszkó programot pantomim műfajjal mixelő Rákász Béla. Ezúton is gratulálok Nekik!
Javasolni is fogom, hogy e jelentős életművel rendelkező kollégákból (hasonlóan a legendás focistákhoz) hozza valaki létre az A-kategóriások reprezentatív „Senior (Master) Club”-ját, mely a legjobb diszkósok mértékteremtő és értékmegőrző bázisa lehetne.

Az MB–s focistáknak tényleg vannak ilyen Senior-Master klubjai szerte a világon.
Nos, gondoljátok el, e klubban egymás mellett láthatnánk a diszkó műfaj Maradonáját, Peléjét, Détáriját, Albertjét, Puskását, vagy akár az egész magyar aranycsapatot?

Kívánságotokat már előre megsejtve, (rövid gondolkodás után) összeállítottam a diszkósok aranycsapatát, melyet az alábbiakban tennék közkincsé!

Nézzük először is meg, hogy kikből is állt a híres magyar futball Aranycsapat?

csatárok:                                         Budai, Kocsis, Hidegkúti, Puskás, Cibor
középpályás:                                                      Zakariás, Bozsik
hátvédek:                                                     Buzánszki, Lóránt, Lantos
kapus:                                                                         Grosics
Szövetségi kapitány: Sebes Gusztáv

Nos, Kedveskéim, a fentiek analógiájára vegyük először a csatársort:
Leghíresebb játékos volt Puskás,egyértelmű , hogy az Ő helyén van a Cintula, gondolom ezzel mindenki egyetért? A többiekhez óvatosan nyúlnék, de próbáljuk meg.
A jobbszélső (Budai) helyére én betenném az aranycsapatba Bakait, nagy sztár volt és főként budai klubokban érte el sikereit.
Kocsis helyére mehetne D.Molnár Gyuri, a középcsatárnak Arató, igaz, később kezdte, de ő valódi középcsatár is volt a Fradiban. (Máig kiver a sárga irigység, ha csak úgy egy kávé mellől felhívja a Muchát vagy a Nyilasit). A B.Tóth Lacit betenném Cibor Zoli helyén a bal szélre.
A középpályára rengetegen pályáznak, én így elsőre Zakariás helyén szívesen látnám a Dworákot, a „higanymozgású” Bozsik helyén meg a Rákászt!
Mint tudjuk a hátvédsor képezi a csapat alapját, így itt megfontolt döntésre van szükség! Pláne, hogy a jobbszélső Buzánszki is sűrűn felfutott az ellenfél kapujáig – korát megelőzve- akárcsak Dani Alves a Barcelónában. Nincs mese, gólveszély esetén itt az ellenfelet simán fel kell rúgni!
A jobbhátvéd - Lantos - helyén lehetne Éliás, középen - Lóránt helyén - a szarkasztikus humorú Tóbiás és - Buzánszki helyén – a Cserhalmi Gyuri.
Na és Kedveskéim mit gondoltok, ki legyen a kapus, (aki elkapja) és állandóan visszadobálja a labdákat?
Na ki? Hát a három kívánságos, kifogyhatatlan labdájú Tibi bácsi!!!
Tibi bácsi több labdát dobott vissza az elmúlt 40 évben mint Grosics Gyula és Király Gábor összesen. Tehát bérelt helye van az aranycsapat kapujában!

A DJ-Aranycsapat tehát a következőkből állna:

B.Tóth, Cintula, Arató, D.Molnár, Bakai
Rákász, Dworák
Cserhalmi, Éliás, Tóbiás
Dévényi
Szövetségi kapitány: Hölzer Tamás

Tapsoljuk meg Őket, igazán megérdemlik a fejenkénti több ezer mérkőzés (buli) után!
Így meg is lennénk az általam elképzelt Aranycsapattal, de hát nagyon fontos tudni, hogy kik ülnek még a kispadon, és kik vannak még a 22-es (esetleg a 30-as keretben)!?
Egy jó cserével nagyban javítható a csapat teljesítménye.
Én pl. a Cintula helyett becserélném néha a Herskovicsot, ahogyan Puskás Öcsit is leváltotta időnként a legendás Di Stefano.
Vagy a sokoldalú DJ Dali is megállná a helyét Rákász posztján!?
Külön dilemma, hogy hova tegyük szőke Hajnit az első magyar diszkós lányt, akinek tapasztalatom szerint már a 80-as években megvolt mind a két aranylabdája?
Ugye nem egyszerű? Úgyhogy várom a kollégák javaslatait és ötleteit, hogy ki ül még a kispadon, és ki fér még be a keretbe?
Természetesen Dvoracsek, Tamásdi, Török Jani. A Dworák és a Tóbiás helyére néha becserélhető a Fehérvári Zsolti, vagy a Kettler Pisti is.
Előretolt középpályásnak betenném a Fehér Mikit, Cintuláék biztos passzolnának neki!
Még valami! Minden csapat mögé kell egy gazdag menedzser, ez lehet a Gazdag Gyuri.
Nos valahogy így nézne ki az általam javasolt Aranycsapat, de a végleges összeállítást csak a szövetségi kapitány: Hölzer Tomi adhatja meg.
Úgy, hogy innen szó szerint Tamásnál van a labda!

Más: Sokat gondolkodom Aranyoskáim a visszatérésen, de nem egyszerű, mert legutóbb már egy ifjú titántól megkaptam, hogy a múltamból élő, fogatlan oroszlán vagyok…
Ezúton üzenem ifjú kritikusomnak, hogy nagyon téved. Először is az oroszlánnak bojt van a farkán , másrészt pedig ha hiszi ha nem nekem még minden fogam megvan!
Igen! Egy kis dobozban tartom őket a sublótfiókban és értékes nyakláncot szeretnék csináltatni belőlük, ha majd (reményeim szerint) rövidesen a teljes kollekció a rendelkezésemre áll.

Hát ennyit szerettem volna egyelőre írni a Disco Story, és felejthetetlen kollégáim számára.

Végezetül, kis Drágáim, levelemet ezúttal is szellemi vetélkedővel zárom.
Kérdéseim a következők:

1.) Milyen hangnemben írta Sebastian Bach a D-mol toccata és fúgát?

2.) Ki írta az alábbi ötletes (népies bölcsességet tükröző) reklámszövegeket?
„Az én sajtom minden reggel Karaván,
ha ezt eszem, nem is leszek koravén!”

3.) „Nem gombásodik a lába,
ha megmossa általába!”

A helyes megfejtők között kisorsoljuk a jövő heti lottószámokat, a 65 év feletti helyes megfejtőink pedig ezentúl ingyen utazhatnak a villamoson!

Ezzel lassan zárom is soraimat Aranyoskáim.
Kicsit fáradt is vagyok, rosszul is aludtam, hánykolódtam az egész éjjel, valószínűleg morzsa kerülhetett a lepedőmre. (Így hívják a kutyámat… )

Csókol benneteket:
DJ. Wolfgang

P.S.: Pár napja mintha lötyögni kezdene a fejemen a sapkám! Úristen, csak nem ezt az új vírust kaptam el egy szúnyogtól?

2016. jan. 27.

Farkas Gábortól DJ. Wolfgang-ig

Volt egyszer egy olyan időszak a magyar disco történetében, amikor előnyt jelentett, ha a dj-nek van egyénisége. Főleg, ha az a pult mögül is kisugárzik.
Amikor a DJ zenével, szöveggel szórakoztatott, táncoltatott, "lemezbemutatott".

Ilyen egyéniség, fazon, jelenség Farkas Gábor.
Sajátos humorát tökéletesen beépítette zenés műsorába; feltalálta a stand-up-disco-t.

Egyik kiemelkedő, A-kategóriás alakja a sokrétű tevékenységet ellátó disc jockey szakmának, művészetnek. (Ma már más a dj és a stand-up comedy is.)

Nem szeretnék farkast kiáltani, de nemrég DJ. Wolfgang művésznévvel adott hírt magáról.
Csak nem készül valamire?

Humor-kóstoló Farkas Gábortól két, a Disco Info-ban megjelent írásával:



2015. jan. 20.

Szövegelés (és zene)


(Az alábbiakban csak disc jockey szempontból foglalkozunk a beszéd illetve a szöveg szerepével, fontosságával.)

A Dj-k egyik legfontosabb munkaeszközének, a dalok, zeneszámok fontos része a dalszöveg.
Tartalmi, hangulati, ritmikai jellemzői főleg a fel/le/rá/konferálás és a mixelés szempontból jelentősek.
Az idegen nyelvű –zömében angol- szövegek megértéséhez természetesen nyelvismeret, az előadók nevének és a számok címének konferálásához helyes kiejtés szükséges.
Szégyenteljes hiba például egy háborúellenes dalt szerelmi vallomásnak értelmezni, vagy a refrénben többször énekelt címet rosszul konferálni.
A kategória vizsgákon az angol nyelvismeret követelmény volt.


Mellesleg egy zenei érdekesség: több ezer dalszöveg elemzése alapján pontosan megtudható, hogy az egyes zenei műfajokban mely testrészek milyen gyakorisággal szerepelnek.


Az, hogy a DJ nyelvhelyesen tudjon magyarul beszélni, alapvető követelmény – kellene, hogy legyen.
A disc jockey tanfolyamokon beszédtechnikai útmutatót, és személyre szóló tanácsokat kaptak a részvevők (Montágh Imrétől és Kisházy Gergelytől is).

Három-négy évtizeddel ezelőtt -a hazai diszkó kezdeti, szövegelős időszakában- vidéken jóval többen beszéltek tájszólással. Ez különösen a távoli diszkó-táborokban (például Nyíregyházán) volt jellemző. Sajátságos, ízes-hangulatos bemutatóknak lehettünk tanúi, melyek szakmai szempontból nagyon jók voltak. Tájszólása miatt senki nem került hátrányba a vizsgákon. Ezek a fiatalok remek bulikat vezettek a környező falvakban, településeken és népszerűségük vetekedett a pesti „nagy nevekkel”.
________________________________________

Napjainkban főleg rádióban, de korábban bulik közben, azok részeként gyakran volt vendég(fellépő), akivel a DJ beszélgetet, vagy vetélkedőt, játékot vezetett. Ennek egyik legjobb példája az Arató diszkó - Arató és barátai.
Dévényi Tibornak vendégeket sem kellett hívnia: paródiával idézte fel őket.

A disc jockey –mint házigazda- tájékoztatta a közönséget minden (váratlan) eseményről, és esetleges balhés-, vagy vészhelyzetben is kellett hallatnia a szavát.
Olyan dj-k és szórakozóhelyek is voltak, ahol egyszerűen megoldották a „diszkóbalesetek” megelőzését is.
________________________________________

Rádiós DJ szöveg nélkül nem létezik!
Ebben a (tév)hitben éltem, de meg kell tapasztalnom nap mint nap, hogy tévedtem.
Döbbenetes szélsőségek hallhatók a zenés adókon; minden szempontból alkalmatlan öntelt antitalentumok dadogása mocskolhatja be az étert, semmibe véve a hallgatókat és megalázva az igazi „műsorvezető-dj”-ket.
De erről majd máshol…
________________________________________