A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fotó. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. nov. 2.

Zene és a fényképezés

 
















A kiállítás címe Duett, amely két művészeti ág, a fotó és a zene kapcsolatáról is szól. 

...a zene és a vizualitás különleges kapcsolatát mutatja be.

Miként válik a hang képpé?

...hogyan alakítja át a zene a teret, az emberi kapcsolatokat, sőt magát a fényképet is.

A zene láthatatlan ereje és a fényképezés pillanatmegállító képessége itt párbeszédbe lép egymással...

..a zene sokszor tölt be teret, és valójában a tértípusok határozzák meg a kép hangulatát. A tárlat fő szervezőelve így maga a zene lett.


Cikkek az eseményről:





Fotókiállítás a Nemzeti Múzeum kertjében és a Magyar Zene Háza előcsarnokában

Korábban már foglalkoztam a zene és a fényképezés hasonlóságával:

2025. szept. 23.

Dust & Grooves...


A Dust & Grooves egy könyv- és online publikációs platform, amelyet 2008-ban alapított a brooklyni székhelyű Eilon Paz fotós és kiadó, és amely a zenerajongók, bakelitlemez-gyűjtők és analóg zenészek globális közösségét köti össze.




Érdemes körülnézni:


Adventures in Record Collecting

Dust & Grooves




Spinnafest 2025


2025. márc. 12.

Fotó és disco - 2025.













Gyakori kérdés napjainkban, hogy miért zártak be a diszkók, és miért "ciki" a régi, hagyományos diszkózási mód -és zene.

Szerintem ezt alapvetően három tényező határozza meg:

  • a rossz gazdasági helyzet, 
  • a hivatalos kultúrpolitikában meghatározó "minden rosszabb, ami régen volt" nézet,
  • a természetes generációs különbségek.


Ezek részletezése helyett inkább egy (részben személyes) példa:

Régen, fiatal koromban fotóztam, sőt hobbi-fotós voltam.
Ez azt jelentette, hogy a kattintástól a kész papír képig mindent én csináltam.

A Leica fényképezőgépemen -természetesen nem volt automata- mindent beállítottam: távolság, blendenyílás, élesség...

Majd a filmet előhívtam: ez a folyamat többféle eszközt, vegyszereket, sötétítést  (vörös fényt) és sok odafigyelést, időt igényelt.

Az előhívott film száradása után "már" meg lehetett nézni az eredményt: milyenek a felvételek, hogy sikerült az előhívás.

Ha mindez rendben, akkor jöhetett a következő fázis, a nagyítás (előtte a nagyítógépet össze kellett rakni) -  illetve a papír képek elkészítése. 

Ez volt a kedvenc részem, az alkotás végső folyamata  Ebben is számtalan variáció, lehetőség volt: milyen és mekkora fotópapir legyen, a negatív egészét, vagy csak egy részét akarom a képre... mennyi fényt kapjon...

Jónéhány órás tevékenység után már csak a vegyszerekben "fixált" papírépek  szárítása volt hátra - és kész!

Ma mindezt, a kész képet egy gombnyomással azonnal megkapom. 
Az eredmény akár jobb is lehet - de a folyamat egészen más!
 
Általában szerem a gyors, korszerű megoldást.
Ám a "saját készítésű egyedi" papírképeim még most is megvannak, és emlékeztetnek az alkotás örömteli óráira.

*************************

Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen fejlődött a technika.

Sokkal markánsabb lett a generációk közötti különbség.

Szakmák, művészeti ágak alapvetően megváltoztak - és azok megítélése is.


Még élnek azok a zenészek, akik Magyarországon aktív részesei voltak a "beat-zene", a korszak kialakításának. Ez gyakran a hangszerük saját kezű elkészítésével  kezdődött...

A disco honosítása is a pult és minden eszköz elkészítésével, azok és a zene  kalandos beszerzésével  kezdődött...

Mindezt azok értékelik igazán, akik átélték!


Egy -tíz évvel ezelőtti- eszmefuttatás hasonló témában:

2023. aug. 9.

Budapesti szórakozóhelyek 1980-2010

Évtizedek legendás budapesti szórakozóhelyeit -koncert- és bulihelyszíneit- bemutató térképeket készített Vizi Ákos grafikus az 1980-2010 közötti időszakról:

"A 80-as évek éjszakai életét feldolgozó térképen jórészt egyetemi klubok ,gyárak és a művelődési intézmények kultúrtermei láthatók; ezekben volt minden, diszkó meg rockkoncert is. A nagyobb volumenű rendezvényeket pedig a stadionokban, esetleg szabadtéren tartották..."


"A 90-es évekre jellemző helytúltengés viszont már az előző évtized végén elkezdődött, úgyhogy felbukkan a térképen olyan név is, ami elsőre talán nem odaillő, mint a Fekete Lyuk, amit mindenki a 90-es évekhez köt, pedig már a 80-as években megnyitott."


„A nyolcvanas években főleg ifjúsági házak, egyetemi klubok és különféle más, az állam által létrehozott, működtetett és kontrollált helyek léteztek, ezek adták át aztán részben a helyüket az évtized végén az alternatív zenei kluboknak, olyanoknak, mint az emblematikus Tilos az Á vagy a Fekete Lyuk, de megjelentek a kultikus külföldi zenekarok rajongótáborát befogadó rendezvények, olyanok, mint a Depeche Mode- vagy a Cure-klub. A klubélet felfutását követte aztán a kilencvenes évek elején a zenés-táncos helyek, a rockdiszkók gyors elterjedése. Mindeközben a hétvégi házibulik is fontos részét képezték az éjszakai életnek”

A zenerajongó történész...


2022. jún. 9.

Madonna a Disco-Infoban...



A DISCO-INFO az együttesekről, előadókról szöveges ismertetéseket, fotókat és -az első években- hangbemutatókat is közölt. (A magazinról többet itt: DISCO INFO – 12 év diszkótörténelem.)

Így volt ez Madonna esetében is, aki az évek során többször kiérdemelte, hogy foglalkozzunk vele.
Egy alkalommal azonban nem az aktuális lemezét, slágerét, hanem egy akkoriban előkerült ifjúkori "felvételét" tettük közzé.
Ezen a 20 éves -modellkedéssel foglalkozó- Madonna látható a maga valójában, szőröstül-bőröstül.


A DISCO-INFO-ban történő megjelenéshez egy emlék:

Épp az OSZK igazgatói titkárságán voltam, amikor az akkori igazgató, Péter Miklós kijött az irodájából, az odakészített tiszteletpéldányát felvette és belelapozott. Amikor megakadt a tekintete Madonna fotóján, feltett egy szőrszálhasogató költői kérdést: mit szólna ehhez Gorbacsov elvtárs!?

Mellesleg (szőrmentén) megjegyzem, hogy átböngésztem a Disco- Info 12 évfolyamának összes meglévő példányát, és nem találtam a Madonna képet - pedig biztos, hogy megjelent.
Itt viszont néhány ráadás:




Az "elveszett meztelen képek"-ként emlegetett aktfotókat 1979-ben készítette Martin H. M. Schreiber a New York-i stúdiójában és később könyvben is megjelentették.




2017. márc. 10.

Happy World DJ Day!



Nem egyértelmű, hogy mikor van - akár minden nap ünnepelhetjük!

SOK SIKERT, DJ-K!

Egyes források szerint:

World DJ Day is not only a holiday, but also an important charity event, which is held on behalf of club industry.
UNESCO declared March 9 as the World DJ Day in 2002.

A charity action aimed at helping children's organizations are held annually in the framework of this holiday.
World DJ Fund and Nordoff Robbins Music Therapy, which use music to cure children and adults, initiate this action. All the incomes received by DJs, clubs and radio stations on this day go to different international children's funds and organizations.
Source: Panorama.am



Nemzeti Disco Nap: Amerikában július 2.

National Disco Day is celebrated annually on July 2nd, offering a vibrant opportunity to relive the iconic era. This fun-filled holiday was established in 2014 to commemorate and celebrate the influence and importance of disco culture.

Disco emerged in the early 1970s as a cultural phenomenon that transformed the music and dance scene. Originating in underground clubs in New York City, it quickly spread worldwide, characterized by its upbeat rhythms, funky bass lines, and soulful vocals.

Disco Day honors the musical legacy of disco, which continues to influence modern pop culture and music. The holiday promotes diversity and inclusion, as disco was instrumental in embracing audiences from diverse backgrounds, including people of color, women, and the LGBTQ+ community.

Celebrations for National Disco Day take place across the United States and beyond. People participate in various ways, including going to disco parties, dressing up in disco-era fashion, watching disco-themed movies, and creating disco playlists.



Van, ahol január 20-án tartják:












***********************************************************************

Ezen a napon a világ 18 országában böngészték a Disco-Story weblapot!



2015. márc. 27.

Fotó és disco

Fotó és disco(zene): az egyik vizuális, a másik alapvetően akusztikus - mégis vannak közös jellemzőik; sajátságos eszközeikkel olyant és úgy fejeznek ki, -hatva az agyra és a lélekre-, amit és ahogy szavakkal lehetetlen.

Jelenlegi helyzetük is hasonlatos: mindkét szakma, művészeti ág veszített a presztízséből.

A fényképezés és a zenélés mindig is népszerű, szórakoztató és hasznos hobbi volt, amit sok amatőr magas szinten művelt.

A digitális technika gyors fejlődésének következtében azonban a fotózás és a diszkózás automatizált, szoftveresített eszközei -szó szerint- gyerekjátékká egyszerűsítették ezek használatát.
A könnyen kezelhető, gombnyomásra működő kütyük birtokában tömegek "váltak" fotóssá, DJ-vé, olyanok is, akik sem érzékkel sem alapvető szakmai ismeretekkel nem rendelkeznek.

A "közönség" nagy része nem tud/akar különbséget tenni az alkotások, produkciók színvonala között, illetve minél kevesebbet akar fizetni értük; ezzel megnyílt a könnyű pénzkeresési és népszerűvé válási lehetőség a kontárok előtt.

Azt nem tudom megítélni, hogy a fotóművész szakma -az egyének és a szervezetek- mit tettek, tesznek, hogy próbálnak helytállni, megélni, de kívülállóként is megállapítható, hogy a "fényképész" szakma nem az aranykorát éli.


A probléma nem új keletű:

Az amatőr fotósok veszélyeztetik a fotós szakmát...

... akik örülnek, ha egy felvételükért kapnak egy kis pénzt, a hivatásosoknál jóval olcsóbban bocsátják rendelkezésre képeiket az újságoknak.


A fotós-szakma helyzetét ábrázolja Völgyi Attila fotóriporter "Szóval szeretnél fotós lenni" című írása, és nagyszerű infógrafikája.
Ennek több megállapítását lehet "diszkósítani", ugyanis

a disc jockey/lemezbemutató -mint szakma- hivatalosan megszűnt létezni.
Gyakorlatilag, a tevékenység jogszerű végzéséhez kizárólag jogdíjfizetés szükséges és elegendő; szakmai kritérium nincs - tehát szakma sincs!

Ehhez képest még a fotós szakma és művészet helyzete is jobb.

*  *  *  *  *  *  *

A fotós, akinek az élete, munkássága összefort a (rock)zene történetével: Vértes György