A diszkó elterjedése Magyarországon az 1970-es években -

 Adtam egy témát a mesterséges intelligenciának .

A (perplexity.ai) rövid válaszaiból két verziót osztok meg.

Az első, rövidebb válasz: 

A diszkó elterjedése Magyarországon az 1970-es években

• Az 1970-es évek közepére a nemzetközi diszkózenei hullám elérte Magyarországot, főleg Nyugat-Európán keresztül. A magyar fiatalok különféle forrásokra – külföldi rádióadásokra, balatoni nyaralás közben hallható nyugati zenékre, vagy utazások révén hozott lemezekre – támaszkodva ismerkedtek meg a műfajjal.

• Fontos szerepe volt a tévében közvetített táncdalfesztiváloknak, könnyűzenei műsoroknak és slágerrádióknak, amelyek egyre többet sugároztak modern, külföldi hangzású zenéket.

• Az 1970-es évek második felétől országszerte számos klubban, presszóban, művelődési házban és ifjúsági klubban kezdték az élő zenét lemezlovasok (disc jockey-k) által bejátszott diszkóslágerekkel helyettesíteni.

• Az újfajta tánczene dinamikus, korszerű formában szólt, amely gyorsan népszerű lett a fiatalabb generáció körében, mert közelebb hozta őket a nemzetközi trendekhez.

• Az állami és ifjúsági szervezetek (például a művelődési házak, szakszervezeti klubok) gyorsan reagáltak a felmerülő igényre, hogy a fiataloknak vonzóprogramokat kínáljanak a hivatalos szórakozóhelyeken belül is.

• 1978-tól az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) engedélyhez és vizsgához kötötte a lemezlovasi tevékenységet, ezzel egységesítve a szakmai színvonalat és ellenőrzötté téve az új szórakozási formát.

• Népszerűvé váltak a magyar diszkó-előadók, mint például a Neoton Família, Szűcs Judit, illetve a Kati és a Kerek Perec, amelyek kialakították a korszak hazai „diszkóidentitását”.

• Az 1979-től a televízióban is megjelentek diszkóműsorok (pl. Disco-Disco), amelyek segítették a műfaj társadalmi beágyazódását.

• Nagyvárosokban és vidéken egyaránt gombamód szaporodtak a diszkók, a Balaton-part különösen népszerű helyszínné vált.

• A „diszkóláz” hamar elterjedt, a korabeli szórakozóhelyek főként a fiatalabb generáció modern, közösségi szórakozási formájává váltak.

• A klubok és művelődési házak infrastruktúrája fejletlenebb volt, mint Nyugat-Európában, de a magyar kompromisszumok mellett így is sikerült tömegeket megmozgatni, korszerű zenei élményt nyújtani.

• A diszkó az 1970-es évek végére a magyar zenei és ifjúsági élet meghatározó elemévé vált.

• Országszerte elterjedt, klubokban, művelődési házakban és tévéműsorokban egyaránt népszerű lett, jelentős társadalmi hatást gyakorolva egy egész generáció zenei ízlésére és szabadidős szokásaira.

A második, forrásokkal is ellátott válasz:

• A diszkózene nemzetközi hulláma a hetvenes évek közepére ért el hazánkba, főként Nyugat-Európán keresztül, és a magyar fiatalok hamar megismerték a stílus világsztárjait és slágereit, köszönhetően a rádióknak, a Balatonnál hallható nyugati adásoknak, illetve a külföldre utazóknak123.

• A legnagyobb hatás a táncdalfesztiválok, könnyűzenei tévéműsorok és slágerrádiók révén volt érezhető, amelyek egyre nagyobb teret adtak a modern hangzásnak és a diszkó műfajának45.

• Az 1970-es évek második felétől a hazai klubokban, presszókban, művelődési házakban és ifjúsági klubokban egyre gyakrabban cserélték le az élő zenekarokat lemezlovasokra (disc jockey-kra), akik külföldi és magyar diszkóslágereket játszottak13.

• A diszkó népszerűségének egyik kulcsa volt, hogy a modern tánczene új, dinamikus formában szólalt meg — sokszor igényes, technikailag újszerű hangzással, amely közelebb hozta a fiatalokat a nemzetközi trendekhez5.

• Az ifjúsági klubmozgalom, a művelődési házak hálózata és a különböző szakszervezetek gyorsan reagáltak az új műfajra, hiszen a fiatalokat meg akarták tartani a hivatalos szórakozási formákban, így a diszkó is a “megtűrt”, majd egyre inkább szervezetten támogatott irányzat lett6.

• Az állam szerepet vállalt a diszkózás ellenőrzésében és szakmaiságának szabályozásában: 1978-tól az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) vizsgához és engedélyhez kötötte a lemezlovasok tevékenységét, amely közvetve a diszkók minőségének, szakmai színvonalának egységesítését is szolgálta13.

• A Neoton Família, Szűcs Judit, Kati és a Kerek Perec diszkóslágerei új szintre emelték a könnyűzenét, miközben külföldi hatások is folyamatosan érvényesültek (Boney M., Gloria Gaynor, Silver Convention)24.

• A tánczenei és diszkóműsorokat nemcsak élőben, hanem a ’70-es évek végétől már a televízióban és rádióban is közvetítették. Az 1979-es “Disco-Disco” TV-műsor például a műfaj társadalmi beágyazódásának egyik jele volt27.

• A “diszkóláz” hamar népszerű lett a nagyobb városokban és vidéki szórakozóhelyeken is, ahol a tömeges zenei rendezvények a fiatalabb generáció legkorszerűbb szórakozási formájává váltak13.

• Bár a nemzetközi diszkó-élethez képest szerényebbek voltak a hazai lehetőségek (például a klubok infrastruktúrája és technikai felszereltsége), a magyar diszkó gyorsan tömegeket mozgatott meg, és a kulturális élet egyik meghatározó eleme lett164.

• A diszkó, mint műfaj a hetvenes évek második felében hódította meg Magyarországot, a társadalmi igény – főként a fiatalok részéről – gyorsan átformálta a zenei életet, a szórakozóhelyeket és a műsorkínálatot.

• A klubokban és művelődési házakban a diszkóbejátszások váltották fel az élőzenekarokat, a diszkóslágerek gyorsan slágerlisták élére kerültek, és intézményesült felügyelete segítette elő az egységes, minőségi szórakozást országszerte123.

1. https://popkulturalis.hu/korszak-diszko-14
2. https://www.koncert.hu/hirek/-/beatkorszak-blog--az-ev-amikor-magyarorszagot-elerte-a-diszkolaz-7959
3. https://www.zenci.hu/szocikk/discozene
4. https://ripost.hu/insider/2025/04/retro-zenei-pillanatok-magyarorszagon
5. https://recorder.blog.hu/2017/04/13/50_ev_50_magyar_momentuma_1967-2016_kulcspillanatok_a_hazai_zeneben_60-as_70-es_evek
6. https://www.archivnet.hu/politika/diszkorobbanas_a_kisz_kozponti_bizottsagaban.html
7. https://hu.wikipedia.org/wiki/Disco-Disco
8. https://telex.hu/komplex/2021/05/28/szorakozohely-buli-kilencvenes-evek-retro-budapest
9. https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_k%C3%B6nny%C5%B1zene
10. https://www.youtube.com/watch?v=C1rKsbWM8Cs
11. https://hu.wikipedia.org/wiki/Popzene
12. https://open.spotify.com/playlist/316wynSk1ym2yhrwcDX2Vp
13. https://hu.wikipedia.org/wiki/Diszk%C3%B3
14. https://regiujzenek.hu/diszkozene-a-fenykor-70-es-evek-disco-slagerei/
15. https://www.youtube.com/watch?v=8DvpRXrylD8
16. https://www.origo.hu/alomslager/2006/05/20060531elet
17. https://www.koncert.hu/hirek/ajanlo/ki-volt-1970-ben-a-legjobb--a-magyar-konnyuzene-kincsestara/
18. https://www.youtube.com/watch?v=qBlIDYxNT1w
19. https://www.origo.hu/kultura/2013/02/a-hetvenes-evek-50-legjobb-magyar-szama-elso-resz
20. https://www.youtube.com/watch?v=yCkkgAFSUYE

Metro Klub + Herskovits

A magyar beatzene kialakulásának egyik bölcsője, a Metro Klub.

A zenekari szünetekben szalagos magnóról bejátszott zenékkel szórakoztatta a nagyérdeműt Herskovits Tamás.

A teljes írás fotókkal -Gusztafik Tíbor által- itt olvasható: 

A Metro klub hangulatfelelőse:

Herskovits Tamás!

Szöveg:

A magyar beatzene kialakulásának egyik bölcsője, a Metro Klub több helyen is működött, a legendás bázist 1968. április elsején nyitották, a Dohány utca és a Síp utca sarkán. (Ott született a zenekar emblematikus dalainak egyike, a „Dohányfüstös terem”). Bejutni nem volt egyszerű: évadonként 1200 tagságit adtak ki, de csak 500-an fértek be. A kinn rekedtek az első magyar koncert albummal, az „Egy este a Metro Klubban” cíművel vigasztalódhattak. A közönség kábé négyötöde lány volt, a Sztevanovity testvérekért valósággal bolondultak a csajok. Csajok? Szépségkirálynők! Pest leggyönyörűbb női rendszeresen odajártak átszellemülni, a klub kellemes és inspiratív munkakörnyezet jelentett Herskovits Tamás számára, aki a zenekari szünetekben szalagos magnóról bejátszott zenékkel szórakoztatta a nagyérdeműt.

Liszeckij László tagságival büszkélkedhetett, közelről csodálta a minőségi felhozatalt, szívta magába a buli hangulatát, élvezte a műsort:

„A zenét imádtam, rendszerint ott serte-pertéltem a diszkós, Herskovits Tamás körül, felfigyelt rám, idővel összebarátkoztunk. Állati jó DJ volt, a Cintulához hasonlóan ő is pompás orgánummal rendelkezett, ő lett a példaképem, tetszett, ahogyan a műsorokra felkészült, betanulta a szöveget, remek zenei ízlése is volt. Emlékszem arra, ahogyan a Thin Lizzy-Whiskey in the Jar nótáját konferálta: „Whiskey a hordóban, whiskey a csávóban!”

Herskó a soulra és a funkyra szakosodott, zeneileg megkülönböztette magát a többi diszkóstól, imádta a Temtations: Papa Was a Rolling Stone című pompás dalát. Folyamatosan figyeltem, füleltem, tőle tanultam a lemezlovas szakmát.”

Anna örök! Kultikus helyszín a Váci utcában: Anna presszó!

Tamás műsorvezetése, zenei összeállításai kifinomult, igényes hallgatóságot vonzott, a bázisai nívós szórakozóhelyek voltak, a Metro klub után a Víg Matrózban, a Váci utcai Annában és a Széna-téri Éden bárban szórakoztatta a közönséget. Nyaranta a Balaton partján, Tihanyban a Motelben, azaz a („Sárgaházban”) táncoltatta a nagyérdeműt, mely sokak szerint az első balatoni diszkó szórakozóhely volt! Anna törzsközönsége a Balatonra is követte a kedvenc zsokéját, kitört a diszkó-láz a félszigeten! Herskó, az USA-ból hozatta a minőségi zenéket, főleg azokat pörgette.

Herskovits: „Többnyire „fekete” zenét játszottam, soult és funkyt. Természetesen néhány slágert is, (azt is kellett). Nem az ismeretterjesztés volt a célom, hanem a szórakoztatás. Ismeretterjesztésre ott volt a Cintula, meg a Komjáthy, meg a New Musical Express. Rögtön az elején rájöttem, hogy nem én vagyok a fő műsorszám, hanem a ZENE! Két-három mondat a nóták között - elég is volt belőlem - de az lehetőleg vidám és jópofa legyen!”

Tamás az 1970-es évtized derekán külföldre költözött, búcsút intett az országnak és a lemezlovas mesterségnek. Műfajalapítóként fontos szerepet, és jó funkyt játszott, kulcsszereplő volt a diszkós mesterség hazai népszerűsítésében.

Az úttörő amerikai lemezlovas, Tom Savarese egy DJ, aki leginkább az 1970-es évek Disco zenei színtérében betöltött szerepéről ismert. 1944. április 26-án született New Yorkban, Bronx környékén nőtt fel. Végül a Fordham Egyetemre járt.

Savarese 1969-ben kezdte pályafutását DJ-ként, lakás- és házibulikkal. Idővel ő lett az első profi diszkó DJ az USA-ban, és remixeket készített lemezkiadóknak New Yorkban.

1977-ben az év New York DJ-jének, valamint 1976-ban és 1977-ben az év nemzeti DJ-jének választották.

A hírek szerint híresen visszautasította a lehetőséget, hogy ő legyen az első DJ, aki a Studio 54-ben játszik.

Disco Story , Magazin

DJ Tom Savarese

A diszkók és lemezlovasok helyzete 1970-1990 között

 

"A magyarországi diszkók és lemezlovasok társadalmi helyzete és társadalomra  gyakorolt hatása 1970-1990 között" címmel egyetemi szakdolgozat(diplomamunka) készült 2023-ban.

Ebből egy rövid részlet:

"Összességében elmondható, hogy az 1978-as rendeletmódosítás következtében a sajtó is sokkal nagyobb figyelmet szentelt a diszkók és lemezlovasok számára. Valószínűsíthető, hogy az első disc-jockey vizsga megtartása után fellendült itthon a szakma.
Emellett a fiatalok diszkó iránti vágyát, kíváncsiságát a sajtó is szerette volna kielégíteni azzal a módszerrel, hogy többet írtak a helyszínekről, az adott lemezlovasokról, az OSZK képzésekről és vizsgákról.
Ez utóbbi véleményem szerint a továbbiakban nagy mértékben befolyásolta a diszkósok helyzetét Magyarországon."

A teljes diplomamunka itt olvasható:

A magyarországi diszkók és lemezlovasok társadalmi helyzete és társadalomra gyakorolt hatása 1970-1990 között

A "szórakoztatók" helyzetéről

részlet a kutatásból

A Művelődéskutató Intézet megbízásával 1984-ben nagyszabású kutatás készült a szórakoztatásban tevékenykedők helyzetéről. 

A kutatási minta az OSZK-nál nyilvántartott mintegy 20.000 szórakoztató zenész, énekes és lemezbemutató adataira épült.

Ezt követően, 1985-ben már kizárólag a lemezbemutatók tevékenységének, helyzetének "értékszempontú vizsgálata" készült el.

A kutatások eredményeit Dr. Szak Péter Otmár (zeneszerző, zongoraművész, filozófus, szociológus 1947–1992) teszi közzé a Disco-Info 1986/5 számában.

Ebből néhány érdekesség:

"A nők aránya a zenészek, énekesek között 4,7%, a lemezbemutatóknál 2,4%".
("Kutatásunk során megállapíthattuk, hogy ez a tevékenység nem nőies.)

Harminc évnél idősebb 71,2% illetve 26,2%.

Budapesten született 17,5% illetve 31,2%.
("Nehezen értelmezhető" adatként szerepel a Szeged-környékiek magas aránya.)

A DJ. kategória vizsgán "aggasztó, hogy a vizsgált években minden részeredményben csökkentek a pontszámok, ami egyértelműen a jelentkezők gyengébb felkészültségére utal: az elméleti átlag 1983-ban 12,04, 1985-ben 8,79; a gyakorlati 10,28 illetve 6,92 pont volt".

"Feltűnő, hogy a minimális angol nyelvismeret is gondot okoz a jelentkezők nem kis hányadánál."

"A már megszerzett kategória javítása nem könnyű: az újra jelentkezőknek csak 37%-a tudott magasabb minősítést elérni." 

Tudomásom szerint azóta ilyen felmérés nem készült.

Ennek ellenére a szórakoztatásban tevékenykedők jelenlegi helyzetéről vannak ismereteink.

A kutatásról a cikk folytatása ide klikkelve olvasható.

Jockey bácsi lemezesládája - 1978.

KORABELI MINDENFÉLE

FORRÁS + DOKUMENTUM + HÁTTÉR

itt:

Világ Ifjúsága, 1978.

Volt egyszer egy Disco forradalom

A titkos diszkó forradalom

Volt egyszer egy Disco forradalom

színes, magyarul beszélő, amerikai-francia-kanadai zenés dokumentumfilm a diszkókorszakról a műfajt meghatározó zenészek közreműködésével.

2012., hossz: 90 perc

A 70-es években Amerikában elindult egy új forradalom, amely megrengette a társadalmat és alapvetően megváltoztatta a szórakozási szokásokat: a DISCO. Jamie Kastner filmjében nyomon követhetjük, hogy mi vezetett lépésről-lépésre az új műfaj előre töréséhez, majd bukásához. A filmben megszólalnak többek között a DISCO olyan halhatatlanjai, mint Gloria Gaynor, a Village People, a Pointer Sisters, Robert "Kool" Bell a Kool & The Gang alapítója, vagy Niki Siano, a híres-hírhedt Studio 54 egykori DJ-je. Körítésképpen pedig a legnagyobb klasszikusok hangjai repítenek vissza minket a tükörgömbök, villanó padlók és fehér öltönyök világába...

********************************************

A kultúra és tiltakozás évtizedek óta egymást segítik. Az 1950-es években a népzene és a polgárjogi harc, a ’60-as években Woodstock és Vietnám. És utána jött a diszkó, de ez az időszak mintha kiesett volna az emlékezetünkből. Pedig a diszkó több volt üres szórakozásnál… sokkal több. Az igaz, hogy kiváló testedzés volt és a műanyag szerkók egyenruháknak tűntek, de a látszólag összevissza mozdulatok egy titkos hadsereg hadmozdulatai voltak.

Most már látjuk az igazi célt a diszkó rikító díszlete mögött… ez pedig a melegek, a feketék és a nők felszabadítása volt… a rock uralta világ elnyomása alól.

Vendéglátós diszkók; 1968-1978

 

A vendéglátós diszkók története 1968-tól 1978-ig

A szöveg egy személyes visszaemlékezés a vendéglátós diszkók történetére 1968 és 1978 között. A szerző, Attila Szervánszky, aki maga is DJ volt ebben az időszakban, részletesen beszámol a különböző helyekről, ahol dolgozott, és a zenei trendekről:

Attila Szervánszky visszaemlékezése:

Azért, hogy lassan ne boruljon a feledés homálya a kezdetekre Neked, Nektek elmondom. Különben nem igen olvastam erről sehol, sem újságokban, sem a zenéről szóló könyvekben. 

Vendéglátós, minden este nyitvatartó diszkó közül kétségkívül az első a Hajóbár volt Cintulával 1970 nyarán nyitottak.
A következőt én nyitottam a Belvárosi Vendéglátó Vállalatnál a Nirvana, a Berlin étterem mellet, ami éjszakánként zongora-dob bár volt, este 6-10ig pedig szóltak a lemezek és legyünk őszinték a magnófelvételek. /Hiszen sehol nem árultak nyugati zenéket!/ 

Aztán 72-ben Cintula elment a Sarokházba, ahol este 8 és éjjel 2 közt szólt a zene. De még 72 tavaszán beindult a Nirvánával szemben a Vígmatróz Herskovits Tomival, aki előtte a Metrózenekar szüneteiben diszkózott.
Aztán 1972 szeptember végén beindult a Sportszálló éjszakai diszkója 9-3ig, amit én csinálta, egészem 1974 november végéig. Utána Dworák Tomi egészen 1975 szeptemberéig. 

1973-ban indult az Anna délutáni diszkója Herskovits Tomival, aki aztán nyáron Tihanyban nyomta, 74-75-ben meg az Édenben, aztán világgá ment.

Én a Sport után az Európa szállóban nyomtam, aztán 75-től csak 1 napon, míg a többin az Eőtvős klubban, no meg az E-épületben minden vasárnap 10 éven keresztül 1968 és 1878 között. 

Első 5 évben az Omegával a 4 zenekari szünetben. 

De dolgoztam én is az Édenben 1976 nyarán, aztán a Citadellában, majd 1977 őszétől a Topázban és végül 1978-ban a Sarokházban. Ott fejeztem be, immár 40 évvel ezelőtt. 

Egyetemi klubok közül, még 1972 és 1973-ban a Kertészeti Egyetem klubjában minden szombaton az LGT-vel. Na ennyi, röviden 1968 és 78. 10 év, kb 3000 délután vagy éjszaka, orrvérzésig.

Azóta csak évente egyszer a dörgicsei baráti találkozón, no meg 4 éve a Menta teraszán évi 6-8 alkalommal, ahol mostanában összegyülnek a mi generációnk még meglévő tagjai, filmesek, zenészek Tv-sek újságirók és különböző örök hobók, akiknek nyomom az 50-es. 60-as és 70 éves zenéjét, rock and roll, beat és minden más ami feleleveníti a kor hangulatát. 

Talán kellet volna a többi vendéglátós helyekről írni, de mivel egyszerre csak egy helyen lehetett az ember, ha tudtam is ezekről én nem járhatatm oda, mert "dolgoztam". 

Csak néhány a végére: Casanova, Margithíd, Randevú-Hully Gully, Mon cherie, Solemió, Budagyöngye, Lánchíd, és még bizonyára több tucat, amihez a 70-es 80-as és 90-es évekbeli fiatalok jártak.

Szervánszky Attila - diszkós-sztory

A DJ (lemezbemutató) tevékenység hivatalossá válása Magyarországon

A diszkónak, lemezbemutatásnak természetesen voltak előzményei, de a tömeges, országos elterjedésére a tevékenység hivatalossá tétele adott lehetőséget.

1978. július 01. hatályba lépett a kulturális miniszter 2/1978 sz. rendelete, melynek lényege:

„A rendező szerv a lemezműsoros előadáson díjazás mellett csak olyan lemezbemutatót foglalkoztathat, aki az OSZK által kiadott működési engedéllyel rendelkezik. 

Működési engedélyt az OSZK csak annak adhat ki, aki az általa erre a célra szervezett vizsgát sikerrel letette.”

A disc jockey tevékenység szakmának lett minősítve, ennek minden jogosultságával és kötelezettségével.

Ez a rendelet 36 éve íródott, és évtizedekre meghatározta, keretet adott a "magyar diszkó" kibontakozásának, fejlődésének.

Mit jelentett ez abban a korszakban, (amikor a közveszélyes munkakerülés, a munkakönyv, és hasonló fogalmak nem szorultak magyarázatra)?
Segített, vagy hátráltatott?
Lett volna akkor a jobb megoldás?
Mit jelenthet/ne ez ma annak a fiatal DJ-nek, akinek mindezekről fogalma sincs - de szeretne dj-ként dolgozni, és abból megélni?

A rendelet tehát új és sürgető feladatok elé állította az OSZK-t, melyek megoldása igen nagy felelősséget rótt intézményünkre.

Olyan terület elvi- és gyakorlati irányítását kellett kidolgozni, megszervezni, mely az elmúlt években éppen szervezetlenségéről, ellentmondásairól és gyakran vitatható színvonaláról volt nevezetes. Ugyanakkor az is tény, hogy a disco (mint zene és szórakozási forma) iránti igény – elsősorban a fiatalok körében – igen nagy, és megdőlt az a nézet, mely szerint a disco csak rövid életű divatirányzat.

Munkánkban tehát az eddig kialakult helyzetet a jelen követelményeit és a jövőben elérendő célokat egyaránt figyelembe kellett venni.

A rendelet megjelenése (június) és a hatályba lépése (július 1.) közötti rövid idő alatt először biztosítanunk kellett, hogy az első vizsgákig is legálisan „szólhasson” a disco. Erre csak egy kompromisszumos, időnyerő lehetőség volt: adminisztratív úton adtunk ki közel 1000 -egy évig, illetve a vizsgáig érvényes- ideiglenes működési engedélyt (LIME), melyek birtokában és közvetítés alapján lemezbemutatói tevékenységet lehetett végezni.

Ezzel párhuzamosan megkezdtük a vizsga feltételeinek, követelményeinek és lebonyolítási rendszerének a kidolgozását.
Kértük, meghallgattuk és figyelembe vettük a már akkor népszerű műsorvezetők, lemezbemutatók véleményét. Továbbá a vizsgabizottságban is számítottunk a részvételükre, ám ennek a legmagasabb szintű szakmai képesítés ("A" kategória) volt a feltétele.
A megoldás a következő volt:
Az élmezőnybe főleg a nagy rendezvényeken is közreműködő műsorvezetők tartoztak, akik erre érvényes ORI működési engedéllyel rendelkeztek, de dj-ként is dolgozhattak (az új rendelet megjelenéséig).
Ők 13-an -egyszeri lehetőségként- lettek meghívva egy bemutató vizsgára. Ezen reprezentálták azt a szintet, ami a legmagasabb fokú vizsgakövetelménynek lett beállítva, és ez alapján 12-en hivatalosan, elsőként megkapták az "A" kategóriás működési engedélyt.
Az esemény részletei itt olvashatók: Az első 12 "A" kategóriás lemezbemutató

Ez 1978. október 9.-én volt.
Az első kategóriaszerző vizsgára 1978. novemberében került sor; bőven volt felkészülni valója vizsgázónak és vizsgáztatónak egyaránt.

Az elektronikus zene magyar úttörője: Pográcz Zoltán

A disco-centrikusok hajlamosak arra, hogy az EDM-et (Electronic Dance Music) azonosítsák az Electronic Music-kal. Pedig az elektronikus zene igen tág fogalom; ide tartozik minden elektronikus úton komponált és előadott zene.

Tehát az EDM csak egy -jelentős, divatos- ága a nagy műfaj-családnak. Így történhet meg, hogy az EDM egyes külföldi alakjai (el)ismertebbek hazánkban, mint az elektronikus zene magyarországi megalapítói, úttörői.

Ezért -és személyes okokból is- szeretnék megemlékezni Dr. Pongrácz Zoltánról és munkásságáról.

Pongrácz Zoltán az elektronikus zene pionírja, legjelesebb magyar képviselője, több nemzetközi díj nyertese, a Zeneakadémia első elektrozenei professzora, zeneszerző, karnagy.

„Én feltétlenül nagy jövőt jósolok az elektronikus zenének. 

Ha nem hinnék benne, akkor nem csinálnám.” -

Pongrácz Zoltán, 1980.

• 1966-ban elsőként írt először elektronikus zenét honfitársai közül; Kryptothesiphon című művét hangszalagon rögzítette Utrechtben.
• Magyarországon először Pongrácz Zoltánnak volt saját stúdiója. Később a Magyar Filmgyártó Vállalat keretében, majd 1975-ben - két évig tartó kísérleti jellegű tevékenység után - létrejött a Magyar Rádió elektroakusztikus zenei stúdiója.
• 1972-ben komponálta és készítette -a Csehszlovák Rádió kísérleti stúdiójában- a Maríphonia című akusztikus portrét a feleségéről. (Az ő hangjai és testméretei adták a mű hangzását, ritmikáját és formai arányait.) A Mariphonia 1974-ben a bourges-i nemzetközi elektroakusztikus zenei kompozíciós verseny -20 országból beküldött 71 pályamű közül- az első díját nyerte el.
• 1975. február 28-án volt az első nyilvános koncertet, melyen négy magyar zeneszerző – köztük Pongrácz- hat elektronikus műve hangzott el.
• Küldetésének tekintve harcolt az elektronikus zene, a zeneművészet “harmadik korszaka" ügyéért. Sikerült elérnie, hogy fakultatív tantárgyként engedélyezzék az elektronikus zene tanítását a Zeneakadémián; elsőként, és 20 éven át oktatta a zeneszerzés tanszak hallgatóit.

1912. február 5-én született.
A Zeneművészeti Főiskola, zeneszerzés szakán Kodály Zoltán tanítványa volt.
A karnagyképzőt Bécsben végezte,
Berlinben, a Humboldt Egyetemen összehasonlító zenetudományt tanul, később Utrechtben, a Holland Királyi Egyetemen szonológiai tanszékén folytat elektronikus zenei tanulmányokat,
Az Operaház korrepetitora, majd a Rádió karnagya és zenei rendezője volt.
Tanított a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában,
1975-től - húsz esztendeig - a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzoraként elektroakusztikus zenére oktatja a zeneszerzés tanszak hallgatóit.
Az International Confederation of Electroacoustic Music (székhelye Bourges) egyik alapító tagja, majd alelnöke, később a nemzetközi igazgatóság tagja.
1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996-2000 alelnöke volt.
95 éves korában, 2007. április 3-án reggel, méltósággal viselt hosszú betegség után hunyt el.

Zeneszerzői munkássága a műfajok széles körét öleli fel. Komponál operát; kantátát, szimfonikus és kamarazenét - kezdetben a Kodály iskola szellemében, később - önálló zenei nyelvét kialakítva - szeriális technikával. 

Már korai darabjaiban is megmutatkozik a specifikus hangzások, színek iránti érdeklődése.

Életpályája (főbb művei, könyvei, díjai, elismerései) itt olvashatók:
Fidelio
Wikipedia
Főnix-sarok

Az elektronikus zene című könyve 1980-ban jelent meg kihajtható táblázatokkal, fekete-fehér ábrákkal illusztrálva, magyar-angol, magyar-francia és magyar-német nyelvű szakszótár fejezettel. 

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

Egy különleges tevékenységét azonban –ami sokoldalú zenei tudását és emberi hozzáállását jellemzi-, sehol meg sem említik: 
Pongrácz Zoltán nevével először a „Zeneelmélet szórakoztató zenészeknek” című tankönyv írójaként találkoztam. Személyesen a hivatásos előadóművészi (kategória) vizsgán ismerkedtünk meg, ahol a népi zenészek vizsgabizottságának elnöke volt.
Ebben az időben a szórakoztató zene legkiválóbb művészeiből állt a minimum öt tagú vizsgabizottság. 11 tánczenei és 6 népizenei hangszerből, valamint táncdal és nótaénekből lehetett vizsgát tenni az eltérő összetételű bizottságok előtt.
A cigányzenészeket országos (sőt, világhírű) prímások, illetve az adott hangszer virtuózai minősítették. Ezeknek a művészek külön-külön is nagy respektje volt a szakmában. 
Nos, az ilyen tagokból álló vizsgabizottság elnöke volt Pongrácz Zoltán. 
Hozzáértését, döntéseit mindenki elismerte. 
A „tanár úr” szakmai ismerete, véleménye, hallása vitathatatlan volt. Csendes, szerény, kedves modora is hozzájárult tekintélyéhez.

▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬

Hungarian Electroacustic Music

Pongrácz Zoltán

Hungaroton Records Kft.

KERTÉSZ, Péter - narrator
BIKFALVI, Júlia - song and narration
Chorus of the Hungarian Radio and Television
HERENCSÁR, Viktória - cimbalom
RÁCZ, Zoltán - marimba
VAJDA, József - bassoon
KÓSA, Gábor - percussion
FARAGÓ, Béla - synthesizer

ZOLTÁN PONGRÁCZ (1912)

1 Mariphonia (1972) (8´14")
2 Madrigál Petrarca LXI. SzonettJére (1980) /
Madrigal on Petrarca's Sonnet No LXI. (10'03")
3 Contrastes polaires et successifs (1987) * (7´17")
4 Concertino cimbalomra és elektronikára (1989) (11´03")
Concertino - for Cimbalom and Electronics


IVÁN PATACHICH (1922-1993)

5 Barna Jancsi balladája (1976) /
The Ballad of Jancsi Barna (4´57")
6 Metamorfózisok marimbára (1977) /
Metamorphoses for Marimba (8´48")
7 Fagotto digitale (1988) (11´31")
8 Vízizene (1988) / Water Music (9´58")

Összidõ / Total time: 72´53"

Effekt - kazettával

Négy évtizeddel ezelőtt a DJ-knek több lelkesedése volt, mint technikája.
Igyekeztek egyedivé tenni a bulijaikat saját szignállal, hangeffektekkel is, ám ezek készítéséhez a lehetőségeik korlátozottak voltak.
Ebben próbált segítséget nyújtani ez a speciális "hangos" kiadvány, benne sokféle jingle, zaj, szignál, és egyéb hangok.

A könyv adatai:

Fülszöveg:

A könyv címe:	Effekt - 1 db kazettával
Alcím:	Különleges hangok, effektek/Különleges hangok, zajok, zörejek, effektusok, jinglek hangvadászoknak és a hangtechnika kedvelőinek/Magnósok, videósok, lemezlovasok, amatőr stúdiók, iskolarádiók, művelődési intézmények számára
A könyvhöz kapcsolódó név/nevek:	Fülep Ferenc  (Szerző) Varga László  (Szerző) Hölzer Tamás  (Lektor) Tahi-Tóth Gábor  (Szerkesztő) Dluhopolszky László  (Grafikus)
Kiadó:	Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat
A kiadás helye:	Budapest
A kiadás éve:	1986
ISBN-szám:	963-422-481-4
Kötéstípus:	Tűzött kötés
Oldalszám:	39
Nyelv:	Magyar
Megjegyzés:	1 db kazettával, műanyag védőtokban. Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal.
Tartalom:	Olvasható

Azt hiszem nem túlzás, ha azt állítom: "EFFEKT" címmel egyedülálló kiadványt tart kezében az érdeklődő! Ilyen hangfelvételeket tartalmazó kazetta ezi...tovább

Ma már mindenféle effekt és hangminta egyszerűen letölthető,

például itt:

A legnagyobb disco party!

A Guinness által a világ legnagyobb disco partijának (World's Largest Disco Party) titulált bulit először 1970-ben rendezték Buffaloban kb. 13.000 résztvevővel.

Ezt követően évente egyszer ugyanitt, hasonló létszámmal ismételték meg az eseményt.

History and information about the World’s Largest Disco

The World's Largest Disco is hosting its 30th anniversary:

Biggest Disco weblap

BIGGEST 90S DISCO IS COMING BACK TO THE UK:

World's Largest Disco - Wikipedia 

Itt egy egészen más "The greatest disco on Earth!"

LEGOLAND: Largest Disco Dance Party