Arató Video Disco

Az Arató Video Disco egy olyan retro és napjainkig tartó zenés időutazás, ahol a legjobb slágereket hallgathatjuk és táncolhatunk, mint például 2025 augusztusában a Balatonudvari Strandon vagy 2025 júniusában a Gárdonyi TóParty Strandon. Ezeken az eseményeken nosztalgikus hangulat és szuper zene várja a vendégeket.

 

Halason dübörgött az Arató Video Disco

"Az Arató Video Disco a 70-es évektől járja az országot, különlegessége pedig, hogy ezeken a bulikon nem csak hallgatni lehet a zenét, hanem a videoklipeket is meg lehet közben nézni."

Videodiszkó - Aratóval

Videodiszkók Magyarországon

És ha már videokról (és disco-ról) van szó:

Liszi Laci kalandjai...

A DJ, aki 50 éve 'pörgeti' a lemezeket: Arató András!

 

Arató és a sport

                                                        2024.03.16

Aratónál a Fradi az örök sláger 

 Sportal.hu

Diszkók a múltból...

Mi van most a neves diszkókkal, amik a külföldi zenék mellett a nyugati életstílust és a szabadság filozófiáját is behozták?

Mi van most a '80-as '90-es évek leghíresebb diszkóival? Megvannak még? Lebontották őket? Mi van most bennük vagy a helyükön? Sokan a diszkókban szembesültek azzal, hogy néz ki egy amerikai nagyváros, egy európai popsztár vagy hogy miként viselkedik társaságban egy skandináv fiatal. „Dizsikörútra” indulunk most Budapesttől Siófokig, hogy felidézzük az első csókok, a lila UV lámpák és másnapig tartó süketség emlékét.

A riportban visszaemlékező DJ-k:

Arató András,

Bakai Mátyás,

Rákász Béla,
Tunyogi Gábor

Videodiszkó - Aratóval

A magyar disco történetének egyik sajátságos és "kalandos" ága, korszaka volt a "videodiszkó".
(Itt találhatók a Videodiszkóval kapcsolatos bejegyzések )

Arató Andris akkor is (és ebben az időszakban is) sztár volt. 
Sőt, Ő már akkor tartott filmvetítővel "videodiszkót", amikor még képmagnó sem volt...

1987-ben jelent meg a Mozgó Képek című lapban az alábbi oldal és rajta a cikke: 

Lemezbörzében disco és info

A Lemezbörze 1995 évi számában megjelent írásomban tanfolyamokról, vizsgákról, előadókról és vizsgabizottsági tagokról is szó van:

Az újságoldal ide kattintva látható!

Lemezbörze,...plusz

DJ tanfolyamok országszerte - 1990.

 

Ez a tájékoztató a DISCO INFO 1990. júliusi (XIX.) számában jelent meg.  

Az intenzív tanfolyamok öt napon keresztül 9 - 17 óráig tartottak.

Nyíregyháza-Sóstó, Miskolc-Tapolca és Püspökladány visszatérő helyszínei voltak a sikeres "bentlakásos" dj.-tanfolyamoknak és a záróvizsgáknak.

Ez a helyi szervezőknek is köszönhető: Bokor Károly (Nyíregyháza), Erdélyi József (Miskolc), Kincses László (Püspökladány).

A "táborok" díja -tanfolyam, szállás, étkezés- akkor is meglepően olcsó volt! 

Az évek során kialakult szokás lett, hogy a  korábban ott végző, majd befutott dj-k "beiskolázták" a tehetséges tanítványaikat. Ennek is tulajdonítható, hogy egyes országrészekben kiemelkedően magas lett a szakmai színvonal. 

A DJ tanfolyamok tematikája és a szakvizsga követelménye egységes volt, de "bentlakásos táborokban" a gyakorlás (és azok értékelése) gyakran éjszakába torkollott.

Esetenként meghívott együttesek színesítették a programot, és a tanfolyam dj. előadói is gyakran ottmaradtak előre szervezett fellépésre, vagy spontán bulira.

Ezek közül néhány:

Éliás Gyula fellépése a tanfolyamhoz közeli faluban lett lekötve, meghirdetve. 
Beüzemelte a hang- és fénytechnikát (ez egy asztalra helyezett villogó volt), majd komoly hangerővel megkezdte műsorát. A "vendéglátóegységben" korábbról ottmaradt iszogató, dumáló közönség szájában elakadt a szó, kezében megállt a pohár... meglepetésük nem maradt szó nélkül. De megjött a fiatal, táncoló közönség és remek buli lett!

Arató Andris a megye legnagyobb szabadtéri színpadjára cuccolt be jóval a meghirdetett kezdés elött. Zajlott a "hangpróba"; zene, mikrofon nagy hangerővel... Egyszer csak beözönlik egy csomó -valamilyen szláv nyelven beszélő- fiatal. Mint kiderült, erre utaztak buszokkal, hallották a zenét, megálltak és bejöttek. Andris -a vendégszerető és vérbeli szórakoztató- rittyentett nekik egy rövid bulit, megtáncoltatta őket, aztán hálásan utaztak tovább.

Cintula délelőttönkén beindította a beszélőkéjét, és egész nap dőlt belőle a szó - szem és torok nem maradt szárazon!
A táborokban ez a büfé-pultnál kezdődött cserélődő "közönség" előtt, de este kapott kölcsön cuccot és kazettát is...

Az Animal Cannibals -kezdő együttesként- mutatkozott be a diszkótábornak - mindenki nagy örömére.

Disco Info 1/1985.

A disco múltjának egy jelentős korszaka idézhető fel az első, egyedülálló magyar DJ/zenei szaklap, a DISCO INFO segítségével.

30 éve
jelent meg a Disco Info 1. száma

Három évtized alatt minden megváltozott!
Ezt csak azok tudják igazán, akik átélték.

A  Disco Info létrejötte, készítése, megjelenése és jelentősége is csak azok számára idézhető fel hitelesen, akik 1985 elején kézbe vették és átolvasták az első számot.
A fiatalabbaknak mindez csak egy -remélhetőleg érdekes- visszatekintési lehetőség a korszak zenei és diszkós világára.

A DISCO INFO – 12 év diszkótörténelem című írásban olvasható az újság általános ismertetése.

Az első (visszatekintve 0.) Disco Info tulajdonképpen 1984 nyarán jelent meg.
Ez egy ingyenes, kísérleti próbaszám volt, mely rendkívül nagy érdeklődést váltott ki.

Ennek hatására vállalta az OSZK (személy szerint Péter Miklós igazgató) a rendszeres megjelentetését, kiadását.

A kiadvány létrejöttében nagy szerepe volt Arató Andrásnak, aki három éven keresztül (a 13. számig) biztosította  a nyomdai kivitelezést.
Bár a Disco Info kivitelezésében, külsejében kompromisszumot kellet kötni, neki köszönhető, hogy a szűkös anyagi lehetőségek ellenére rugalmasan, rövid nyomdai átfutási idővel készültek a példányok.

 1985 februárjában jelent meg a sorozat 1. száma.

A Disco Info 1/1985. -még csak- 48 oldala (ebből 4 színes) érdekes látványt nyújtott. Elütött minden más nyomtatott sajtóterméktől: újszerű, izgalmas, fiatalos volt - azaz konvenciómentesen amatőr. Mellékhatásai a tördelési, oldalszerkesztési hibák, filctollas javítások, beírások, az oldalszámozás hiánya voltak.
Szóval egyaránt volt büszkélkedni és javítani való.

Tartalmi szempontból azonban -ami a lényeg volt, és nem függött mástól- nem lehetett kompromisszum, és kezdettől a kitűzött célok valósultak meg:

Az 1/1985. szám alábbi tartalomjegyzékéből is látható, hogy a „discozene” mellett a legkülönbözőbb zenei irányzatok képviselőivel is foglalkoztunk hozzávetőleg olyan arányban, amilyen súllyal a nemzetközi zenei életben jelen voltak.

Ez a tudatos zenei változatosság több szempontból is fontos volt:

• Rengeteg, különböző jellegű diszkó működött Magyarországon, köztük sok olyan, melyek nem  a tipikus disco-slágerekre, hanem más műfajokra, irányzatokra "szakosodtak".
• A disc jockey testesítette meg az elsődleges zenei információ forrást; őt tekintették  univerzális szakértőnek, tőle kértek és kérdeztek...
• A vizsgán is elvártuk a széleskörű zenei tájékozottságot.

(Néhány előadóról szóló ismertetés és cikk hamarosan, másik bejegyzésben lesz megtekinthető.) 

A tartalmi munkában, cikkírásban induláskor kevesen vettek részt:

Már a 1. szám is kazettamelléklettel jelent meg, melyen "nem más, mint" B. Tóth László mondta az összekötő szöveget.
A zenei illusztrációkhoz szükséges lemezek biztosítását, a számok felkonferálását, és a mesterszalag felvételét legtöbbször Cserhalmi György végezte. Jó néhány órát, éjszakát áldozott arra, hogy a rá jellemző lelkesedéssel és minőségben, -épp hogy határidőre- elkészítse a mesterszalagot. (Sajnos nekem már egy sincs meg.)
Ezt követően megkezdtük a házilagos sokszorosítást, másolást, hogy mind elkészüljön, mire az újságokkal végez a nyomda.
Közben meg kellett címezni a borítékokat, hogy az előfizetők mielőbb megkapják a Disco Infot és kazettát a Posta kézbesítésével.

Egy szusszanásnyi szünet, és folytatódott az anyaggyűjtés, fordítás, cikkírás a következő, 2/1985. számhoz...

Az első 12 "A" kategóriás lemezbemutató

A DJ (lemezbemutató) tevékenység hivatalossá válásának egyik fontos eseménye volt az akkor már (1978) az élmezőnybe tartozók helyzetének rendezése.
Ők főleg a nagy rendezvényeken is közreműködő műsorvezetők voltak, akik erre érvényes ORI működési engedéllyel rendelkeztek, de dj-ként is dolgozhattak (az új rendelet megjelenéséig).
Ez a 13 fő -egyszeri lehetőségként- részt vehettek egy bemutató vizsgán, ahol reprezentálták azt a szintet, ami a legmagasabb fokú vizsgakövetelménynek lett beállítva.

Az esemény nem csak az ott fellépő, vizsgázó dj-ket, hanem az egész lemezbemutató közösséget érintette: a disc jockey tevékenység hivatalos elismerését, szakmának tekintését jelentette.

Ezt demonstrálta a meghívott  minisztériumi és más illetékes szervezetek vezetőinek jelenléte.

Az alábbi tartalmú levelet kapta -többek közt- a Kulturális Minisztérium, a Belkereskedelmi Minisztérium, az ORI, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége és a Fővárosi Tanács vezetője, illetékese:

"Az OSZK igazgatósága 1978. október 9.-én 9 órától kezdődő időponttal az élvonalbeli és ORI konferanszié működési engedéllyel rendelkező lemezbemutatók fellépésével bemutató előadást rendez a Fővárosi Művelődési Házkörtermében.  

Az előadás egyben a fellépő lemezbemutatók minősítésére is szolgál. 

Erre a bemutatóra Önt tisztelettel meghívjuk és bizottsági tagként felkérjük.  

Gyimesi Ernő, igazgató"

Ez annak a levélnek a másolata, amit az érintett lemezbemutatók kaptak: 

(lakcímek kitakarva)

A 13  "konferanszié" a kötetlen bemutató vizsga alapján -egy kivételével-

hivatalosan, elsőként kapta meg a lemezbemutatói működési engedélyt:

1. Arató András, 
2. B. Tóth László, 
3. Baráz Miklós, 
4. Cintula (Keresztes Tíbor), 
5. D. Molnár György, 
6. Danyi Attila, 
7. Dévényi Tíbor, 
8. Éliás Gyula, 
9. Fehér Miklós, 
10. Gazdag György, 
11. Ladányi Tíbor, 
12. Liszeczky László. 

Szövegelés (és zene)

(Az alábbiakban csak disc jockey szempontból foglalkozunk a beszéd illetve a szöveg szerepével, fontosságával.)

A Dj-k egyik legfontosabb munkaeszközének, a dalok, zeneszámok fontos része a dalszöveg.
Tartalmi, hangulati, ritmikai jellemzői főleg a fel/le/rá/konferálás és a mixelés szempontból jelentősek.
Az idegen nyelvű –zömében angol- szövegek megértéséhez természetesen nyelvismeret, az előadók nevének és a számok címének konferálásához helyes kiejtés szükséges.
Szégyenteljes hiba például egy háborúellenes dalt szerelmi vallomásnak értelmezni, vagy a refrénben többször énekelt címet rosszul konferálni.
A kategória vizsgákon az angol nyelvismeret követelmény volt.


Mellesleg egy zenei érdekesség: több ezer dalszöveg elemzése alapján pontosan megtudható, hogy az egyes zenei műfajokban mely testrészek milyen gyakorisággal szerepelnek.

Az, hogy a DJ nyelvhelyesen tudjon magyarul beszélni, alapvető követelmény – kellene, hogy legyen.
A disc jockey tanfolyamokon beszédtechnikai útmutatót, és személyre szóló tanácsokat kaptak a részvevők (Montágh Imrétől és Kisházy Gergelytől is).

Három-négy évtizeddel ezelőtt -a hazai diszkó kezdeti, szövegelős időszakában- vidéken jóval többen beszéltek tájszólással. Ez különösen a távoli diszkó-táborokban (például Nyíregyházán) volt jellemző. Sajátságos, ízes-hangulatos bemutatóknak lehettünk tanúi, melyek szakmai szempontból nagyon jók voltak. Tájszólása miatt senki nem került hátrányba a vizsgákon. Ezek a fiatalok remek bulikat vezettek a környező falvakban, településeken és népszerűségük vetekedett a pesti „nagy nevekkel”.

________________________________________

Napjainkban főleg rádióban, de korábban bulik közben, azok részeként gyakran volt vendég(fellépő), akivel a DJ beszélgetet, vagy vetélkedőt, játékot vezetett. Ennek egyik legjobb példája az Arató diszkó - Arató és barátai.
Dévényi Tibornak vendégeket sem kellett hívnia: paródiával idézte fel őket.

A disc jockey –mint házigazda- tájékoztatta a közönséget minden (váratlan) eseményről, és esetleges balhés-, vagy vészhelyzetben is kellett hallatnia a szavát.
Olyan dj-k és szórakozóhelyek is voltak, ahol egyszerűen megoldották a „diszkóbalesetek” megelőzését is.

________________________________________

Rádiós DJ szöveg nélkül nem létezik!
Ebben a (tév)hitben éltem, de meg kell tapasztalnom nap mint nap, hogy tévedtem.
Döbbenetes szélsőségek hallhatók a zenés adókon; minden szempontból alkalmatlan öntelt antitalentumok dadogása mocskolhatja be az étert, semmibe véve a hallgatókat és megalázva az igazi „műsorvezető-dj”-ket.
De erről majd máshol…

________________________________________

Disco ABCD

Arató András, B. Tóth László, Cintula (Keresztes Tibor) és Dévényi Tibor.
A magyar diszkótörténelem leghíresebb első-generációs,  ma is aktív, népszerű alakjai.

Részt vettek a disco meghonosításában, elterjesztésében, de átélték ennek minden technikai, zenei és egyéb változását, teljes átalakulását is.
Generációk ismerték meg őket, és a végletekig megosztják a közönség és a dj-k táborát; rengeteg rajongójuk és cikizőjük halmozódott fel pályafutásuk során.
Erényük és hátrányuk, hogy alapvetően megőrizték –egymástól eltérő- egyéniségüket. Tevékenységük és sikerük titka különböző, de egyaránt elismerésre méltó.

Együtt, egy színpadon léptek fel (pontosan 1978. október 9. délelőtt) a Fővárosi Művelődési Házban rendezett diszkótörténeti eseményen. Ez egy rendhagyó, zártkörű „buli” volt, melyben rajtuk kívül még 9 DJ produkcióját figyelte az alkalmi „zsűri”. Az itt produkált  bemutató-vizsga alapján kapták meg elsőkként a legmagasabb szintű, "A" kategóriás minősítést és működési engedélyt.

Boldog vagyok, hogy ott lehettem; meghatározó esemény és életre szóló élmény volt!.

A négy lemezlovasról illetve az akkori zenei életről ad érdekes áttekintést a –már dokumentum értékű- Riskó Géza könyve, a Diszkó A.B.C.D.
(Könyvek a diszkóról).

Cintula -a legidősebb- 2014. decemberében ünnepelte 70. születésnapját.

A retró-diszkósok bár külön utakon járnak, de időnként együtt is fellépnek.

•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

Riskó Géza könyve 1989-ben jelent meg. Azóta eltelt 25év (!), ami lehetőséget ad pályájuk újabb, teljes áttekintésére, megítélésére.

(folyt. köv.)

Diszkótábor Nyíregyházán - 1984.

Egyhetes bentlakásos disc-jokey tanfolyam és vizsgalehetőség Sóstófürdőn!

Előadások, konzultációk és gyakorlati foglalkozások szinte egész nap!

Éjszaka nyilvános buli a résztvevők és a -népszerű és tapasztalt- előadók, dj-k közreműködésével.

A diszkótábor díja (ami tartalmazza a képzést, szállást és teljes ellátást) a szponzoroknak köszönhetően 30.-Ft/nap.

(Forrás: Disco Info 1984.)

Disco tanfolyamok, képzések és vizsgák -főleg Budapesten- már évek óta rendszeresek voltak, amikor 1984 nyarán -elsőként Nyíregyházán- egyhetes, bentlakásos "tábor" került megrendezésre.
Ezzel kezdetét vette az évtizedekig tartó, országszerte megtartott "kihelyezett" tanfolyamok sora.

A nyíregyházi táborok számomra jó néhány felejthetetlen emberi és szakmai élményt jelentenek.
Remek fiatalokból álló közösség alakult ki már az első években,

Cikk a DISCO INFO-ból:

(forrás: Kelet-Magyarország 1988.)

Sikeres diszkós-tábor
(1985. részletek -ika- cikkéből)

Természetesen senki nem állítja, hogy (jól) diszkózni meg lehet tanulni egy hét alatt, legyen bár egy tanfolyam feszített tempójú. De az kétségtelen, hogy azok a fiatalok, akikben él a jó értelemben vett érvényesülési és közlési vágy, csak profitálni tudnak egy ilyen, vagy hasonló tanfolyamból.

Ha a közlési vágy még a diszkózáshoz kapcsolódó tájékozottsággal, az ehhez szükséges alapfogalmak nyilvánvaló tudásával is párosul, akkor a siker nem maradhat el.

A siker ezúttal ideiglenes lemez- bemutatói engedélyt jelentett a résztvevők többsége számára, ugyanis a nyíregyházi diszkós-tan- folyaTm utolsó napján, „kihelyezett” vizsgán adhattak számot tudásukról a jelentkezők.

A 63 fő összlétszámból 18-an nem feleltek meg, és azonnal hozzá kell tenni, hogy ez az arány sokkal kedvezőbb, mint a megszokott körülmények között, folyamatosan zajló budapesti lemezbemutatói vizsgák és LIME-felülvizsgálatok eredményei.

...festői környezetben zajlott a tanfolyam, kitűnő nyárutói időben, jó hangulatban.

Néhány jellemző téma az előadásokból, melyek talán érzékeltetik a sokoldalúságot: Az egyéniség szerepe a szórakoztatásban; A lemezbemutatói tevékenység a vendéglátóiparban és a művelődési házakban; A közvetítési és vizsgáztatási rendszer hazai sajátosságai; A technika és az ember kapcsolata a diszkózásban... stb.

Az előadások sorrendjében a következő élvonalbeli dj-k „tágították a fejeket”: Arató András, Éliás Gyula, B. Tóth László, Gazdag György, Cserhalmi György.

A diszkótábor légkörére érzékletes mondatokkal reagált az egyik sikeres vizsgázó:

— Ilyen kedvező körülmények között (és ilyen kedvezményes tandíjért) a feszített tematikájú, mégis oldott hangulatú tanfolyam csak hasznos lehetett. Rengeteg információt kaptunk és gyűjtöttünk. Aki közülünk következetesen és a lényegre összpontosítva jegyzetelt, az már tudja, hogy jól csinálni ezt sem könnyű. De a tanfolyam után már sejtjük-tudjuk, hogy miként és hogyan lehetne jobban. Mindenképpen sok gyakorlással, konkrét, célratörő beszéddel, szószátyárkodás és talmi bohóckodás nélkül, felelősséggel és jókedvvel.

Ha azt mondom...DISZKÓ

A "diszkó" szó hallatán mindenki másra gondol.
Az sem egyértelmű, hogy mi az a DISCO?

 Ezért is tettem fel a kérdést 1986 novemberében a DISCO INFO hasábjain főleg dj-knek: 

Mire gondolsz, ha azt mondom diszkó?

Itt egy kimásolt töredék a 28 éve (!) adott válaszokból:

Vajon ki mit válaszolna most a kérdésre???